Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1983-02-03 / 5. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday. Feb. 3. 1983. Durovecz András: A KANADAI PÜSPÖKÖK NYILATKOZATÁHOZ A Magyar Szó január 27-i számában elsó oldalon foglalkozott a kanadai római katolikus püspökök korszakalkotónak mondható megrázó erejű nyilatkozatával. A püspökök nem is a napi gazdaság-politikai kérdésekhez szóltak főleg, hanem annál sokkal messzebbre, melyebbre nyúlnak - az egész mai rendszer működését tették kérdésessé. Tisztában voltak azzal, hogy amikor kiáltványukat igy, érthetően, az osztályharc szempontjából állítják be, amelyben a munka és a tőke áll szemben egymással, azzal olyan dokumentumot produkáltak, amelyre sokan úgy tekintenek - elismerten helyesen -, hogy azzal a kanadai gazdaságot, társadalmat marxista bírálatnak vetik alá. A püspökök nem is titkolják, hogy csak a társadalom javát fogja szolgálni, ha kiáltványukat marxista szellemben értelmezik; az csak biztosítja, hogy a legszélesebb vitára tarthat majd igényt. Mert mig elitélik a bérfagyasztást, a társadalmi biztosítások megnyirbálását, az éhbérért dolgoztatást, az igazságtalan adóztatást és minden hasonló társadalmi, gazdasági rosz- szat, de mindezt nemcsak gazdasági szempontból ítélik el, amiken javítani kell, hanem az egészet a társadalom erkölcstelenségének minősitik. így állapítják meg: "A szegények szükségletét előbbre kell tenni a gazdagok kívánságánál." S tovább: A munkásság jogai előbbre valók a mindinkább növekvő profitoknál. USA küldöttség Budapesten Január 12-14 között Thomas Lantos vezetésével amerikai képviselőházi küldöttség tett látogatást hazánkban. A küldöttséget fogadta Apró Antal, az országgyűlés elnöke. Péter János, az országgyűlés alelnöke, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese és Púja Frigyes külügyminiszter. A nélkülözőknek, elnyomottaknak részt kell adni a gazdaság tervezésében, ahonnan jelenleg ki vannak rekesztve. A bérellenőrzést a mostani helyett a felső jövedelműek vállára kell helyezni, megfékezni az árakat, uj adókat a nagy kamatokat és részvényeket élvezőkre. Ha tehát a püspökök követelései egy uj gazdasági és politikai rendszerért szocialista szellemüeknek hangzanak, azzal érzékeny idegszálakra tapintottak a kanadaiak soraiban. De az eddigi vita máris megmutatja, hogy jő helyre tapintottak. Számos egyház-felekezeti vezető, szak- szervezetiek, számos gazdasági, politikai szakértő, értelmiségi és a lapok levelező rovataiban az egyszerű dolgozók sorjában szólalnak meg, helyeselve a nyolc püspök ésszerű, humánus kiáltványát. Természetesen akad ellenző is, mint Emmett Carter érsek bíboros, Toronto egy milliónyi katolikusának vezetője, néhány más között. De hangjuk elvesz a helyeslők hangáradatában. A püspökök felhívtak egyhazuk híveit és általában a széles kanadai közvéleményt, hogy haladéktalanul indítsanak nyilvános vitákat, gyűléseken, fórumokon, az egyházakban, szakszervezetekben a felvetett gazdasági, társadalmi kérdésekben. Nem kétséges, a közvita szélesedni fog, amit az égető helyzet is sürgetővé tesz. Reméljük, a vita sok sikert fog hozni, messzemenő gazdasági és társadalmi következményekkel. -■ SAN SALVADOR. A népi felszabadító csapatok sikeres támadást intéztek El Salvador legnagyobb katonai erődítménye ellen, amely csak egy mérföldre van az USA nagykövetségi épületétől. Ezzel egyidőben a gerillák harcot vívtak az ország második legnagyobb városa, Santa Anna vidékén» is. I KORUNK PROBLÉMÁI | A bolgár kapcsolat Már hetek óta, ismételten, megjelennek híradások a Szovjetunió állítólagos kapcsolatáról a pápa ellen elkövetett merénylettel. Már az elsó híradás (NYT 12/30/82) címe maga is kérdőjeles; az alcím igy szól: "bizonyítékra alapozottan nem tudunk semmit", de azért a riporter egy hosszú cikket ir találgatásokról. Az okoskodás valami ilyesféle: a török merénylő, Agca, a merényletet megelőzően Bulgáriában volt (Nyugat-Európába menet, nem mehetett másként, mint Bulgárián keresztül) és ott találkozott más törökökkel és bolgárokkal is. Hogy azután hosszabb időt töltött Nyugat-Németországban, és hogy ennek költségeit miből fedezte, arról nem szól a riporter. Tudott dolog, mondja Henry Kamm, a riporter, hogy Bulgária a leghubb barátja a Szovjetuniónak, hogy a Szovjetunióban van a K.G.B., hogy a KGB-nek akkortájt Andropov, az uj szovjet vezető, volt a feje, és hogy azelőtt Andropov a Szil budapesti nagykövete volt 1956-ban, és hogy miután II. János Pál pápa lengyel, és pártolója a Szolidaritás-nak, és hogy a Szolidaritás nagyon kellemetlen volt a SzU-nak, igy elképzelhető, hogy a Szíjnak érdeke volt a pápa eltávolítása, tehát hihető, hogy a pápa megölésének gondolata a SzU-ből indult ki. Furfangos Mr. Kamm! Hogy önmagát mentegesse, hozzáteszi, hogy a SzU-nak van elegendő lengyel befolyása a lengyel problémának lengyelekkel való megoldására, és nincs szüksége látványos és kockázatos eszközökre, mint a pápa megölése. A bolgár kapcsolat hivatalosan is csak feltételezés, mondja Mr. Kamm. Hát akkor minek Írja ezt a légből kapott mesét a NYT-ban? Ez csak újabb példája a "nagy hazugság"-nak. Az egyetlen "tanú" idáig az életfogytiglan olasz börtönre ítélt Agca. Miért ne hazudna? Hisz az csak esetleg segíthet neki. Az egész ügy olyan gyenge lábon áll, hogy mozgósítani kell egy pár nagy-ágyut. A jan. 1-i NYT közli Kissinger nyilatkozatát a kábel tv-n, hogy a híradás "nem vezethet rpős következtetésre", mint hogy a merénylet a KGB müve volt. A jan 5-i NYT közli, hogy Brzezinski kijelentette: "ésszerűen nyugodt vagyok, hogy volt valami bolgár kapcsolat és Bulgária nem vállalkozhat ilyen történelmi jelentőségű dologra a SzU tudomása nélkül. Aki ismeri Kelet-Európa valóságait, az automatikusan hiszi, hogy a SzU volt a művelet parancsnokságában. " Ezek a hazugságok sűrűsödnek, amint az USA és a nyugati államok gazdasági válsága mélyül és nem akar elmúlni. El kell terelni a közönség figyelmét saját bajainkról, hogy a szocialista országokban is sok a bai (melyeknek nem kis részben az USA és a CIA az okozója). Vádak vannak bőven, de bizonyíték nincs! U.i. Mr. Kamm-t, mint a NYT tudósítóját, néhány évvel ezelőtt kiutasították Magyarországból és a Szovjetunióból. Vágó Oszkár DETROIT, Mich. James McDonald, a General Motors igazgatója ígéri, hogy a következő három hónapban 21.400 munkást hívnak vissza. A MAKACS A Pentagon időt, energiát és pénzt nem kiméivé, arra törekszik, hogy bebizonyítsa a NATO országok vezetőinek a Pershing 2 rakéták megbízhatóságát, melyeket ez év decemberében óhajt a Német Szövetségi Köztársaság és más európai országok területén elhelyezni. Igen ám, de a Pershing 2 rakéta nagyon makacs magatartást tanúsít. A múlt év júliusában kipróbálták az első Pershing 2 rakétát. A fellövést követő 17. másodpercben a rakéta felrobbant, mielőtt célhoz ért volna. Ezt követően egy uj dátumot jelöltek ki a lövedék kipróbálására. Elérkezett a kitűzött idő- A Pershing 2. hatóköre pont, de ismét baj volt a fellövő szerkezetben és el kellett halasztani a próbát. Újabb időpontban állapodtak meg. Elérkezett ez az idő is... és... ismetelten zavarok mutatkoztak, melyek lehetetlenné tettek a kipróbálást. Végre a múlt év novemberében sikerült a lövedéket útra indítani a célpont felé, de a Pershing 2. meggondolta magát és nem volt hajlandó a célhoz érni. Vizsgálatot indítottak és megállapították: a rendszer hidraulikus részében volt a hiba. Eljött az uj esztendő. Január 19-én Cape Canaveral, Fla.-ből próbálták célhoz juttatni a makacs Pershing 2-t. Igen ám, de ezúttal a komputer, amelyik irányítja a műveletet, nem működött és a kísérletet el kellett halasztani. Végre pénteken, január 21-én sikerült a rakétát fellőni. A Pentagonnak most két hétre van szükségé, hogy megállapítsa: sikerrel járt-e ez a fellövés?
