Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-12-29 / 49. szám
Thursday, Dec. 29. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Indira Gandhi: fagyra becsülöm a magyar népet Várnái Ferenc, a budapesti Népszabadság külpolitikai rovatának vezetője indiai látogatása alkalmával meginter- júolta Indira Gandhit, India miniszterelnökét. Megemlítve a nagy magyar utazó, Körösi Csorna Sándor születé- tésenek közelgő 200. évfordulóját, nyilatkozatát kérte a két ország kapcsolatairól. Itt közöljük Mrs. Gandhi válaszának fontosabb részleteit: » Áttekintettem Hírem Mukerdzsi professzornak a nagy magyar tudósról írott könyvét. Körösi Csorna Sándor figyelemre méltó személyiség volt. Örömömre szolgál, hogy születésének 200. évfordulójáról megemlékeznek. Az emléke előtti tisztelgésben csatlakozunk önökhöz. Az India és Magyarorszag közötti szívélyes, baráti kapcsolatoknak hosszú hagymányuk van. Országaink sok területen sikeresen működnek együtt. Hasonlóan közelitűnk meg sok fontos nemzetközi kérdést, egyaránt elkötelezettek vagyunk a nemzetközi együttműködés, a békés fejlődés iránt, s abban, hogy az emberiség feje fölül elhárítsuk a nukleáris katasztrófa veszélyét. Népeink között kölcsönös a jóakarat, a rokonszenv, az egymás törekvései iránti megértés. Mi Indiában nagyra értékeljük azokat az eredményeket, amelyeket önök a nemzeti fejlődés terén felmutatnak, és amelyekkel hozzájárulnak a művészetek és a tudomány előrehaladásához. Az önök országa sok kiemelkedő egyéniséget adott az emberiségnek. Egy francia lap Grenadáról £e Mm Hafez el Hassad, Szíria elnöke, a sajtónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: "Mi nem megyünk az USA területére es nincs szándékunkban megtámadni az Egyesült Államokat. De ha amerikai hadsereg megtámadja csapatainkat, mi megvedjúk magunkat." A legbefolyásosabb párizsi napilap *Le Monde* egyik nemzetközi számában Grenada inváziója jelentőségét elemezte. E cikkből közöljük az alantiakat. A világ leghatalmasabb nemzete elözön- li az egyik legkisebbet... Kétségkívül ez a kép marad meg az utókor számára a tengerészgyalogosok kevéssé dicsőséges, grenadai intervenciójáról. Es ezért válik súlyos politikai hibává ez a vállalkozás, félretéve minden erkölcsi kérdést is. Igaz, az USA hosszabb ideje nyugtalankodott a grenadai rendszer alakulása miatt és azért, mert ezen a szigeten kubai munkaerők segítségével olyan repülőtér épült, amelynek stratégiai kapacitása is lehet. De ez a rendszer, amellyel különben az elmúlt tavaszon Washington mindennemű megállapodást - elutasított, mintegy két hete a teljes felbomlás állapotában volt. Azt mondani, hogy komoly fenyegetést jelentett az Egyesült Államok biztonságára, komolytalan dolog. Ugyanúgy, azt mondani, hogy a Grenadán élő külföldi állampolgárok életét veszély fenyegette, megalapozatlannak tűnik a rendelkezésre álló tanuságtételek alapján. Nem, máshol kell keresni az amerikai intervenció igazi okait. Kettőt is meg lehet különböztetni, s mind a kettő olyan, amit a stratégák zsargonjában "gesztikulá- cionak"neveznek. A grenadai invázió először is helyi fogyasztásra, a térségbeli fogyasztásra van szanva, ha szabad ezt mondani. Kubának szól, Nicaraguának, a Salvadorban harcoló gerilláknak, és azt akarja jelenteni, hogy Washington nem tűri tovább a forradalom exportját, az ideológiai fertőzést. Valoszi- nü, hogy úgy fogadják majd ezt az üzenetet, mint uj bizonyítékát annak: Washingtonnal lehetetlen tárgyalni. így ez megkongatja a lélekharangot a Contadora-csoport mégoly szerény erőfeszítései fölött is, amelyekkel megoldást kerestek a salvadori válságra. Nicaraguában pedig még elkese- redettebbekke téve a nacionalista reflexeket es a jenki-ellenes érzéseket, a "grenadai akció" nem fogja meggyöngiteni, hanem csak megerősíti a sandinista rendszert. Kétségtelenül igy elemezte a helyzetet Thatcher asszony is, aki pedig aligha gyanúsítható haladó gondolkodással, amikor le akarta beszélni Reagan elnököt az erőfitogtatásról. Reagan egy csapással két legyet akart ütni. Nemcsak arra akarta kihasználni a Grenada vezetői között kirobbant harcokat, hogy Fidel Castro más térségben lévő híveit figyelmeztesse, hanem azt hitte, ezzel együtt Moszkvába is üzenetet küldhet. Minden arra utal ugyanis, hogy a bejrúti halott tengerészgyalogosokért akart_"bosszút állni” az amerikai elnök, s ezért határozta el, hogy a már régóta elkészített tervet megvalósítja. De e tekintetben is kétértelmű az üzenet, mert a végén azt ismeri el ezzel, hogy az USA mit sem tud tenni Libanonban. Amint egy amerikai szenátor megjegyezte, a grenadai inváziót hírül véve: "Az ember azokat a háborúkat nyeri meg, amelyeket meg tud nverni..." Az Egyesült Államok ellenségei nem lesznek egyedül a grenadai vállalkozás kihasználásában. Abban a pillanatban, amikor kiderül, hogy az amerikai tengerész- gyalogosok ott is elszenvedtek veszteségeket, az USA-ban az izolácionista áramlat megerősödik, és Reagan még hevesebb ellenállásba fog ütközni a kongresszusban libanoni politikájának folytatásánál. Jó kis zűrzavar. Még Reagan szempontjából is. "Az erőt a béke szolgálatába állítjuk" ígérte Reagan választási kampányában. Ma ez inkább úgy van, hogy az erőt a nevetségesség szolgálatába állították, a kisiklásnak minden olyan veszélyével együtt, amit az ilyesfajta gesztikuláció magával hoz. ATHEN. Andreas Papandreou, Görögország miniszterelnöke es Nicolae Ceausescu, Románia elnöke közös átiratot intéztek az USA-hoz és a Szovjetunióhoz. Kérték, hogy szüntessék be _ a Pershing 2 rakéták telepítését és kezdjék újra a fegyverkezés csökkentését célzó tárgyalásokat. • PEKING. A Kinai Népköztársaság külföldi adóssága 3.43 milliárd dollár. • DETROIT, Mich, A Ford vállalat 200 millió dollárt fordít a River Rouge-i acélüzem modernizálására. SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT Find but jüstjhoiv closely related ~~ friend.iness. HecausJyou'll fly in —1 -inr ish antÍHtmgtiriai rmflv arc.FF 1 ?---sinipk ciejgan scrall thn x\ovr - ~— __to B íi dopes _yi( ij±e Isin ki ün F iruv íir_____i iou nrF ;nrj a ír farejs fn )in , \rev:________ and yoqíl get a free overnight's stay York s ort at 3 f>9í; * Fór complete —plus trjive : igh fsec ing- tour of hhe~--------derails, sen yi.ur trnvéi ugnnror ctiif — __r'inr ish cap iMm.the wayJxicL______8üi)-2i 3-57üüJin jNcjv YorkCitAFca J------Ydu’JJ ais o discover ivhy the Finns 88<)-7(70) —ha vi rcrivett dcsenndi epatationfir 1 _ j'y * j____——U4—--------h-j---------—-----ITAV^6^WtEH-j)ESfGfd—
