Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1983-02-03 / 5. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 3. 1983. Ókori álmoskönyvek Mindenki olvasott már álmoskönyvet, ki komolyan, ki mulatságból. A tudós, például az antikvitás kutatója számára azonban egy álmoskönyv forrás lehet, amely segíthet tényszerű adatokban amugyis szűkölködő ókori szociológiai ismereteinket árnyalni, színezni, kiegészíteni. Hahn István egyetemi tanár nemrégiben tartott akadémiai székfoglaló előadásában az álomfejtés és a társadalmi valóság összefüggéseit vázolta föl, bemutatva, hogy ezek a müvek - melyek többsége sajnos csak töredékesen maradt fenn - mintegy "alulnézetben ábrázolt, vulgáris szociográfiát adnak." A megfejtések tematikai csoportosítása a társadalmi közérzetnek esetleg osztályok, rendek, rétegek szerint is lebontható összképét nyújtja, irányultságuk pedig némi képet ad az adott, térben és időben meghatározható társadalmi közeg mozgásának lehetőségeiről, és korlátáiról, törekvéseiről és megalkuvásairól, érdekeinek és érdeklődésének köréből. Mindez pedig különösen értékes információ, ha meggondoljuk, hogy az álmos- és varázskönyvek épp azokat az alsó- és középrétegeket veszik célba, melyeknek viszonyairól igen szűkös ismeretekkel rendelkezünk. Az ókor legnagyobb fennmaradt álomfej- tö művének, az i.sz. II. századi Artemido- rus Daldianus Oneirokritiká-jának alapján, a professzor rámutatott, hogy az álmaik megfejtését óhajtó személyek várakozásai, reményeik és kudarcaik lehetőségei hierarchikus módon tagozódnak.- Mégpedig négyes tagolásban: gazdagok hatalmasok, kisemberek, szegények, rabszolgák, s ebben már érzékeltető a társadalom értékrendének kettős rendszere, egyfelől a gazdagok és szegények, másfelől a szabadok és rabszolgák ellentéte. A társadalmi különbségek nemcsak állandó mivoltukat érzékeltető értékrendjükben, hanem az álmaik által sugallt lehetőségeikben is eltérnek egymástól. Ha valaki például álmában madárként a magasba szárnyal, az mindenképpen kedvező jel. Ha azt szolga álmodja: felszabadul, ha szegény: meggazdagodik, ha gazdag és hatalmas (e két fogalom szorosan kapcsolódik!): magas hivatalhoz jut. Az álom fantasztikus, de megfejtése realista, jól fejezi ki az álmodó legjobb (de még elképzelhető) kilátásait.- Az a társadalom, amelyet az álomfejtók bemutatnak, nemcsak hierarchikusan tagolt, hanem meglévő mobilitásában is korlátozott, mondhatni: optimális pályái is kényszerpályák. Mindenki csupán saját társadalmi státusának keretei között csinálhat karriert, s ezeket a játékszabályokat az álomfejtő is áthághatatlan törvényként tiszteli. Neki ugyanis - ha megfejtéseit az elhihetőség határain belül akarja tartani - a jóban csakúgy, mint a rosszban az adott társadalom rendjéhez kell igazodnia. A rabszolgákra más kilátások érvényesek, mint a "holtszegény" penésre, a szerényen élő vagyontalan metriosra vagy a gazdag plúsiosra, aki egyben hatalmas, nagyember (megistan) is. Ez a társadalom elsősorban a vagyoni helyzet szerint tagozódik. Az álomfejtők rendkívüli pontossággal tudnak a római császárkor társadalmának teljes polgárjogi, rendi, etnikai és rétegtagoltságáról, ám szemléletük alapvető osztályozási szempontja a vagyoni helyzet. AZ ÍRÓGÉP pályafutása Nehezen indult meg az üzlet. Amikor a Remington cég 1880-ban ajánlatot tett az akkori Földművelésügyi Minisztériumnak, hogy Írógépeket szállít Magyarorszag- ra, még visszautasitasra talalt. Az írógép feltalálását^nem lehet egyetlen személy nevehez kötni. Századok során csiszolódott annak technikai kivitelezése, hogy a nehezebben olvasható kézírást gépírással váltsák fel. Angliában már 1714-ben bejegyezték egy Miller nevű feltaláló szabadalmát, mely szerint "a szerkezet előnye, hogy a leirt okmányt vagy leveleket nem lehet megváltoztatni vagy meghamisítani." Hires hazánkfiáról, Kempelen Farkasról kévéssé ismert, hogy nemcsak beszélő, hanem Írógépet is szerkesztett, mégpedig Mária Terézia vak keresztlánya részére. Bár a masina nem maradt fenn, a rajta készült levelek azt tanúsítják, hogy elmés szerkezet lehetett. A tömeges irógépgyártás hazája az Amerikai Egyesült Államok. A múlt század hatvanas éveiben két távirasz, Sholes és Glidden, a Morse-billentyü elvéből kiindulva tervezték meg gépükét és felkerestek a milliomos fegyvergyárost, Remingtont. A polgárháború befejezése után annak gyáraiban varrógépeket és mezőgazdasági gépeket is ke'szitettek, de még mindig maradt szabad kapacitásuk. A továbbfejlesztett irógéptipusból tizenhárom év alatt aztán kétszázhatvanezer darabot gyártottak. Ezek úgynevezett "alsó ütésű" gépek voltak, tehát az Írást csak akkor lehetett látni, ha a kocsit felemelték. A ma elterjedt típust 1893-ban a német Wagner-szabadalom alapozta meg, amelyet úgyszintén amerikai cég, az Under-* wood vásárolt meg. Mielőtt megmosolyognánk eg'y-egy manapság nehézkésnek tűnő, muzeális masinát, tudnunk kell, hogy ezek nagy része ma is használható. Egy átlagos Írógép billentyűjének működtetése huszonöt-harminc dekagrammos leütést igényel, tehát, ha egy gépirónő napi munkája során ötven-hatvanezer leütést végez, akkor ez megfelel százhuszonöt-százharminc mázsa teher egy méterre történő felemelésének. Az irógépkonstruk- torok tehát arra törekedtek, hogy megkóny- nyitsék ezt, az izületi bántalmakkal, hátfájással járó nehéz munkát. így született meg az ötvenes években a villanyirógép,- Azt, amit Pál apostol erkölcsi követelményként szögezett le: Aki nem dolgozik, ne is egyék, az álomfejtőkönyvek rideg tényként közük, az ilyennek nincs is módja enni. Azontúl, hogy a városi szegénység munkájának minden moralizáló "lóláb" nélküli, tisztán gazdasági-megélhetesi szempontú pozitív értékelése is figyelemre méltó, még jelentősebbnek erzem azt az Önként kínálkozó következtetést, hogy a II. századi városban a munkára váró munkaerő bőven állt rendelkezésre. Vagyis nem egy olyan jelenséget, amelyet a római városi lakosság munkátlanságának tulajdonítanak, én inkább a munkanélküliség fogalomkörébe sorolnám. Ennek fényében megnövekedett jelentőséget nyer Suetonius anekdotája Vespasianusról, aki egy munkaerő-megtakarító gépezetet azért nem volt hajlandó alkalmazni, mert veszélyeztette volna a kisemberek ellátását. De ugyanez a helyzet mintegy munkaerőgazdálkodási hátterét szolgáltatja a II. század igen nagy méretű építkezéseinek. Háhn István, akadémikus Remington Modell-1 - Írógép 1876-ból amely a fizikai erőkifejtést kilencvenöt százalékkal csökkenti. A másik törekvés a gépsebesség növelése volt. A percenkénti átlagos hatszáz- hatszázhatvan leütésé szerkezetekkel szemben a gömbfejes Írógéppel elérték a percenkénti ezer leütést. Ebben ugyanis a henger áll, csak a gömbfej mozog, ennek eredményeképp a zajszint is érezhetően csökkent, s igen könnyű a betűtípus váltása: a gömb egy mozdulattal cserélhető. Egy érdekesség: nemcsak a kínai Írás, hanem az írógép használatának megtanulása sem könnyű, lévén, hogy az értelemszerűen kétezer-hatszáz jelet tartalmaz. Saját munkánkat, az ujságcsinálást se hagyjuk ki, hiszen a szerkesztőségek légköréhez hozzátartozik az irógépkattogás. Igaz, a korszerű fényszedés és nyomdai ofszeteljárás során, sok helyen ma már az újságíró is közvetlenül olyan gépbe kopogja cikkét, amelynek képernyőjén rögtön megjelenik a szöveg, a törlés, javítás gyorsan elvégezhető, de azért a jó öreg írógép is nélkülözhetetlen marad. Nemcsak szerkesztőségi "koncertekre", hanem "házimuzsikálásra" is,______ ________________ Uj veszély fenyegeti a házasságokat: a férfiak vonzalma a komputer iránt. Statisztikai adatok szerint eddig csaknem hárommillió komputer van az amerikai családok birtokában, s számuk a következő Öt évben megtízszereződik. Mind több asszony marad egyedül esténként és a hét végén, mert a férje a pincében vagy a padláson az elektronikus mini - komputerrel játszik. | I A Cső őri Sándor: Nomádnapló . $ 4.60 | Faludy György: Összegyűjtött versei 22.— * II.Rákóczi Ferenc: Vallomások, I emlékiratok | Emlékiratai $ 16.90 Kiáltványa 3.30 . Nyírié József: Székelyek ‘ 8.— Zöld csillag $ 10.— Kopjafák 6.— t Üz Bence $ 10.—íme az emberek 12.— | Halhatatlan élet 12.— i Szalay Lajos: Hatvan rajza •< 4.— Cs. Szabó László: Vérző fantomok 12.— Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12.— " A nő a pokolban is az úr $ 10.- Pók 12~ | Édesanyánk Ó % 10.— | Kapható: PÜSKI - CORVIN Hungarian Books & Records. 1 159« 2nd.* Ave. New York N.Y. 10028 ♦ telefon: 212-879-8893
