Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)

1983-09-29 / 36. szám

Thursday, Sep. 29. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. MÁTHÉ REZSŐ: A VILÁG SORJA Az első, a "kis" világháborúban "csak" 20 millió ember halt meg. Az 1945-ben végétért második világháborúban 60 millió ember pusztult el, koztuk hat millió zsidó, hat millió lengyel es 20 millió szovjet polgár. A háborút stílusosan befejező amerikai atombomba'k 200.000 embert öltek meg és azóta száznál több, nagyobb-kisebb háború es még több belső harc pusztította a népeket - mindezek áldozatait három millióra becsülik (nem számítva itt Kam­bodzsát). Anglia egy évtizedig harcolt Malájában, Ciprusban, Afrikában, a Kó'zel-Keleten. Franciaország 1954-ig Indokínában, 1962-ig Algériában, ahol szörnyű háborús bűnöket követtek el. A hollandok és a portugálok gyarmataik megtartásáért hadakoztak, Belgium Kongóért, Csangkaisek amerikai segítséggel küzdött hiába Mao kommunis­tái ellen. Az USA a Föld^ömb másik olda­lán, Koreában három évig, Indokinában 15 évig harcolt a "világkommunizmus" ellen, milliónyi áldozat árán, ami után a kambodzsai Vörös Kmer, a kezébe ke­rült Kambodzsában 2,700,000 honfitársát- ölte meg egy jobb világ felépítése érdeké­ben. Három éve harcolnak egymás ellen Irán és Irák seregei, három éve küzd a Szovjet­unió Afganisztán integritása érdekében, még hosszabb ideje folyik a harc - Marokkó és Algéria beavatkozásával - Nyugat-Sza- hara egy vidékének függetlenségéért. Állan­dóan kisebb-nagyobb Összetűzések vannak Afrikában, jelenleg a leghevesebbek Csád- ban, egyes nagyhatalmak beavatkozásával. Angolát és egyes délafrikai kisállamokat az Apartheid Dél-Afrikája támadja, hogy a feketék szabadságharcát gyengítse. Es állandó jellegű 'az Összetűzés Izrael és a környező' arab államok közó'tt. Mellőzve sok rövidebb háborút - mint Anglia és Argentina között a Falkland-szi- getek birtokáért - említeni kell a belső nemzetiségi és polgárháborúkat, amelyek néha még kegyetlenebbek, mint az államok köztiek. Ulsterben több, mint egy évtizede orvgyilkos harc folyik katolikusok és protes­tánsok (és a brit hadsereg) között, több ezér áldozattal. A baszkok - a spanyol­francia határ mentén - bombákkal küz­denek az autonómiáért. Korzikában már EGY MEGHATÓ PIUANAT (folytatás a 3. oldalról) De elszomoritó, hogy hiába áldoztam ennyi életet és energiát; fel kell hát ten­nem a kérdést magamnak, mint oly sok tudósnak is: van-e egyáltalán valami értel­me a kutatásnak? Nem kellene-e a tudo­mányt mindaddig feltartóztatni, amíg az ember feje lagya be nem nó*, ami pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy az onpusztitás veszelye nélkül tudjon bánni á tudomány teremtette^erőkkel? (Szentgyorgyi Albert, 1963.) Összeállította: Gazda István ÚJÍTSA meg előfizetését majdnem annyi bombát robbantottak, ameny- nyi lakója van a kis szigetnek. Törökök és irániak versengve üldözik a kurdokat. ,Ezt a sötét listát szörnyűségben még túlhaladja több tucatnyi állam terrorista diktatúrájának névsora, amihez hasonló még nem volt a történelemben. Latin-Ame- rika legtöbb országát véreskezű - a dolgo­zókat, különösen az indiánokat és a társa­dalmi igazságért küzdőket üldöző - caudil- lók nyomják, vagy a közelmúltig nyomták el, gyakran az USA támogatásával. Batista, Duvalier, Trujillo, Pinochet, Stroessner, Banzer, Montt, d'Auboisson, Castillo, Ydigoras, Lopez, Romero, Gomez és sok más - mértté világrészben katonai puccsok sűrűn buktatják a hatalmon lévőket - elnök es halálbrigádjaik áldozatainak száma egy-egy országban öt jegyre duzzadt, sót megközelítette a hat számjegyet is. Jelenleg Közep-Amerikából erkeznek a jelentések - egyházfők és az Amnesty International által megerősítve - a fehér terroristák több tízezernyi áldozatáról, ami azonban nem állítja meg az USA ide irányított fegy­verszállításait, hogy különösen a Somozák alól felszabadult Nicaraguát támadják, ahonnan pedig hasonló rémhírek sohasem érkeztek. S mindez eltörpül amögbtt, ami Indonéziá­ban 20( évvel ezelőtt történt: itt kínai kom­munisták nem bizonyított puccskísérlete űrügyén a kormány legalább 800,000 kínait meggyilkoltatott. Vezérét, aki ma is ural­kodik, a minap ünnepélyesen fogadták Euró­pában és Eszak-Amerikában. Ha mindehhez hozzáadjuk a legalább 180 millió embert, aki a második világhá­ború óta a harmadik világban éhenhalt, akkor felrémlik előttünk annak a lehetősé­ge, hogy ebben a véráztatta században a kizsákmányoló társadalmakban uralkodó igazságtalanság és ésszerütlenség ÓűnébÖl elpusztultak száma megközelítheti a 269 MILLIÓT! Ez a rettentő lista nem arra céloz,( hogy a koreai repülőgép 269 áldozatát ne gyászol­juk. A borzalmat nem csökkenthetjük azzal, hogy történtek nagyobbak is. De ha emelt fővel akarunk járni, tiltakoznunk kell az ellen, hogy egy propaganda-központból parancsolják meg nekünk, min kell és min tilos felháborodnunk. VEZET A TAGSÁG (folytatás a 4. oldalról) akik ügy látják, 'hogy a f szavazást követő­en esély van uj, a tagsag érdeket szolgáló országos vezetők választására. Sajnálatos tény az, hogy e vezetők olyan gépezetet tartanak kezükben, amely lehe­tőve teszi, hogy a konvencióra választott delegátusok nagy része az őket támogatók sorából kerüljön ki. E szavazás azonban tiszta képet nyújt a szakszervezeti tagság hangulatáról és biztató jel arra, hogy csupán idő kérdésé, hogy a tagság elégedetlensége a jelenlegi vezetőséggel szemben annyira fokozódjon, hogy lehetőve váljon egy uj vezetőség meg­választása. LJ. MÁLTAI LOVAGREND "THEIR WILL BE DONE" cim alatt nagyon érdekes cikket kőzpl a MOTHER JONES nevű havi folyóirat 1983. júliusi számában. A cikk írója Martin A. Lee. Az alábbiakban közöljük a cikket a magai teljessegeben, magyar fordításban, folytatolagos sorozat­ban. (Az eredeti szövegben számos ameri­kai kifejezés van, amelyeket nem lehet magyarra lefordítani, a magyarban nem lévén azt hűen visszatükröző kifejezés; ezeket megtartom angol formájukban. V.O.) Egy nap 1944. júliusában, mialatt a II. világháború tombolt Európán keresztül, bevezették William "Wild Bill" Donovan tábornokot a Vatikan - város egyik díszes termebe, XII. Pius pápával folytatandó audienciára. Donovan tiszteletteljesen meghajtotta fejét, mialatt a pápa szertar­tásos imát mondott latinul, majd a pápai lovagrend legrégibb és legrangosabb kitün­tetésével, a Szent Szilveszter Rend Nagy­keresztjével illette öt. Ez a kitüntetés csupán 100 férfinak adatott a történelem során, "akik fegyveres küzdelemmel, vagy írásokkal, vagy más kiemelkedő cseleke­dettel terjesztették a Hitet, és hirdették és védelmezték a Szentegyházat." Bar ilyen pápai elismerés ritkán mondja meg, ha egyáltalán, hogy valakit miért iktatnak be az "Arany Milíciába", nem lehet kétség aziránt, hogy Donovan kiérde­melte a lovagságot a Katolikus Egyháznak a II. világháború folyamán teljesített szol­gálataival, amikor az Office of Strategic Services (OSS), a Central Intelligence Agency (CIA) elődjének, feje volt. Egy évvel az OSS létrejötte előtt, 1941-ben, Donovan szoros kapcsolatot kovácsolt Felix Morlion atyával, egy Pro Deo (Istenért) néven ismert európai katolikus hírszerző szerv alapító­jával. Donovan segítette Morlion atyat, mikor a németek lerohanták Nyugat-Európát, működési székhelyének áthelyezéseben Lisszabonból New Yorkba. Ettől kezdve Donovan finanszírozta a Pro Deo-t, abban a feltevésben, hogy ez a költség meghozza gyümölcsét a Vatikan titkos ügyeibe való betekintés formájában; a Vatikán akkor semleges terület volt a fasiszta Roma közepében. Amikor a szövetségesek fel­szabadították Romát 1944-ben, Morlion újjászervezte kémhálózatát a Vatikánban; onnan segített az OSS-nek a Távol-Kelet-i apostoli delegátusok bizalmas jelentései­nek megszerzésében, ezek között volt információ bombázási célpontok felől, Japánban. Az a tény, hogy Pius pápa kitüntette Wild Bill Donovant, a Vatikán és a US hír­szerzés közti bensőséges viszony kezdetet jelezte, amely folytatódik mind a mai napig. Évszázadokon át a Vatikán elsőrendű cél­pontja volt a kívülről eredő kémkedésnek. Egyike a viláj* legterjedelmesebb közvetlen hírszerzési tarházainak, a kémek arany­bányája a Vatikán. Egyházi, politikai és gazdasági információ szivárog be nap mint nap papoktól, püspököktől és pápai nunciók- tól, akik rendszeresen küldenek jelentést a világ minden sarkából a Papai Titkári Hivatalnak. Ez adatoknak oly bőséges for­rása volt, hogy, röviddel a háború után, a CIA egy külön egyseget állított fel ellen- felderitö osztályában, a Szent Széken belüli fejlemények megfigyelésére. De a CIA érdeklődése a katolikus egyház iránt nem szorítkozott csupán hírszerzés gyíijtesere. Folytatjuk 269 MILLIÓ ÁLDOZAT

Next

/
Thumbnails
Contents