Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1983-02-03 / 5. szám
Thursday. Feb. 3. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZO 5 KORUNK KÖVETELMÉNYEI f I Tasnády T. Almos: (folyt. 3. oldalról) meghátrálásra birni, s attól is, hogy menynyire tudjuk megerősíteni együttműködésünket azokkal az irányzatokkal, amelyek, felismerve a helyzet veszélyességét, a kapcsolatok normalizálásának és továbbfejlesztésének útját keresik. A szocializmus védelmi képességeinek megőrzésén, a szocialista gazdaság tartalékainak mozgósításán kívül ezért is életkérdés ma az ideológiai küzdelem, a szocializmus elleni rágalomhadjárat visszaverése, a szocializmus valóságos céljainak, vívmányainak, fejlődési utjának, jövőjének reális, meggyőző bemutatása, tényleges ploblé- máinak valósághű feltárása, ide értve önkritikus elemzését, amely nélkül hiteltelen volna a pozíciónk. Annak a politikai realizmusnak a szellemében, amelyet eddig is követtünk, uj minőséget kell elérni a fejlett tőkés országokban lezajló társadalmi és gazdasági folyamatok elemzése területén. Szerencsére leszoktunk már arról, hogy időről időre megjósoljuk a kapitalizmus azonnali és végleges összeomlásának időpontját, de a valóságos válságfolyamatok elemzésének mélységével nem lehetünk elégedettek. Egyúttal látnunk kell, hogy a mostani világgazdasági recesszió nemcsak az e^yes nemzetgazdaságokat érinti, hanem a tókés rendszer általános válságának uj fokozatát, a modern kapitalizmus súlyos strukturális válságát is jelenti. vÉdve És fejlesztve RENDSZERÜNKET i Szocializmusképünk fő vonásai olyan korszakban alakultak ki, amelyben a jelenlegihez hasonló nehézségekre és feladatokra senki sem számított, amikor simább, "mechanikusabb", töretlen és lineáris növekedést mutató fejlődés sajátosságait vetítettük ki a jövőbe, és ezt a fejlődési pályát azonosítottuk a szocializmussal. Mindenekelőtt attól az illúziótól kell megszabadulni, hogy a szocializmusban kívánatos és elérhető Tervszerű, arányos fejlődés a szocialista hatalmi és tulajdonviszonyokból automatikusan adódik. Azt kell tudatosítani, hogy a szocializmus alapvető viszonyaiban rejlő előnyöket csak olyan politikai es gazdasági gyakorlat érvényesítheti, amely kepes a belső és külső feltételekre, változásokra dinafnikusan reagálni, megőrizve, ami időálló, megújítva, reformálva, ami elavult, idejét múlta. Szükséges-e hosszan bizonygatni, hogy a válságjelenségek egy-egy szocialista ország, egy-egy szocialista nemzetgazdaság keretei között jelentkeznek, és hogy a szocializmus, a szocialista világrendszer, a KGST-országok gazdasága nincs válságban? A szocialista alternativa és a szocialista gazdaság életképességét bizonyítja, hogy ma a szocialista országok adják a világ ipari termelésének 40 százalékát, ezen belül az európai KGST-országok amelyek lakossága a világ lakosságának alig valamivel több, mint tiz százalékát teszi ki - állítják elő a világ acéltermelésének csaknem 30, a cementtermelés mintegy 25, a villamosenergia-termeles 21 százalékát, az energiahordozok közül a világ kőolajtermelésének 19, a barnaszéntermelés 68, a feketeszén-termelés 26 százalékát! Ami hazánkat illeti, a mi képessegünket, hogy megfelelően reagáljunk a szigorodó feltételekre, két dolgot szeretnék különösen kiemelni: (Folytatjuk) MERRE HALAD A NYUGAT EURÓPAI DIPLOMÁCIA? HAGA. Warnke P., aki Carter elnöksége idején a genfi SALT tárgyalásokon az amerikai delegáció vezetője volt, a holland képviselőhöz honvédelmi és külügyi állandó bizottsága ülésének második napján kijelentette, hogy a középhatótávolságu atom- rakétak nyugat-európai telepítésének alig van katonai jelentősége. Warnke szerint az 572 uj Pershing-2 és Cruise rakéták fontossága viszonylagos, tekintettel arra, hogy már mintegy tízezer atomtöltet van a Szovjetunióban lévő célpontokra irányítva és "az az elhatározás, hogy egy szovjetcélpontot amerikai atomfegyverrel megtámadjanak, nem válik egyszerűbbé vagy kevésbé kihivóbbá, ha a támadó rakétát Nyugat-Európából, vagy az Egyesült Államokból, vagy egy amerikai tengeralattjáróról lövik ki." Warnke úgy véli, hogy az eurórakéták telepítésének legfeljebb politikai jelentősége lehet. A telepítésről való lemondás anélkül, hogy azzal szemben szovjet engedmények helyezhetők, azt a benyomást keltené, hogy a Szovjetunió "megvétózhatja" a nyugati védelmet, ezért Warnke azt az álláspontot képviseli, amely szerint olyan fegyverkezéskorlátozási megállapodásokra kell törekedni, amelyekben összefüggésbe kerülnek a középhatótávolságu- és az interkontinentális atomrakéták. Az amerikai szóvivő elutasítja a nullaopciót, mint olyan feltételt, amit a Szovjetunió képtelen elfogadni és reálisabbnak látja a részleges megegyezéseket, aminek során a szovjet SS-4 és SS-5 rakéták leszerelése és az SS-20 rakéták egy részének visszavonása fejében nem kerülne sor az 572 eurorakéta telepitésére, ugyanakkor az amerikaiak javasolnák az interkontinentális rakéták számának csökkentését. Végezetül a hágai ülésen, ahol a központi témát a NATO-stratégia megbeszélése alkotta, Warnke annak a véleményének adott kifejezést, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak konvencionális támadása esetén az Egyesült Államok biztosan nem alkalmazna nukleáris fegyvereket. Ezzel egyidejűleg Brüsszelben két ellenzéki párt vezetői jelentették ki, hogy a rakétatelepitések kérdésében több akciót várnak a belga kormánytól és a BSP frakcióvezetője éles szavakkal ostorozta Tinde- mans, a külügyi kapcsolatok .minisztere "hihetetlen passzivitását" és a belgiumi diplomácia szolgai engedelmesség'et a NATO és az amerikai héják iránt. A szocialista frakcióvezető ironikusan állapítja meg, hogy miközben többféle uj fejlemény jelentkezik, amitől Belgium és Európa további sorsa is függhet, a külügyi kapcsolatok minisztere azon túlmenően, hogy kéretlenül bekapcsolódik egy ázsiai konfliktusba, a Natónál is negatívabban reagál Andropov és a Varsói Szerződés tagállamainak legújabb javaslataira, elutasítja a nukleáris fegyverállomány befagyasztását és Madridban az amerikaiakkal együtt oda akar hatni, hogy az európai lefegyverzési konferencia lehetősége hosszú távon elhúzódjon. A kommunista párt szóvivője is ezeket az érveket hangoztatja és állítja szembe azzal az érdeklődéssel, ami a szovjet javaslatokkal szembeni kezdeti elutasítást vagy tartózkodást váltotta fel Nyugat-Német- országban, Hollandiában, Angliában, sőt az Egyesült Államokban is, habár a legújabb jelek szerint a Reagan-vezetésben a fegyverkezési ultrák befolyása inkább növekszik, mint csökken. - Általában tapasztalható, milyen nagy az elutasítás Nyugat-Európá- ban azzal szemben, hogy egy fékezhetet- len fegyverkezési hajsza és különböző stratégiai elképzelések (az u.n. Air Land Battle) gyakorlóterepévé váljunk, a nukleáris holocaust lehetőségének fatális kilátásával. Nagy sztrájk Kanadában QUEBEC. A tartomány 200.000 tisztviselője: tanítók, irodai alkalmazottak, köztisztasági munkások, sztrájkba léptek, tiltakozva a kormány bérfagyasztási rendelete ellen. De főleg biztosítani akarják szak- szervezeteiket. René Levesque miniszterelnök és a kormány nem hajlandó a szakszervezet vezetőivel tárgyalni és szervezetüket törvényen kívül akarja helyezni. A kormány törvénytelennek ' minősítette a sztrájkot és javaslatot terjesztett elő a törvényhozó testületben sztrájktiltó törvény beiktatására. Az alkalmazottak viszont a sztrájk kiterjesztését vették fontolóra, abban az esetben, ha a kormány ragaszkodik álláspontjához. A sztrájkoló tartományi alkalmazottak voltak Levesque leghűségesebb támogatói, nekik köszönheti megválasztását. A sztrájkolok "áruló"-nak minősítették a miniszterelnököt. Több, mint 50.000-en tüntettek mult szombaton a tartomány fővárosában. Levesque azzal fenyegetőzik, hogy elbocsát mindenkit, aki nem hajlandó visszatérni munkahelyére. A sztrájkolok válasza: "Ez nem az USA, ahol leverték a légiirányitók sztrájkját, ez KANADA." * Lapzártakor jön a jelentés: ideiglenes egyezmény jött létre a két fél közt. Részleteket lapunk következő számában közöljük. TOKIO, Japánban befejezték a világ leghosszabb alagutjának építését. A 33.7 mérföld hosszú alagút építése 2 milliárd 230 millió dollárba került és 22 évet vett igénybe. Az alagút Honsu szigetet Hokkaido szigettel köti Össze. Newyerki Mtiyyer kentet TIBOR?MEAT SPECIALTIES (FORMERLY MERTL PORK STORE) _ . 150t Seiend Ave., NEW YORK, N.Y. 10021 a 78. és 79. utcák között Tel: RN-4-8292 FRISS HUS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK ..... ! MEGJELENT AZ 1983-as j ] MAGYAR ÉVKÖNYV, j 160 oldalas, változatos tartalommal c ' / , , 1 |. Ara: $ 3.— es $ 1postaköltség. jr Megrendelhető: AMERIKAI MAGYAR SZÓ | | 130 E 16 Street,New York, N.Y. 1 OOO^J
