Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)

1983-12-22 / 48. szám

Thursday, Dec. 22. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. NEW YORKI I^IAPLQ A földalatti Ha a new yorki földalatti vasúton utaz­tunk a város egyik részéből a másikba, 75 centet kell fizetnünk. A törvény elő­írja, hogy a vasúti kocsikban tilos a dohány­zás, a köpködés, a rádió használata, a szeme­telés. A város egyre több lakosa hagyja figyelmen kívül ezt a törvényt. Ä múlt esztendőben 382.000 bírói idé­zést kaptak a törvénysértők. Mivel a tör­vény megszegőinek csak egyötödét érik tetten, több, mint 1.500.000-en követtek el kihágást ezen a téren.. A 382.000 beidé- zettnek csak 16 százaléka válaszolt az idézésre. Százezrek teljesen figyelmen kívül hagyják azt, mivel a város nem ren­delkezik megfelelő gépezettel, hogy felelős­ségre vonja őket. Rá kell mutatni, hogy miként próbálja a városi vezetőség a törvény betartására kényszeríteni az utasokat. Időnként a köz­lekedési rendőrség egy osztaga megszállja a földalatti vasút egy-egy forgalmas pont­ját, ahol megfigyelik, kik próbálnak fizetés nélkül utazni. Ezeket letartóztatják. Egye­seket bilincsbe verve visznek a rendőrség­re, mások csupán bírói idézést kapnak. Egy ilyen "razzia" alkalmával a rendő­rök végigmennek a vonatokon és a törvény­szegőket felelősségre vonják. Egy bronxi "razzia" alkalmával 102 utast letartóztat­tak; 140-nek bírói idézést adtak. A letar­tóztatottak között 30-at mariujana szívás­sal, 72-t viteldij nem-fizetéssel vádol­tak. Ezek a tények bizonyítják, hogy New Yorkban a törvény tisztelete állandóan romlik, egyre többen hagyják figyelmen kívül azt és ez kedvezőtlenül hat ki min­den utasra. A Metropolitan Transportation Authority most 75 centről 90 centre akarja emelni a viteldijat. A jelek arra mutatnak, hogy bar a földalattin utazók egységesen ellen­zik e lépést, mégis érvénybe fogják léptet­ni az emelést január havában. Ez ismét emelni fogja azoknak a számát, akik nem fizetnek a földalatti vasúton viteldijat, egyszerűen azért, mert ...NINCS PÉNZÜK A MAGAS VITELDIJ MEGFIZETÉSÉRE. PÜSKI- CORVIN HUNGARIAN BOOKS, RECORDS 1590 Second Ave. (82-83 St. között) NEW YORK, N.Y. 10028 Tel: (212) 879-8893 Sokezer magyar könyv, újság, hanglefnez hangszalag 1KKA, COMTURIST, TUZEX befizetöhely Látogassa meg boltunkat, New Yorkban r magyar negyed középén. Postán > szállítunk a világ minden tájára. Bár a "MIÉRT GAZDAG A LEGTÖBB OR­VOS?" c. cikk számos részévéi egyetértek, mégis szeretnék néhány megjegyzést tenni, annál is inkább, mivel a fentidézett cikk azt a téves benyomást keltheti, hogy orvos­nak lenni egyenlő egy főnyeremény birtoklá­sával, amelyhez minden különösebb erő­feszítés nélkül hozzá lehet jutni, és utána csak az előnyök élvezése marad. Vegyük a dolgokat időrendi sorrendben. Tanulás és orvosképzés. Az Egyesült Álla­mokban ahhoz, hogy valaki orvos legyen, high school (középiskola) után 4 évi kollé­gium és 4 évi Medical School (Orvostudo­mányi Egyetem) szükséges. A kollégium­ba, de különösen a Medical Schoolba be­jutni nem könnyű. Részben az orvostudo­mány általános fejlődése, részben pedig az AMERICAN MEDICAL ASSOCIATION arra irányuló erőfeszítése folytán, hogy lehetőleg ne engedjen túlsók orvost a praxis­ba, a Medical Schoolba való bejutás kivé­teles tudást és erőfeszítést igényel; külö­nösen akkor, ha a jelölt bevándorló. Ha a szerencsés - és tegyük hozzá - kiváló jelöltnek mégis sikerül bejutnia, akkor újabb nehézséggel kerül szembe és ez a pénz. A tanulás költségei, mivel a legtöbb helyen ott is kell laknia a tanulónak, orszá­gos viszonylatban elérik a 10.000 dollárt évente. Ez a továbbiakban egyenlő azzal, hogy a diák kiképzése a 4 évig tartó Medi­cal Schoolban összesen 40.000 dollárt emészt fel, amikor az amerikai család átlagos jövedelme két évvel ezelőtti statisztika szerint 15.400 egy évre. Arra, hogy egy szegény sorsú személy, vagy egy olyan valaki, akinek a bank nem nagyon ad köl­csönt, bekerüljön az egyetemre, a lehető­ség nagyon csekély. Egyébként bankkölcsön felvétele sok évi terhet jelent. JÖVEDELEM Ha diákunk elvégezte, a fentiek ellené­re, a Medical Schoolt (és mellesleg szólva 26-27 éves), akkor megint két lehetőség áll előtte: vagy elmegy valamilyen egész­ségügyi intézményhez fix-fizetésért dol­gozni, vagy pedig megpróbálja magát ön­állósítani. Mennyi a fix? A legtöbb kórház­ban, vagy szanatóriumban a bentdolgozo orvos fizetese 24-25,000 dollár. (A subway- vezetok $35.000-t kapnak.) Érthető, hogy a fentiek után ez nem nagyon csábítja az orvosokat. Marad tehát a privát praxis. Nézzünk meg egy gyakorlati példát. Egy közeli rokonom néhány évvel ezelőtt kez­dett el praktizálni, mint fogorvos Manhattan­ban. Egy uj praxist kétféleképpen lehet elkezdeni: vagy u^y, hogy uj "neighbourhood"- ban kezd praktizálni (ahol senki sem isme­ri), vagy pedig egy régi praxist vesz át. Rokonom az utóbbit választotta. Egy nyu- ^alombavonult fogorvos rendelőjét vette at, amiért 30,000 dollárt adott. A berende­zés ugyan bele volt értve ebbe az összeg­be, de néhány héttel az átvétel után ki­derült, hogyha a praxisban akar maradni, akkor ki kell cserélnie a régi, elavult be­rendezést teljesen újra. Eredmény: Újabb több ezer dolláros kiadás, s bevétel még csak néhány dollár addig. Amikor azután végre elkezdett volna rendesen dolgozni, újabb problémák jelentkeztek. Vannak betegek, akik (akárcsak az Önök cikkírója), azt hiszik, hogy az orvos a sze­métládából szedi össze a pénzt, tehát ha valaki nem fizet neki, azt az orvos könnyen kiheveri, talán észre sem veszi. Ezek a betegek - sajnos, sok magyarral közöttük - nem gondolnak arra, hogy az orvosnak, különösen a fogorvosnak, sok készkiadása van, amit neki kell a saját zsebéből elő­legeznie és azután vagy be tudja hajtani a betegen, vagy nem. A fogorovosnak pl. rengeteg injekciót kell adni, Roentgent (X-ray) kell csinálnia, nem beszélve a fog­pótlás esetében használt különféle anyag­ról, meg a laboratóriumnak fizetett pénz­ről. Végül, de nem utoljára: a fogorvos, hogyha rendes ütemben akar dolgozni, nem nélkülözheti az asszisztens segítsé­gét, akinek ugyancsak fizetést kell adni, akár fizet a beteg, akár nem. Fiatal rokonomra visszatérve, nála minde­zek a jelenségek fennállnak. Betegei közül van, aki fizet, van aki nem. Jó multkorjában egy kedves honfitársunk kezeltette magát nála csekély 900 dollárért. A hiba csak az volt, hogy amikor fizetésre került volna sor, eltávozott valahova Braziliába és a mai napig sem sikerült megtalálni De a fentiek még csak hagyján. A nyár elején fiatal rokonom kapott egy értesítést a háztulajdonostól, hogy a házat, amelyben lakik és amelyben rendelője is van, átalakít­ják condominiummá. Ez pénzben azt jelenti, hogy a rendelőért 100.000 dollárt, a laká­sért pedig 300.000 dollárt, Összesen csekély NÉGYSZÁZEZER dollárt kell kifizetnie, ellenkező esetben záros határidőn belül ott kell hagynia a lakást és a rendelőt. Azt hiszem, minden jóérzésü embert fel kell, hogy háborítson az ilyen utonállás. Mert ez az, hogyha nem is jogi, de erkölcsi értelemben. Mert mit csináljon most a rokonom? Hagyja ott a rendelőt és menjen el (hová?) vagy pedig vegyen a nyakába ilyen összegű kölcsönt (ha kap egyáltalán?) és adósodjék el? Ha elmegy "valahova", ahol a kutya sem ismeri, tönkremehet. Egy bevezetett pacientűrát otthagyni, pláne a mai világban, Istenkisértés. Felmerül ezután az a kérdés, hogyha ilyen társadalmi viszonyok között élünk, lehet-e azon csodálkozni, hogy akadnak olyan orvosok is, akik úgy igyekeznek pénzt szerezni, ahogyan lehet. Ez korántsem jelenti azt, hogy eljárásukat helyeslem, de a fentiek után, jobban érthető. A fentiek­ből az is kiderül, hogy nem minden orvos, még csak nem is a legtöbb orvos gazdag, hanem vannak olyanok is, akik ilyen hétköz­napi, de mindamellett súlyos problémákkal küzdenek. Azt is tudomásul kell venni, hogy az orvosi pálya u.n. "szabad pálya", ahol a legkülönbözőbb kereseti lehetőségek vannak, attól függően, hogy milyen szakon dolgozik az orvos, es milyen társadalmi összeköttetésekkel rendelkezik. Aki millio­mosok részére rendel, természetesen többet keres, mint aki egy slumban dolgozik. A fentiek után zárom levelem es kívánok további sikert munkájukhoz. Dr. Nagy Károly, New York Titkos washingtoni okirat szerint a Salva- dor-i hadügyminiszter volt az értelmi szer­zője, vagy legalább is a gyilkosok fővédnö­ké az 1980-ban meggyilkolt három ameri­kai apáca esetében #** Ártatlanságát hangoztatta Harry E.Claiborne, szövetségi bíró, akit azzal vádolnak, hogy "szívességből" fel akart mentetni egy bordelyháztulajdonost. Megvesztegetés vádjában Chicagóban is vizsgálat folyik három biró és négy ügyvéd ellen.__________ TERJESSZE LAPUNKAT Orvosi pálya az USA-ban HOZZÁSZÓLÁS A LAP NOV. 4-1 CIKKÉHEZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents