Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-12-22 / 48. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 22. 1983. )r. H. Varró Rozsa: AZ IRIGYSÉGRŐL A tudomány, a művészet történetében éven van példa az önzetlen barátságra, z egymás sikereire való féltékenység s irigység nélküli emberi kapcsolatokra, ioethe és Schiller, Arany és Petőfi viszo- ya csak kiragadott példák a szép emberi apcsolatok hosszú sorából. Marx és Engels gész levelezésében aligha találni egyet- sn mondatot, amely szakmai féltékenysó- et, az "enyém az elsőség" gondolatát artalmazna, vagy amely szakmai, tudomá- lyos vagy politikai jellegű irigységről ta- luskodna. Pedig Marx anyagi gondokkal :üszködött, amikor Engels - igaz, folya- natosan és önzetlenül segítve Marxot és :saládját - gondtalanul élhette, és bizo- íyos határok között élte is a felsőbb körök iranyifjuságának, majd jómódú polgárainak ? le tét. S megfordítva: Engels, aki gyors, »zárnyaló gondolkodásával, hihetetlenül »zéles tudásával, könnyed Íráskészségével, szikrázó szellemességével bizonyára "önállóan" is sokra vitte volna, a Marx haláláig tartó együttműködésük hosszú évtizedei alatt, sőt Marx halála után, amikor pedig kitörhetett volna a "második" státuszából - egy félmondat^erejéig sem nyilvánított bármiféle irigységet Marx tudása, hatalmas tekintélye iránt. Mi hát az irigység? "...irigység az, ha valakinek bosszúságot okoz még annak a jó sorsa is, aki megérdemli" - írja Arisztotelész az Eudemoszi etikában? Az állatvilágból örökölt és megőrzött sajátosság, avagy az "örök emberi" tartós megnyilvánulása? Irigységnek tekinthető-e az önérdek védelme és kifejezése? Az önzetlenség soha meg nem valósítható ideálját kergetjűk-e az irigység elítélésével? Úgy gondolom, az irigység egy attitűd es egyszersmind érzelmi beállítottság, amelyben erős motivációs tényezőként szerepelnek az ilyen kérdések: "Neki miért (s itt a miért nem az oknyomozás, hanem a megkérdőjelezés szava!) van: vagyona, tudása, esze, bája, szépsége, boldogsága, presztízse, sikere, miért vannak szép és jó gyermekei, igaz barátai stb.?" S e "miért" mögött ott van a rejtett, vagy néha még csak nem is rejtett kívánság: "neki ne (vagy neki se!) legyen!" A kifejlett irigységben ez ügy folytatódik, hogy "lehetőleg csak nekem legyen", tehat az irigy ember a birtoklás, a rendelkezés kizárólagosságára törekszik. Kapcsolódik ehhez a gyűlölet érzésetek egy legalábbis halvány változata, a "nem szeretem" érzése mindazokkal szemben, akik az általam nélkülözött vagy csak kisebb mértékben birtokolt dolgokkal, tulajdonságokkal rendelkeznek. Az irigykedő ember mindig elégedetlen, mindig megrövidültnek érzi magát, ha az előnyökben másokkal is osztozni kell, még ha ez az osztozas csak eszmei is, ha közben az ő javai és előnyei nem kisebbednek. Vannak, akik az irigységet mint minden előre jellemzőt - ez is egyfajta kitágítása a fogalomnak -, mint az embernek az állatvilágból örökölt tulajdonságát értelmezik, ezért alapvetően biológiailag deter- mináltnak tartják. Legfőbb érvük, hogy az irigység megnyilvánulásai az állatvilágban is megtalálhatók. Valójában itt a felszíni hasonlóságok mellett az irigységgel valódi tartalmi kapcsolatban lévő, de azzal mégsem azonosítható biológiai jelenségek találhatók. Ilyenek lehetnek: az ösztónmechanizmusok szintjén még továbbélő viselkedések, mint például a táplálék begyűjtése, elver- melése, elásása olyan háziállatok esetében, amelyek a későbbiekben nem szorulnak rá, és nem is keresik fel az elrejtett táplálékot (tehát a kutya nem irigységből kaparja el a csontot , azaz nem attól az érzéstől vezérelve, hogy "inkább rohadjon el, de ne jusson a másiknak"); és végül létezik az állatok számos fajtájánál a szociális serkentés jelensége, ami gyakran szimpla utánzásnak számit. Ilyen eset az, amikor már jóllakott csirkék újra enni kezdenek, ha egy éhes példányt raknak közébük. *** Az irigység, mint annyi más emberi szokás, magatartás és jellemvonás, minden bizonnyal társadalmi termék. Legősibb gyökerei feltehetően az emberi let évezredekig tartó bizonytalanságában, a mindennapi lét természeti kiszolgáltatottságában, a legszükségesebb elemi javak szűkösségében lelhetők fel. Okát és mibenlétét megjelölve talán nem tévedünk, ha az emberi létezés objektiv feltételeinek hiányos mivoltából és a kizsákmányolás olyan közvetlenül érzékelhető életélményéböl vezetjük le, mint a társadalmi egyenlőtlenség és igazságtalanság. Bár tegyük hozzá, hogy az irigység ezeknek mindenképpen torzult, mégpedig jellemtorzulást is kifejező visz- szatükröződése. Az irigység nem alkalmas a társadalmi igazságtalanságokon való változtatásra^ sőt azokat is szembefordíthatja egymással, akiknek Összefogásából valamiféle változtatás fakadna. Az irigység ugyanis mindig inkább kezdi ki a "közülünk valókat", mintsem hogy a nagy társadalmi távolságban élők viszonyát rontaná. Ritkán irigy az ember arra, ami tűi van a számára elérhető társadalmi vagy egyéb valósá^határokon. A végső ok megjelölése csak alap lehet ahhoz, hogy felvessük: mi provokálja az irigység megjelenését, ami ugyan nem a lélek mélyéből fakadó, de annak bonyolult összetevőit hordozó jelenség? Mert hogy az irigységet provokáló magatartás létezik, azt az Ószövetség által megőrzött "mélységes mély emberi múlt kutjábol" merítve mindenki másnál meggyőzőbben ábrázolta Thomas Mann a "József és testvéreidben. Előttünk bontakozik ki a majdnem testvérgyilkosság, az atyai kivételezés keltette elkeseredett irigység nyomán. Józsefet az apa "báránynak,", a "szűz fiának", "égi gyermeknek" becézte. S az ifjú önhitt dicsekvésében, mérhetetlen tetszel- gésében magára öltötte anyjának, Rachel- nek arannyal átszőtt kendőjét kiváltva ezzel fivéreinek gyilkos irigységét. Kiváltója lehet az irigységnek a sikeres emberek hivalkodása; az előnyösebb helyzetűek kivagyisága. Ide vezethetne azoknak az egyenlőtlenségeknek az érzékelése, de kellő meg nem értése, melyeknek léte nem, vagy csak kis mértékben függ az egyéntől. Ilyenek az osztályhelyzetból fakadó, esetleg születési előjogokon alapuló társadalmi különbségek. De a magánszférában szülője lehet az irigységnek az előnytelen külső; veleszületett hasznos adottságok hiánya; gyermektelenség; hátrányos családi helyzetbe való beleszüle- tés stb. Mindebből természetesen nem szükségképpen fakad irigység. Azzá csak akkor válik, ha ezek kiegészülnek az irigységnek kedvező családi mintával, különböző neveltetési hibákkal, egyes negativ jellemvonásokkal és szokásokkal. Ez esetKötődés az óhazához Tájékoztató a Magyarok Világszövetségében A Magyarok Világszövetségének idei munkájáról és jövő évi terveiről tárgyalt a szövetség elnökségi ülése. Mint Gosztonyi János főtitkár elmondta, az 1983-as év rendezvényei közül a magyar orvosok első ízben hazánkban megtartott tudományos találkozója, valamint az anyanyelvi konferencia védnökségi ülése emelkedett ki. A nyelvoktatás segítésére a Szombathelyi Tanárképző Főiskola együttműködési szerződést kötött a Burgenlandi Magyar Kulturális Egyesülettel, s hasonló tartalmú megállapodás jött létre a Svédországban élő magyarok egyesületével is. A szövetség szerte a világban több rendezvénysorozatot tartott, könyvekkel, lemezekkel, filmekkel segített a szülőhazához kötődést erősíteni. Az itt tanuló külföldi diákok harmadik találkozóját szintén 1983- ban tartották meg. Bejelentették, hogy az uj Nemzeti Színház építéséhez eddig a londoni, bécsi, koppenhágai és a New York-i egyesületek is hozzájárultak. A jövő terveiről szólva a főtitkár elmondta; alapvető céljuk, hogy az anyanyelvi konferencia védnökségének mintájára megteremtsék a hazai és a külföldön élő magyar e'rtelmisé- giek együttműködését. Agrárszakemberek, erdészek, állatorvosok, építészek jelentkeztek már, s a találkozón túl az állandó kapcsolattartás lehetőségét is felvették. A szövetség munkájának homlokterében a jövőben is a második-harmadik generáció óhaza iránti érdeklődésének és rókonszen- venek felkeltése áll. A nyelvoktatás segítésére a gyerekek csereüdültetését határozták el. Jó lehetőséget nyújt még a nyelvtanulásra a nagyszülők kiutaztatása- mégpedig nyugdíjuk folyósítása mellett- ha, a kinntartozkodasuk alatt unokáikat a magyar nyelvre oktatják. A szövetség jövőre több művészt kíván külföldre küldetni, s tervezi, hogy hazánk életét és eseményeit rogzitÖ videokazettákat juttat el a kint élő magyarokhoz. A hazatelepedni nem akaró^ de Magyarországon hosszabb időt eltoltok számara pedig penziós házak építésére is gondolt. A magyarság egyetemes ügyét szem előtt tartva, az MVSZ a jövőben keresi az együttműködés lehetőségét az egyházakkal és a különböző ifjúsági szervezetekkel is. ben az irigység leküzdése olyan pozitív emberi tulajdonságok tudatos kiépítésével és megszervezésével lehetséges, mint a nagyvonalúság; a saját erőnkbe vetett egészséges önbizalom; szerénység; saját képessegeinknek és lehetőségeinknek józan belátása; türelem az eredmények kivárásában; küzdöképesség saját önmegvalósításunkért és konkrét céljaink eléréséért stb. De hogy az irigység mennyire gyakori, azt La Rochefoucault mindenkeppen túlzó és megfordítva bizonyara nem igaz mondása kifejezi: "Legigazibb jele annak, hogy nagy képességekkel született valaki, ha irigység nélkül született." tt* Az irigységtől mentes élet számára sem az egyéni, sem a társadalmi lehetőségek az eddigi emberi történelem során ugyancsak nem voltak kedvezőek. Ezért annak gyökerei - legalábbis ami szélesebb társadalmi rétegekben való megjelenését illeti - csak egy olyan társadalomban szűnnek meg, melyben az egyén önmegvalósitásá- nak és reális önértékelésének (ez utóbbi nélkül Önmegvalósítás sincs) minden anyagi, kulturális, erkölcsi és politikai feltételei megvannak.
