Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-12-08 / 46. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 8. 1983. FfílDA KAHLO ÉLETRAJZA (Kállai Frida) Kevesen ismerik Frida Kahlo nevét, pedig ez a kiváló művésznő, Diego Rivera világhírű mexikói festő magyar származású felesége, maga is rendkívüli tehetség volt. Hayden Herrera életrajza: "A Biography of Frida Kahlo", kitűnő analitikus képet ad róla. Fantasztikus, zord ábrázolasu önarcképeivel nem volt mindennapi tehetség. Feltűnést keltő, önmagát dramatizáló személyisége miatt biográfiának nagyon is alkalmas alany és a könyv, amely a Harper & Row kiadásában jelent meg, rendkívül érdekes olvasmány. Mexikói anya és magyarszármazásu apa leánya, Kahlo 18 éves korában kezdett festeni, lábadozás közben egy majdnem halálos balesetből: az autóbusz, melyen utazott, összeütközött égy villamossal és e^y vaskorlát keresztülfúrta csípőjét és hatgerincét, összezúzta egyik lábát. Később elég merész volt, hogy felkeresse Riverát és feste menyeiről kérje ki véleményét. Rivera akkor már a negyvenes éveiben levő, világhírű művész volt. Mindkettőjük elbeszélése szerint, Kahlo felkiáltott hozzá, hogy jöjjön le az állványról, ahol freskót festett és nézze meg a képeit. Riverát meglepte Kahlo rendkívül tehetsege. Állandóan elismeréssel nyilatkozott festményeiről, sót néha úgy velte, hogy Ő ajobb festő kettőjük közül. Összeházasodtak és a fiatalasszony odaadó felesége lett a hires művésznek: kiszolgálta és minden nap ebédet vitt neki. Nagy lelki fájdalmat okozott neki, hogy nem tudott gyermeket szülni a nagy embernek (a baleset miatt csípője Összeroncsoló- dott). Házasságuk különös és viharos volt. Rivera 25 éven át állandóan megcsalta; többnyire külön, két egymás mellett lévő házban éltek, kivéve azt az évet, amikor elváltak és újra házasodtak. Kahlo is tartott közben szeretőket, úgy férfiakat, Önarckép, 1940. mint nőket, közöttük volt Trotzky is, aki akkor hazájából száműzve, Mexikóban éit. A balesetből kifolyólag Kahlo állandó fájdalomban élt, sokféle kezelest kapott, hátgerincoperáción is átesett, végül sérült lábát amputálták, de mindezek csak rontottak állapotán. Ezek a szenvedések mind mutatkoznak szürrealisztikus festményein. Nagy tehetségre és erős jellemre vall, hogy a szenvedések ellenere remekműveket alkotott. Kár, hogy müveit csak kevesen ismerik. Kádár János fogadta Leonard Bernsteint Leonard Bernstein átadja Divertimentójának kottáját Kádár Jánosnak. Kádár Janos a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Budapesten a KB székházában fogadta a vendég- szereplő Leonard Bernstein világhírű amerikai zeneszerzőt és karmestert. A szívélyes légkörű találkozón beszélgetést folytattak arról, hogy az emberiség sorsáért felelősséget érző művészek milyen módon segíthetik a béke és a leszerelés; a népek közötti megértés és bizalom egyetemes ügyét. COUSTEAU BALESTE. Balestet szenvedett az elmúlt héten a Bermuda szigetektől hatszáz mérföldre keletre Jacques Cousteau kísérleti toronyvitorlás hajója. A világszerte ismert óceánkutató Moulin-a-Vent (Szélmalom) elnevezésű hajója heves viharba került; a tomboló szél leszakította a toronyvitorlát. Ennek ellenére a hetvenhárom éves Cousteau folytatja kísérleteit. Stereo Cassettes - Az első magyar 8 track Stereo - Tape Cartridges nagy választékban ff. ROTH A SON 1577 First Ave. (82-es utca sarok) New York, N.Y. 10028 Tel: (212) 734-1111 KÉRJEN INGYENES MAGYAR ÁRJEGYZÉKEINKBŐL Importált nokeddliszaggató, metéltvágó, mindenféle konyhai felszerelés kapható t ( 95 különféle kézzel készített és kézzel festett DISZTÁNYEROK, vázák, hamu- és gyertyatartbk, kulacsok, cserepek, köcsögök GYÖNYÖRŰ színekben és nagyságban Hódmezővásárhelyi finomkerámia Frissen darált mák, dió, mandula SZEGEDI pirospaprika Magyarországi SZALONCUKOR, karácsonyi díszek, krumplicukor. Hímzett nói blúzok, szakácskönyvek stb. Csalamádé és savanyított paprika TETEMREHIVAS A New York Times vasárnap, november 20-i számában (megfizetett hirdetés formájában) közli Fidel Castro búcsúztató beszédét a Grenada-i invázió áldozatául esett 24 kubai koporsója fölött. Ebben a beszédben Castro részletesen és bizonyítékokkal alátámasztva megcáfolja a Reagan vezetésnek, a Grenada-i invázió során, Kuba ellen emelt vádjait. A beszédben, egyebek kozott, felsorol a Reagan vezetés által felhozott, az inváziót jogosítani törekvő, 19 valótlanságot, ezek közül Reagan maga mondott 13-at. Ez a hivatalosan "hősies győzelemnek" nevezett "haditett", nem is volt valami hősies haditett a hatalmas USA részéről egy kis, 110.000 lakosságú Karib-tengeri sziget ellen. Ez nem volt Dávid hősiessége Góliát ellen, hanem Góliát rajta-ütése egy kis macska ellen. Ez az invázió előkészületben volt már két év óta, hadgyakorlatokkal részletesen kitervezve, csak kellő alkalomra es ürügyre várva. Az alkalom és az ürügy a Grenadaban kialakult politikai belviszály volt. Minden más meghirdetett magyarázat valótlanság. Ennek bizonyságát nyújtja a N.Y.Times november 6-i száma, amelyben "In Wake of Invasion Much Official Misinformation by U.S. Comes to Light" (Az invázió után napvilágra kerül az U.S.A. által kiadott sok hivatalos hamis híradás) cim alatt egy egész oldalon kérdőre vonja a hivatalos magyarázatokat. De ne higyjúk, hogy itt valami uj dologgal állunk szemben. Az U.S.A. történelme tele van tűzdelve hasonló esetekkel, különösen a II. világháború óta eltelt években. Kezdetét vette, amikor 1823, december 2-án Monroe elnök bejelentette az u.n. Monroe Doktrínát, mely szerint az U.S.A. nem fogja megtűrni, hogy valamely európai allam beavatkozzon valamely amerikai állam ügyeibe. Hogy ez a valóságban hogyan alakult, arra jellemző Smedley Butler tábornok kijelentése. Smedley Butler tábornok a U.S. Marine Corps (tengerész-gyalogság) parancsnoka volt 1931-ben történt nyugalomba vonulásáig. A U.S. "protective actions"-ra vonatkozóan ezeket mondta: "33 evet töltöttem a Marine testületben... ez idő legnagyobb részében magasrendü muscle-man (végrehajtó) voltam a Big Business, a Wall Street, és a bankárok részére. Röviden, a kapitalizmus racketeerje voltam... Segítettem kitakarítani Nicaraguát a Brown Brothers nemzetközi bankház javára 1909-1912-ben. Segítettem Mexikót, és különösen Tampicót, biztonságossá tenni az amerikai olajérdekeltségek részére 1914-ben. Megvilágositottam a Dominikai Köztársaságot az amerikai cukorérdekeltségek részére 1916-ban. Segítettem Haitit és Kubát tisztességes hellyé váltani, ahol a National City Bank beszedheti jövedékeit. Segítettem egy fél tucat Közép Ameri- ka-i köztársaság megerőszakolásában a Wall Street javára." Ezekután megérthetjük Grenadát, Iránt 1953-ban, Guatemalát 1954-ben, Somozát Nicaraguában 40 évvel ezelőtt, Chilét 1973-ban, stb, stb. Az U.S.A. vezetői minden alkalommal hangoztatják, hogy "meg kell védenünk érdekeinket"; más népeknek nincsenek, csak nekünk vannak "érdekeink." Ezért van szükségünk katonai bázisokra a világ minden részén. Mert érdekeinket veszélyezteti minden haladó, felszabadító népi mozgalom, mindenütt a világon. E's mik ezek az "érdekek"? Nyersanyagok es pénzek, kölcsönök után járó kamatok. Vágó Oszkár
