Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)

1983-12-22 / 48. szám

Thursday, Dec. 22. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9. Múltjukról igy természetesen mégj keve­sebb a "hiteles" adat, mint jelenükről. Hon­nan származtak? Nem értem be többé az öregek szavaival, akik a maguk Öregei­ről rendszerint csak azt tudatták, hogy "nagyon szegény ember volt szegény, az isten nyugosztalja", - s legtöbbször azt sem tudták megmondani, hol nyugszik sze­gény. A jobbágyokat felszabadították, - erről is sokáig olyan képzelmem volt, mint álta­lában a magyar nemzetről. Valahol mesz- sze tö'rtent, egv boldog tájon, semmiesetre sem ott, ahol én éltem. A jobbágyok meg­kapták a földet, maguk urai lettek, szabad polgárai e honnak... Hogy történhetett mégis, hogy ameddig az én tekintetem és képzeletem terjedt, körülöttem a határ mindenfelé egy-egy ismeretlen, a közép­kori váruraknál is titokzatosabb hatalmas­ságé volt, akinek nagynéha csak követei látogattak el a négyesfogaton a kastély­ba? A nép dermedten hajlongott, süvegét kapkodta, nem látszott se függetlennek, se szabadnak... Ezeket mért nem szabadí­tották föl? Izgatottan kezdtem keresni a hibát, nehezen akadtam rá. Amire rájöt­tem, nagyrészt a _magam ösztöne__után jöttem rá, útmutatást, forrásmüvet alig leltem. A puszták népe s a vele egyanyagu zsellérség, mint a kársztok bujkáló patak­ja merül fel a magyar történelemben, meg­lepetést, elismerem, nem kellemes meg­lepetést okozva.- Megírta történetüket valaki - a fél ország lakéinak történetét? - Nem tudok róla. Esztendők során kitűnő könyveket böngésztem át, nagyritkán buk­kantam valami halvány nyomra, egy-egy mellékmondat félhomályában. Kitűnő köz­gazdászokat, szociológusokat kérdeztem; kiderült, alig tudnak annyit is e népréteg múltjáról sót jelenéről, mint én, akinek emlékezetében csak véletlenül ragadt meg István egyszerre királyi, azaz saját birtok­nak jelentette ki: az első, igazi foglalás, a szó mai értelmében, tehát ekkor kezdő­dött, mert a törzsek a maguk földjein még közösben gazdálkodtak pásztoraikkal, ázsi­ai iparosokkal és kevés számú földmives rabszolgáikkal. Ha sejtették volna, hogy a szabad gyűrű ezáltal egyszeriben szorító gyűrűvé változik! Voltak, akik sejtették. Valószínű, hogy Koppányék az ősi vallással először is az Ősi szabadságot akarták meg­védeni, mikor kardot vontak, ép azon a vidéken, amelyen e könyv egyéni történe­tei peregnek. Leverték őket, az életben- maradtakat a kór szokásai szerint rabszol­gákká bélyegezték. Azt tudjuk, hogy a meg addig szabad földeket egy-két vitéz idegen birtokának nyilvánították. Az it­teni szolgák tehát a hajdani szilaj pogányok ivadékai? Keresem magamban halvány maradványát a hevületnek, mellyel a tan­könyveinkben ma is átkos emlékű, egy­kori atyák a germán-kereszténység páncé­los eszmehirdetőire zúdultak. Valami mint­ha rémlene. Bár ha'rc nélkül, ez a folyamat játszódott le az orsz0g( többi részén is. A királyi birto­kokból egyházi és főúri birtok lett, az lett hamarosan a nemzetiségi közös birtokok­ból is. (folytatjuk) 4 DETROITI PETÖn KOR 11141. Dorchester St. Apt.116. Southgate Mich. Lény Anna elnök. Tel: 563-7276. I^pkezelok: Miklós György, Tel:287-2856 Szőke Pál 19118. Henrv St. Melvindale Mich. 48122 A lappal kapcsolatos mindenféle ügyben forduljanak bizalommal a lapkezelőkhöz. HOL KAPHATÓ A MAGYAR SZÓ? Delray Party Store 7900 W.Jefferson Ave. Detroit, Mich. Évkönyv és The Noble Flame angol könyv is kapható. Celebrity, MAM SO V A N V VALÓDI MAGYAR SONKA KAPHATÓ AZ USA EGÉSZ TERÜLETEN Mindenki tudja, hogy a magvarországi húsáruk minősege es hírneve az egesz világon elismert (Celebrity) A sonka hagyományos módón készül, ízletes, finom, jobb, mint az üzletekben kapható más sonkák KÓSTOLJA MEG A MAGVARORSZAGROL IMPORTALT Celebrity' magyar sonkát Elorefozott. azonnal fogyasztható, sovány, szeiete'heto sonka, melyből semmi sem vesz karb3. nem zsugomd k. vásárlásává! pénzünkért sokkal többet kapunk, nem magasabb áron. m»nt más importalt sonkából. »ZLETfS IMPORTALT MAGYAR SONKA y^iinn miiLiiiiirv {Celebrity} IMPORTALT MAGYAR SONKA Kapható: 1.2 es 3 fontos dobozokban vagy szeletelve 4 i nciás csomagokban. Illyés Gyula: A PuAqták A/éfie 24. “DJ ------------ * ^ — olvasó kezében lévő mű volna az első, mely róla általánosabb képét próbál adni -, a kezdet fogyatékosságainak mentegetéséül mondom. *** Paraszt és paraszt között a magyar múlt legfölkészültebb kutatói is alig látnak több különbséget, mint az adomák városi gyer­meke, aki vonatablakból figyeli és ismeri a népet. A 48-as önzetlen, dicső felszabadí­tásig nemesek voltak és jobbágyok... -, ez nagyjából a kép, a müveitek képzeleté­ben is. Holott bizonyos, hogy egy telkes jobbágy már Mátyás alatt lenézte és meg­vetette annyira, ha nem jobban, a "föld­nélküli, pusztai szolgát", mint amennyire ot a földesur. A közös nyomorúság néha, például egy-egy parasztfelkelés szörnyű leverésének idejere, összeforrasztotta tán a jobbágyokat és a zselléreket, de csak úgy, ahogyan egy háborűvesztes ország népei egyesülnek a közös bajban. A különb­ség köztük máskülönben akkora, mint amek­kora a földdel s vagyonnal rendelkezők és az ilyenekkel nem rendelkezők között általában szokásos. A cselédek már régi eleink alatt is cselé­dek voltak.” A szolgaiás Tormája persze'" gyakran változott, lényege- legtöbbször csak még rosszabbra. Honfoglaló eleink nagyjából addig voltak szabadok, amig a föld, vagyis amig nem akadt, aki utánuk, jobban mondva előlük is elfoglalta azt, ezúttal komolyan, azaz magának. A betele­pülő törzsek, már számuknál fogva sem szállták meg • az ország egész területét; egymás között hatalmas, szabad sávokat hagytak egyrészt határul, a villongások elkerülése végett, másrészt bölcsen, mint­egy tartalékul, mert' elképzelték, hogy szaporodni fognak. Ezeket a területeket, az ország területének körülbelül felét,

Next

/
Thumbnails
Contents