Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-30 / 26. szám
Thursday, June 30. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Miklós Gábor Lengyel állam és egyház | Su%ájuU Tasnády T. Almos: Mit szól hozzá Nixon? Nixon, volt amerikai elnök 1969-ben kormánya tudta nélkül olyan észak-vietnámi inváziós tervet dolgozott ki, amiben atomfegyverek bevetése is szerepelt. Ez a legfigyelemremeltébb leleplezése annak a most megjelent "The prize of power: Kissinger in the Nixon White House" c. könyv- Tasnády T. Álmos nek, amelynek szerzője, a Pulitzer-dijas Seymour Hersch, négyéves újságírói kutatómunka és ezernél több interjú eredményei mellett, olyan korábban ismeretlen iratokra támaszkodik, amelyeket Vietnam és Thieu, volt dél-vietnámi elnök bocsátottak rendelkezésére. A szerző azt állítja, hogy Nixon és Kissinger között 1969-ben egyetértés volt abban, hogy Észak-Vietnámot egy pusztító és végleges csapással kényszerítsék a tárgyaló- asztalhoz, s a DUK HOOK kulcsszóval jelzett tervben nem csupán egy tömeges partraszállás, valamint Hanoi, Haiphong és a gátrendszerek hálózatának nagyszabású bombázása szerepelt, de atomfegyverek bevetése is az északot déllel összekötő u.n. Ho Shi Min -útvonal, továbbá a Kínai Népköztársaság és Vietnám közötti vasúti hálózat megsemmisítésére. Ezt az elhatározását Nixon a könyv szerint romániai és pakisztáni közvetítők révén ismertette Hanoival és az általa tett ultimátum 1969. november elsején járt le. A tervet azonban, miután az amerikai légierő egységei 29 napon át atomria- dókészültségben álltak, az amerikai háború- ellenes tömegmozgalom egyre fokozódó nyomása következtében végül félretették. Eddig kiadatlan észak-vietnámi dokumentumokra hivatkozva Hersch arra is rámutat, hogy későbbi időpontban, nevezetesen 1972- ben Nixon tudatta Hanoival, hogy a Kissinger által kidolgozott békekötés módozataival egyetért, ám választási szempontok miatt hamarosan megváltoztatta véleményét, azáltal lehetetlenné téve mind Kissin- gert, mind a vietnámi tárgyalófeleket. Hersch könyve természetesen több más, ebbe az időszakba eső eseménnyel is foglalkozik, mint például a SALT I. tárgyalásaival, a közel-keleti, valamint az India és Pakisztán közötti háborúval. Kissinger egy televíziós beszélgetés során kijelentette, hogy nem olvasta az említett könyvet. Az előtte ismertetett néhány részletet ellegyintette azzal, hogy hazugságok. De vajon mit szól mindehhez maga Nixon. Vajon az ö reakciója lényegretöröbb lesz? Érdemes figyelemmel kisérni! t---------------------------------------------■‘l ) Newyorki aanfir kwits } ! WOW MEAT SPECIALTIES' ) (FORMERLY MERTL PORK STORE) j 1508 Secoad Ave., j NEW YORK, N.Y. 10021 j a 78. és 79. utcák között Tel: RH-4-8292 | FRISS MUS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK A lengyelországi társadalmi és politikai élet fontos tényezője a katolikus egyház; ennek történelmi okai vannak. Tény az, hogy jelenleg Lengyelországban a népesség jelentős része katolikus. Az egyház tagadhatatlanul szerepet játszott az elmúlt három év eseményeiben. II. János Pál pápa látogatását megelőzően a világ és a lengyel társadalom figyelmének középpontjába került a lengyel állam és az egyház viszonyának alakulása. A lengyelországi helyzet egyik sajátossága a katolikus egyház befolyása a társadalom igen jelentős rétegeire. A lengyel marxista elemzők ezzel kapcsolatban rámutatnak a befolyás történelmi eredetére. így arra, hogy Lengyelországban az ellenreformáció szinte teljes sikert aratott, s az egyház az elmúlt évszázadok során a nemzeti kultúra és a nyelv őrzője volt. Hasonlóan pozitív szerepet játszott az egyház az antifasiszta ellenállásban. Erre emlékeztetett lapunknak adott interjújában Wojciech Jaruzelski is, amikor kijelentette: "A lengyel katolikus egyház a legdrámaibb pillanatokban bizonyságot tett hazafias felelősségérzetéről." A LEMP KB első titkára e kijelentésével utalt arra a mérséklő szerepre is, amit az egyházi hierarchia mértékadó vezetői, Wyszynski és Glemp prímások játszottak a legutóbbi időszakban. Az alkotmány szerint A lengyel szocialista alkotmány szétválasztotta az egyházat és az államot, megszüntetve a burzsoa Lengyelország idején érvényes gyakorlatot, amikor a katolikus egyház különböző privilégiumokat élvezett, hatalmas földbirtokok tulajdonosa volt. Az állam és az egyház szétválasztása a lelkiismereti szabadság törvényes biztosítéka, a vallásgyakorlás garanciája. Adam Lopatka professzor, a lengyel egyházügyi hivatal vezetője ezzel kapcsolatban kiemelte: az alkotmány lehetővé teszi minden állampolgárnak a hitéletben való részvételt, de tiltja azt, hogy bárkit kényszerítsenek vallásgyakorlásban való részvételre. Ezért a világi állam nem engedheti meg például, hogy a tulajdonában lévő üzemekben, intézményekben, hivatalokban, iskolákban vallási szertartásokat tartsanak, egyházi jelképeket helyezzenek el. A klerikalizmus ilyen megnyilvánulásaira különösen az elmúlt három évben került sor. A lengyel katolikus egyháznak hatalmas apparátusa van. A 29 egyházmegye plébániáin 20.288 pap ténykedik, 45 férfiszerzetesrendnek 9600 tagja van. A 101 n'ói szervezetnek 27 - 400 apáca a tagja. Lengyel- ország területén 14.600 templom és kápolna áll, s jelenleg legalább 300 újabb épül. Ami az egyház intézményeit illeti, több főiskolája és középfokú szemináriuma van. A Lublini Katolikus Egyetemen és a Varsói Teológiai Akadémián összesen 4700 hallgató tanul. Krakkóban Pápai Teológiai Akadémia működik. Ezenkívül három teológiai kar, 26 egyházmegyei szeminárium és 20 szerzetesrendi szeminárium gondoskodik az utánpótlás képzéséről. Az egyház több kiadóhivatalt tart fenn, 51 folyóiratának összpéldányszáma 1 millió 100 ezer. Azok az állítások tehát, hogy a lengyel katoli- kusságnak védekeznie kellene, háttérbe van szorítva, nem állják meg a helyüket. Az elmúlt években a hatóságok sok helyen, városi lakótelepeken és falvakban adtak ki templomépitési engedélyeket. Az egyház hitoktatási központokat is épit. Ezek a létesítmények a hívók adományaiból és munkájával jönnek létre, ám nem kétséges, hogy a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben és lakásgondok közepette az igy felhasznált épitöanyag-tömeg valahol hiányzik. Korábban a katolikus egyház és az állam között több vitás kérdés volt. Ezeket az elmúlt években nagyrészt rendezték, s az egyháznak azokat a kívánságait, melyek lelkipásztori funkciójával voltak kapcsolatban, teljesítették. Konok ellenfelek A lengyel politikai elemzők a válság időszakának eseményeit értékelve, az egyházzal kapcsolatban két jelenségre mutatnak rá: 1. A hierarchia, miközben igyekezett a maga hosszú távú céljait megvalósítani - a konfrontáció elkerülését, a megegyezést szorgalmazta, óvott a kalandor- ságtöl, utcai zavargásoktól, s a lelkiismeretes munka nagy jelentőségét hangoztatta; 2. a püspöki kar bizonyos tagjai és a klérus egy része kész volt azonosulni a szocialista rend ellenfeleivel, s a templomokat a politikai agitáció színhelyévé tenni. Wojciech Jaruzelski a Nemzeti Újjászületés Hazafias Mozgalmának első kongresz- szusán elmondott beszédében utalt arra, hogy Glemp biboros-primással való többszöri találkozói meggyőzték arról, van lehetőség az élet számos területén az együttműködésre. A mindinkább visszaszoruló politikai ellenzék továbbra is igyekszik felhasználni céljaira az egyházi intézményekét: megkísérlik tüntetéseikbe belevonni az istentiszteleteket elhagyó hívőket, a templomokat pedig menedékül felhasználni. (Jól példázzák mindezt az úgynevezett "virágkeresztek", az illegális csoportok szimbólumának formájára alakított virághalmok, amelyekre uszító, tüntetésekre felszólító irományokat helyeznek el. Ezeket a templomok belsejében vagy közvetlen közelében készítik el.) A PÁPA ZARÁNDOKUTJA A pápalátogatást a lengyel vezetés jelentős eseményként kezeli. II. János Pál az állam és az egyház közös meghívására érkezik az országba, látogatását "zarándokúinak" nevezik, ezzel hangsúlyozva annak főként vallási jellegét. Lengyelországban mindenekelőtt a pápának a béke érdekében kifejtett ténykedését értékelik nagyra. A hívők számára az egyházfő látogatása nagy dolog - bizonyítéka annak, hogy vallásukat nyíltan gyakorolhatják. Az állam vezetői arra számítanak, hogy a "lengyel pápa" érkezése hozzájárul a megnyugváshoz, a megegyezés légköréhez. Lengyel- országban rámutatnak: a pápa utazása nincs ínyére az ellenséges csoportoknak, sem nyugati támogatóiknak. Az előbbiek feszültséget keltve akarták megtorpedózni a látogatást, olyan helyzetet teremtve, hogy lehetetlenné váljon az egyházfő zarándokutja. Azok az imperialista körök, amelyek Lengyelország elszigetelésére törekednek, szintén élesen ellenzik az utazást. II. János Pál látogatását Lengyelországban úgy értelmezik, hogy az a társadalmi élet, a közhangulat normalizálásához való hozzájárulás. . Ilyen értelműek az allam vezetőinek nyilatkozatai, s igy beszelt a madridi katolikus lapnak adott legutóbbi interjújában Glemp biboros-érsek is. A Lengyel Népköztársaság kormánya az állam - egyház együttműködést a szocializmus építése időszakának fontos elemeként kezeli, s politikájában kifejezésre juttatja a hivő dolgozók meggyőződése iránti tiszteletet. (Népszabadság 1983.jun.)
