Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-07-14 / 28. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 14. 1983. * Evadnyitás a Gyulai Várszínházban Az országos néptánctalálkozó gálaműsorával, tűzijátékkal és a Pécsi Balett estjével megkezdődött a XX. gyulai vórszinházi évad. Kép: táncosok a színpadon. Az Egyesült Államokból 1978-ban hazatért koronázási ereklyék között újra látható lesz a koronázási palást is. A palástot az évszázadok folyamán már három alkalommal javították: először a XVII. században, másodszor 1848 előtt, majd harmadszor Ferenc József 1867. évi koronázását megelőzően. A javítások során azonban az arany- és selyemfonallal díszített, bizánci eredetű selyemszöveten és a palást formáján is változtattak. Hazai és külföldi szakemberek konzultációit követően, idén február közepén kezdték a javítást. Először négyzetcentiméterenként megvizsgálták és lefényképezték a szövetet, hogy pontos képet nyerjenek állapotáról, majd meghatározták a szükséges javitásokat. A palástot ezentúl vasárnaponként - elsőkent Julius 3-án - a nyitvatartási időben állítják ki a Nemzeti Múzeum kupolatermében. NOCTURNE (folytatás a 7. oldalról) bujtassák. A koncert sikerült, és a királynő is megdicsérte bravúrját. A zene töltötte be egész életét, talán azt is mondhatom, hogy szent volt számára. Én idős korában ismertem meg, amikor már nem játszott mások előtt. Hiú volt művészetére, és úgy érezte, hogy megfáradt kezei már nem tudnak olyan fürgén mozogni, hogy hiba nélkül eljátsszon egy zenemüvet. Egy alkalommal olyankor érkeztünk hozzá látogatóba, amikor éppen zongoránál ült, és játszott. Nem vette észre, hogy megérkeztünk és lánya, az egész család keresztanyuja, amikor beengedett, csendre intett bennünket. A szobaajtó nyitva volt, épp annyira, hogy láthattam a zongorázó nagymamát. Chopin egyik nocturnejét játszotta. Kotta nem volt előtte, hisz úgysem láthatta volna. A zongora fölé emelte tekintetét, mintha nagyon messze nézné. Kedves, öreg arca átszellemült, áhitat sugárzott róla mintha boldog bizonyosság örömében fúrdott volna. Előretekintett, ahová talán a mü szerzője is, amikor nocturne-jét alkotta. Oka volt rá nagymamának, hiszen talán tudta, hogy készülnie kell oda, messze, ahova minden ember tart ezen a földön. A nocturne leheletfinom hangja, mint onnan érkező Ígéret, lebegtek a magány csendjében. Amikor a darab végére ért, visszaléptünk a folyosóra, újra csengettünk; azt akartuk, ne tudja meg nagymama, hogy megloptuk azt a szent pillanatot, amikor hivő lélekkel előrenézett, oda, ahova néhány év múlva valóban meg is érkezett. Bányászokat temettünk... Magyarorszagi riport Tragikus bányaszerencsétlenség történt 1983- junius 22-én hajnalban, az Oroszlányi Szénbányák Vállalat Márkushegyi Bányaüzeme Észak 1-es bányamező 1-es számú telepén. , Eddig még tisztázatlan okok miatt 4 óra 06 perckor sujtólégrobbanás történt és 36 bányász vesztette életét, ezek között volt 4 lengyel vendégmunkás. A reggeli órákban a helyszínre érkezett Havas Ferenc, az az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, továbbá a szerencsétlenség okainak kivizsgálására alakult, a Miniszter- tanács által létrehozott kormánybizottság vezetője, Kápolyi László, ipari minisztériumi államtitkár is. A bizottság folytatja munkáját. Az első nyilatkozat szerint a robbanás benzinlámpától, vagy elektromos berendezéstől, esetleg robbanástól eredhetett. Továbbá annyit megállapítottak, hogy a robbanást megelőzően éjjel zivatar vonult végig és emiatt árammegszakitás következett be. A Part, a Kormány és a Szakszervezet részvéttáviratot hozott nyilvánosságra. A szerencsétlenül járt 36 bányászt Oroszlányban búcsúztatták. A lassú gyászzene mellett felsorakozott a díszsorfal, ahol ott állt Havasi Ferenc, a KB titkára és Marjai József miniszterelnök-helyettes is. Továbbá a SZOT, a minisztériumok, a megye és a vállalat képviselői. Majd Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, ipari miniszter búcsúztatta őket az MSZMP KB, a Minisztertanács, a SZOT, az Ipari Minisztérium és a magyar bányásztársadalom nevében.- A magyar szén-, érc- és ásványbányászat több évszázados történelmének egyik legszomorubb és legtragikusabb fejezetét éltük át az elmúlt napokban, amikor az ország három különböző pontján 46 bányász vesztette életét. Itt most attól a 32 magyar és 4 lengyel bányásztól búcsúzunk, akiket áldozatos munkájuk közben váratlanul és alattomosan Márkus-hegyen ragadott el a kegyetlen halál. (...)- A nagy teljesítményű, modern, uj Már- kus-hegyi szénbányát felszereltük mindazokkal a gépekkel, berendezésekkel, amelyek megkönnyítik és, úgy hittük, biztonságossá teszik a bányászok munkáját. De junius 22-én hajnali 4 óra 6 perckor mégis, újra bebizonyosodott, hogy a legkorszerűbb bányaüzemben is számolni kell a természet sokszor kiszámíthatatlan - erőivel. A tragikus robbanás intő példa számunkra. (...) Majd így fejezte be a miniszter a búcsúbeszédet: - Most, amikor utoljára szálltok le a föld mélyébe, megrendülésünkkel és fájdalmunkkal együtt kisérjen benneteket utatokra örök köszöntésünk, amely már nem nektek, hanem életetek folytatóinak, a bányászát mai és holnapi dolgozóinak szol: Jó szerencsét! Ezt követően Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövete búcsúzott az elhunytaktól, honfitársaitól, majd Varga Albert, a bányavállalat vezér- igazgatója mondott búcsúbeszédet. Kiemelte, hogy igen nagy a veszteség, 37 kiskorú gyermek maradt apa nélkül. Ezután a többezer. résztvevő megrendülve hallgatta a felcsendülő bányaszhimnuszt, amelynek hangjai mellett a föld mélyébe eresztették a koporsókat, majd a párt és kormány képviselői részvétüket fejezték ki a gyászoló hozzátartozóknak. A lengyel bányászok koporsóit a lengyel bányaszhimnusz hangjai mellett emelték a gépkocsikra. így indították útra Lengyel- országba, hogy lakóhelyükön helyezzék ókét örök nyugalomra. g.T. Magyar gépkocsivezetők a világ legjobbjai között A Hungarocamion Balkán utcai irodaházában 76 magyar gépkocsivezetőnek nyújtotta át Szentkláray Ferenc, a Magyarországi Nemzetközi Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára a világ legjobb gépkocsivezetőit illető díszokleveleket, és aranyjelvényeket. Az IRU, a Nemzetközi Közúti Fuvarozók Egyesülete minden evben nemzetközi versengést hirdet. E versenyben azok a gépkocsivezetők vehetnek részt, akik legalább 20 éve vezetnek, s ebből 10 évet és 500 ezer kilométert a nemzetközi személy-, vagy árufuvarozásban teljesítettek, balesetet nem okoztak, nem sértették meg a vám- es közigazgatási előírásokat, egyszóval kifogástalan magatartást tanúsítottak a nemzetközi közúti forgalomban. Az eredménnyel Magyarország a nemzetközi versenyben - melyben 51 ország több, mint 900 gépkocsivezetője vett részt - a negyedik helyet szerezte meg az NSZK, Románia és a Szovjetunió után. Új határátkelőhely épül a magyar—osztrák határon Napokban aláírták a megegyzést Magyar- ország és Ausztria között Kopháza és Deutschkreutz térségében határátkelőhely létesitésér'ól. A nemzetközi személy-és áruforgalom számára tervezett, éjjel-nappal nyitva tartó határátkelő hozzájárul a két ország közötti forgalom zavartalanabb lebonyolításához. (
