Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-12-22 / 48. szám
Thursday, Dec. 22. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9. Múltjukról igy természetesen mégj kevesebb a "hiteles" adat, mint jelenükről. Honnan származtak? Nem értem be többé az öregek szavaival, akik a maguk Öregeiről rendszerint csak azt tudatták, hogy "nagyon szegény ember volt szegény, az isten nyugosztalja", - s legtöbbször azt sem tudták megmondani, hol nyugszik szegény. A jobbágyokat felszabadították, - erről is sokáig olyan képzelmem volt, mint általában a magyar nemzetről. Valahol mesz- sze tö'rtent, egv boldog tájon, semmiesetre sem ott, ahol én éltem. A jobbágyok megkapták a földet, maguk urai lettek, szabad polgárai e honnak... Hogy történhetett mégis, hogy ameddig az én tekintetem és képzeletem terjedt, körülöttem a határ mindenfelé egy-egy ismeretlen, a középkori váruraknál is titokzatosabb hatalmasságé volt, akinek nagynéha csak követei látogattak el a négyesfogaton a kastélyba? A nép dermedten hajlongott, süvegét kapkodta, nem látszott se függetlennek, se szabadnak... Ezeket mért nem szabadították föl? Izgatottan kezdtem keresni a hibát, nehezen akadtam rá. Amire rájöttem, nagyrészt a _magam ösztöne__után jöttem rá, útmutatást, forrásmüvet alig leltem. A puszták népe s a vele egyanyagu zsellérség, mint a kársztok bujkáló patakja merül fel a magyar történelemben, meglepetést, elismerem, nem kellemes meglepetést okozva.- Megírta történetüket valaki - a fél ország lakéinak történetét? - Nem tudok róla. Esztendők során kitűnő könyveket böngésztem át, nagyritkán bukkantam valami halvány nyomra, egy-egy mellékmondat félhomályában. Kitűnő közgazdászokat, szociológusokat kérdeztem; kiderült, alig tudnak annyit is e népréteg múltjáról sót jelenéről, mint én, akinek emlékezetében csak véletlenül ragadt meg István egyszerre királyi, azaz saját birtoknak jelentette ki: az első, igazi foglalás, a szó mai értelmében, tehát ekkor kezdődött, mert a törzsek a maguk földjein még közösben gazdálkodtak pásztoraikkal, ázsiai iparosokkal és kevés számú földmives rabszolgáikkal. Ha sejtették volna, hogy a szabad gyűrű ezáltal egyszeriben szorító gyűrűvé változik! Voltak, akik sejtették. Valószínű, hogy Koppányék az ősi vallással először is az Ősi szabadságot akarták megvédeni, mikor kardot vontak, ép azon a vidéken, amelyen e könyv egyéni történetei peregnek. Leverték őket, az életben- maradtakat a kór szokásai szerint rabszolgákká bélyegezték. Azt tudjuk, hogy a meg addig szabad földeket egy-két vitéz idegen birtokának nyilvánították. Az itteni szolgák tehát a hajdani szilaj pogányok ivadékai? Keresem magamban halvány maradványát a hevületnek, mellyel a tankönyveinkben ma is átkos emlékű, egykori atyák a germán-kereszténység páncélos eszmehirdetőire zúdultak. Valami mintha rémlene. Bár ha'rc nélkül, ez a folyamat játszódott le az orsz0g( többi részén is. A királyi birtokokból egyházi és főúri birtok lett, az lett hamarosan a nemzetiségi közös birtokokból is. (folytatjuk) 4 DETROITI PETÖn KOR 11141. Dorchester St. Apt.116. Southgate Mich. Lény Anna elnök. Tel: 563-7276. I^pkezelok: Miklós György, Tel:287-2856 Szőke Pál 19118. Henrv St. Melvindale Mich. 48122 A lappal kapcsolatos mindenféle ügyben forduljanak bizalommal a lapkezelőkhöz. HOL KAPHATÓ A MAGYAR SZÓ? Delray Party Store 7900 W.Jefferson Ave. Detroit, Mich. Évkönyv és The Noble Flame angol könyv is kapható. Celebrity, MAM SO V A N V VALÓDI MAGYAR SONKA KAPHATÓ AZ USA EGÉSZ TERÜLETEN Mindenki tudja, hogy a magvarországi húsáruk minősege es hírneve az egesz világon elismert (Celebrity) A sonka hagyományos módón készül, ízletes, finom, jobb, mint az üzletekben kapható más sonkák KÓSTOLJA MEG A MAGVARORSZAGROL IMPORTALT Celebrity' magyar sonkát Elorefozott. azonnal fogyasztható, sovány, szeiete'heto sonka, melyből semmi sem vesz karb3. nem zsugomd k. vásárlásává! pénzünkért sokkal többet kapunk, nem magasabb áron. m»nt más importalt sonkából. »ZLETfS IMPORTALT MAGYAR SONKA y^iinn miiLiiiiirv {Celebrity} IMPORTALT MAGYAR SONKA Kapható: 1.2 es 3 fontos dobozokban vagy szeletelve 4 i nciás csomagokban. Illyés Gyula: A PuAqták A/éfie 24. “DJ ------------ * ^ — olvasó kezében lévő mű volna az első, mely róla általánosabb képét próbál adni -, a kezdet fogyatékosságainak mentegetéséül mondom. *** Paraszt és paraszt között a magyar múlt legfölkészültebb kutatói is alig látnak több különbséget, mint az adomák városi gyermeke, aki vonatablakból figyeli és ismeri a népet. A 48-as önzetlen, dicső felszabadításig nemesek voltak és jobbágyok... -, ez nagyjából a kép, a müveitek képzeletében is. Holott bizonyos, hogy egy telkes jobbágy már Mátyás alatt lenézte és megvetette annyira, ha nem jobban, a "földnélküli, pusztai szolgát", mint amennyire ot a földesur. A közös nyomorúság néha, például egy-egy parasztfelkelés szörnyű leverésének idejere, összeforrasztotta tán a jobbágyokat és a zselléreket, de csak úgy, ahogyan egy háborűvesztes ország népei egyesülnek a közös bajban. A különbség köztük máskülönben akkora, mint amekkora a földdel s vagyonnal rendelkezők és az ilyenekkel nem rendelkezők között általában szokásos. A cselédek már régi eleink alatt is cselédek voltak.” A szolgaiás Tormája persze'" gyakran változott, lényege- legtöbbször csak még rosszabbra. Honfoglaló eleink nagyjából addig voltak szabadok, amig a föld, vagyis amig nem akadt, aki utánuk, jobban mondva előlük is elfoglalta azt, ezúttal komolyan, azaz magának. A betelepülő törzsek, már számuknál fogva sem szállták meg • az ország egész területét; egymás között hatalmas, szabad sávokat hagytak egyrészt határul, a villongások elkerülése végett, másrészt bölcsen, mintegy tartalékul, mert' elképzelték, hogy szaporodni fognak. Ezeket a területeket, az ország területének körülbelül felét,