Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-07-21 / 29. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 21. 1983. Tamás István: Ne bomolf pajtás" Népirtás Guatemalában Jó barátom, P., jeles orvos, tudományos konferencián és tanulmányúton járt az Egyesült Államokban. Egy hétvégén, az Összejövetel valamely szekcióülésére, átmentek Mexikóvárosba. P. úgy gondolta, hogy ha már ott van, megismerkedik a várossal, s bár többen óvták a magányos esti sétáktól, elindult egy sugárúton. Hamarosan a város szélén találta magát, pálmafáktól szegélyezett kanyargós Ösvényen. A közelben sehol egy lélek. Utcalámpa már nem világított- Leereszkedett az est, de még nem volt egészen sötét. P. indult visszafelé, amikor fenyegető árnyékot vett észre. Valaki hirtelen megragadta a vállát, oldalához tartott egy rugós kést. Az illető spanyolul szólt, P. pedig, riadalmában, ösztönösen magyarul válaszolt. Mégpedig a megtermett rabló karjára téve a remegő kezét, ekképpen:- Ne bomolj, pajtás! A rabló talán ettől a soha nem hallott beszédtől rettent meg. Angol szóra számított, foglalkozásának a szükségesnél nem bővebb szókincséből keresgélve a választ, hogy nincs irgalom, ide a pénzt, mert különben... Amikor elhangzott ez a lehetetlen "Ne bomolj, pajtás!", az idegen hanghordozása tétova lett, ezt a pillanatot használta ki P., hogy angollal kevert s latin emlékeiből felrémlő spanyol szavakkal elmagyarázza a rablónak, ő nem amerikai, nyilván a napidij maradékából New Yorkban vásárolt ruha tévesztette meg tiszteletre méltó uj ismerősét. A mesztic rabló megenyhült. Elmondta, hogy ö pedig munkanélküli. Elbocsátott matróz, aki a hajóstársaságtól folyósított szégyenteljes segélyt egészíti ki ezen esteli elfoglaltsággal^ hiszen valamiből el kell tartania a családját. Elváltak békében. A folytatás, belátom, már majdnem hihetetlen, de igaz. Másnap este P. immár óvatos volt. A konferencia ülésterméből a legközelebbi utón igyekezett a szállodába, amikor egy sikátorból, késsel a kezében, férfi ugrott elébe. Egymásra pillantottak.- Te vagy az?!- Te vagy az?! ( Nevettek, összeölelkeztek. A rabló meghívta P.-t a lakására, amely a filmekből ismert ólszerű képződmény volt, bádoglemezekből és ládákból összetákolva egy messzi külvárosban. Feleség, két gyerek. A rabló felköltötte az asszonyt. Harapni- valót rendelt magénak és a barátjának, rum és sör is került elŐ. Ettek,' ittak, barátkoztak. A rabló megkérte P.-t, hogy vizsgálja meg a családtagjait, hiszen mikor jut ö orvos elibe. P. megvizsgálta a rabiónét és a gyerekeket. Nem volt semmi bajuk. Erre újból ittak. Rettenetesen berúgtak. A rabló feltárta kegyetlen sorsát, P. barátom is elsírta keserveit hazai egészségügyi intézménye bürokratikus^ ellentmondásairól a megértőén bólogató kedves Jósénak. t ........... Azóta rendszeresen váltanak üdvözlőlapokat. i Hcwyerki Magyar btaltt ItIBOR’S meat specialties f (FORMERLY MERTL PORK STORE) j 1508 S«m8 Avt., I NEW YORK, N.Y. 10021 j a 78. és 79. utcák között Tel: RH-4-8292 | FRISS HÚS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK J Az alábbi irás a "Creating a Desolation and Calling it Peace" (Pusztítás, amit békének neveznek) jelentés kivonata, amely az "Americas Watch" 1982. novemberi Guatemala-i jelentésének 1983. májusban készült kiegészítése. Az 1982. novemberi jelentésünk leközlé- sét követően az újsághírek azt állították, hogy a Rios Montt kormány sikeresen "megbékítette" ("pacified") a guatemalai falvakat és megszüntette a gyilkolásokat. A U.S. külügyminisztérium ezeket az újsághíreket idézte állításának alátámasztására, hogy az emberi jogok megsértése Guatemalaban korlátozódott és ennélfogva, a U.S. katonai segítség megújítása indokolt. Az indokolás hitelességének megállapitasa céljából az Americas Watch vezető bizottságának két tagja megfigyeléseket tett Mexicóban 1983. március 4-től március 10-ig, hogy megtudhassak: továbbra is érkeznek-e menekültek a határokon át Guatemalából, és ha igen, miéj’t menekültek el otthonaikból? A Mexicoba küldött két vezetőségi tag: Robert Kogod Goldman, a nemzetközi jog professzora, a washingtoni American University nemzetközi tanulmányok osztályának vezetője es Stephen L. Kass, neves new yorki ügyvédi cég munkatársa, a new yorki Ügyvédi Kamara volt igazgatósági taSüa- , , , Közvetlen tanuvallomasokra es mas fontos információkra alapozva, az Americas Watch- nak az a véleménye,f hogy az emberi jogok helyzete Guatemalaban semmivel sem javult, sót leromlott 1982. november óta. Erre a konklúzióra a következő okokból jutottunk: 1. ) A guatemalai kormány felkeles elleni programját, amely 1982. elején kezdődött, a Rios Montt kormány tovább folytatta, kiterjesztette és jelenleg is érvényben tartja. 2. ) Ennek a kampánynak a kiemelkedő része az indián nem-harcos polgárok (férfiak, nők és gyermekek) rendszeres legyilkolása bármely faluban, farmon vagy termelő szövetkezetben, amelyikről a hadsereg feltételezi, hogy lehetséges támogatói a gerilláknak, vagy másképpen ellenállnak a hadsereg parancsainak. 3. ) Habár a polgári férfiaknak nagy számát lőtte agyon a guatemalai hadsereg, a nők es gyermekek különleges áldozatok lettek. A nőket, legyilkolásuk előtt, rendszeresen megerőszakoljak; a gyermekeket a falhoz csapkodjak, megfojtják, élve elégetik vagy bajonettel agyonszúrják. 4. ) Egyre több a bizonyíték arról, hogy polgári férfiakat, közöttük tizenéveseket, halálos fenyegetés mellett kényszerítenek a "polgárőrségébe, amit a helyi katonai parancsnokság irányit. A polgárőrségnek az a legfontosabb rendeltetése, hogy megöljön olyan más polgárokat, akiket a helyi katonai parancsnok "szubverziv"-nek vagy másképpen kifogásolhatónak tekint. 5. ) Ugyanakkor, amikor a polgárokat gyilkolja, a hadsereg gyakran elpusztít templomokat, iskolákat, farmállatokat, termést, élelmiszert és magvakat, melyek a gyanúsított falvak, szövetkezetek vagy gazdálkodók tulajdonai. Ennek nyilvánvaló célja és hatása, hogy megfossza a gazdálkodó vidékeket életfenntartó élelmüktől. 6. ) A guatemalai indiánok (számukat 70.000-100,000-re becsülik), akik nem képesek falvaikban többé megélni, vagy a hegyekben, ahova elmenekültek, életben maradni, egyre nagyobb számban Mexico déli részén kerestek menedéket. A guatemalai hadsereg szabad tbzzónát állított fel Mexico határain és rendszeresen üldözőbe veszi és próbálja megölni a menekülteket, hogy ne érhessék el Mexicöt. 7.) Dél-Mexicóban való tartózkodásunk alatt a guatemalai gyalogos és légierők több ízben behatoltak mexicói területre, hogy ott megfélemlítsék a menekülteket és kémkedjenek a menekült táborokra. A Rios Montt kormány stratégiájának kettős célja: gyorsan megsemmisíteni a gerillákat és újból a kormány hatalma alá keríteni (vagyis "pacifikálni") az indián lakosságot. A stratégiának legfőbb taktikája a gyanúsított "felforgató" falvak bombázása, lakosainak legyilkolása, ezzel párosulva a "felperzselt föld" politikája. (A Reagan elnökkel való találkozását követően, 1982. december 5-én Rios Montt elnök ezt mondta a riportereknek: "Nem felperzselt föld a mi politikánk, hanem felperzselt kommunisták.") Hacsak el nem tudják érni Mexico viszonylagos biztonságát, a támadásokat túlélőknek nem marad más választásuk, mint hogy vagy megadják magukat, hogy a hadsereg védelmébe kerüljenek, vagy mint bujkáló menekültek az éhhalállal nézzenek szembe. A hadsereg élelmezi azokat, akik megadják magukat és a "stratégiai falvak"-ba kerülnek, ahol fiatal fiuktól kezdve minden férfi köteles beállni a "polgárőrségébe. Aki erre nem hajlandó, azt megölhetik. A kormány felkelés elleni kampányának legnagyobb áldozata a guatemalai falvak indián lakossága, kultúrája és hagyományai. Ezek képezik az ország lakosságának kb. 60 százalékát. Az Americas Watch jelentése ezekután hajmeresztőén szörnyű mészárlásokat ir le menekültek tanúvallomásai és egy pap jelentései alapján. Férfiakat tömegesen lövették le kényszerrel a "polgárőrökkel", az öreg nőket is kivégeztek, a fiatalabbakat megerőszakolták és a gyermekeket a legszornyübb módon gyilkolták meg. Az Americas Watch jelentését ezzel a konklúzióval fejezi be: Mivel a U.S. törvény megtiltja a katonai segítséget olyan kormánynak, amely rendszeresen megszegi a nemzetközileg elismert emberi jogokat, az Americas Watch követeli minden fennálló hadi segítség megvonását és a guatemalai kormány által kért minden további hadi segítség megtagadását. Az U.S. által nyújtott további hadi, vagy diplomáciai támogatás a Rios Montt kormány részére, csak arra vezethet, mint már látható is, hogy a guatemalai nép az Egyesült Államokat cinkosnak tekinti az emberi jogoknak kimondhatatlan és széleskörű megtiprásában. Felhívjuk a Rios Montt kormányt, hogy szüntesse be indián polgárainak gyilkolását és kérjük az Egyesült Államokat, szakítsa meg kapcsolatait egy olyan kormánnyal, amely az emberi társadalmat megszégyenítő barbárságokat követ el. ÜNNEPI SZÓNOK _ A "Rabnemzetek Bizottsága" julius 18-ra ünnepi diszebédet hirdetett Bush aleln'ókkel és Mrs. Kirkpatrick-kal, mint főszónokokkal. A műsorvezetői tisztségre Crane illinoisi republikánus képviselőt jelölték. Crane képviselő nem régen könnyezve kérte a választó polgárság bocsánatát azért, mert Washingtonban tizenéves fiatalokkal hancu- rozott.... miegymás! Gratulálunk a bizottságnak. A zsák megtalálta a foltját.
