Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1983-06-30 / 26. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 30. 1983. POLITIKA ÉS ERKÖLCS A newyor ki földalattin A munkába járás, vagy a hazatérés a new yorki földalatti vasúton még a leg­kedvezőbb körülmények között is nehéz, idegölő. Azt is mondhatnánk, hogy kocká­zatos, életveszélyes, embertelen. De kép­zelje magát a kedves olvasó azok helyébe, akik az Independent vonal D jelzésű vona­tán utaztak junius 21-én, kedden d.u. 5.46-kor. A vonat, miután elhagyta a West 4. utcai állomást, kisiklott. Két kocsija elhagyta a síneket és a vonat nagy zökkenéssel megállt. Szerencsére nem ment teljes sebességgel és igy csak néhányan sérültek meg. Az utasok ezrei voltak a kocsikban, sötétben, fullasztó melegben és nem tudták, meddig lesznek ott. Vannak, akik azt mondják: hát kérem, szerencsétlenség történhet bárhol! Igen ám, de a város földalatti vasúthálózatán ez már a tizedik kisiklás ebben az évben. Kevés olyan földalatti vasút van a világon, amelynek biztonsági rekordja olyan aggasz­tó volna, mint a new yorkié. Felmerülhet a kérdés: mi a magyarázata annak, hogy a világ leggazdagabb városá­ban ilyen a helyzet a földalatti vasúton? Miért van az ilyen rossz állapotban? Botránynak tekinthető a város földalatti vasúthálózata vezetőinek hozzá-nem-értése. Ezt most újabb botrány követi. A Metropo­litan Transportation Authority (M.T.A.), amely felelős a közlekedésért, öttagú bi­zottságot nevezett ki, melynek feladata javaslatokat hozni a helyzet megváltozta­tására. Az öttagú bizottság elnöke, John D. Simpson, pár napon belül meghozta javaslatát: két, független, konzultáló válla­latot kell megbízni a helyzet felülvizsgála­tára. Az egyik vállalat a kocsik kerekeit vizsgálja felül, a másik a vasúti pályát. Az újságírók megkérdezték Simpson urat, hogy mennyibe fog ez kerülni a varosnak? A válasz: NEM TUDOM. Amikor ezt olvastam a lapokban, nem tudtam, hogy nevessek, vagy sírjak, vagy felháborodjak? Elképzelhető egy vasút­vonal anélkül, hogy a kerekeket, fékeket, síneket, motorokat, stb. állandóan ellen­őrizzék? Vagy hogy a vasúti pályát állan­dóan karbantartsák? Miért kapja Richard Ravitch, a M.T.A. igazgatója magas fizeté­sét? Hogyan történhet meg az, hogy egy kisiklott kocsit, melyet kivonnak a forga­lomból, másnap ismét használnak, anélkül, hogy a hibát orvosolnák? Nincsenek a M.T.A.- nek olyan alkalmazottai, akik felülvizsgál­hatják a kocsikat, a vasúti pályát? Ha vannak ilyenek, akkor miért van szük­ség független, sok költséggel járó, felül­vizsgálatra? Ha nincsenek, akkor menesz­teni kell a M.T.A. vezetőit, akik nem képe­sek kellő szervezéssel a meglévő alkalma­zottakat beállítani a munka elvégzésére. Meddig tűri New York lakossága, hogy olyan jármüveken kelljen utaznia, amelyek életüket veszelyeztetik? j.l. E cím alatt írtam néhány héttel ezelőtt (5/19) a politikai világ erkölcseiről. Helyesbí­teni, ill. bővíteni kell ezt a címet, mert ezek a különleges erkölcsi szabályok nem­csak a politikai világra vonatkoznak, ha­nem a nagyüzleti világra is. Ezt ábrázolja a cinikus intelem: "Ha lopni akarsz, lopjál milliókat, és nem lesz bajod." Ez a felfo­gás már annyira beépült a köztudatba, hogy a milliós bűnt nem követi közfelhábo­rodás, legfeljebb elmozdítás valami hason­lóan javadalmazott állásba. Kirívó példája ennek Margiotta esete. Joseph M. Marqiottát, a Nassau County Republikánus Part lemondott ‘ elnökét, a szövetségi bíróság kétévi börtönre itelte postai csalás és zsarolás miatt. Több, mint 4600 Nassau County-beli republikánus ünne­pelte diszebéddel Margiottat május 5-én, közli a N.Y. Times (5/7/83), fénykép kísére­tében, amely mutatja az "ünnepeltet" a mikrofon előtt. A megjelentek "felállva és tapsolva üdvözölték M.-t." A zenekar a "Wonderful Guy" dallamát játszotta ami­kor M. fellépett a pódiumra. Alfonse D'Ama- to szenátor az elsők között üdvözölte az ünnepeltet: "Büszkék vagyunk, hogy bará­tunknak nevezhetünk e nehéz órákban." Lyn Nofziger, Reagan elnök sok éven át volt tanácsadója, bejelentette, közbenjár majd a Fehér Házban, hogy elnöki bünbo- csánatot nyerjen M.-nak. (Nem mellőzhe­tem el megemlíteni, hogy több évvel eze­lőtt, Califomiában, egy fekete fiatalt, George Jacksont, 11 évi börtönre Ítéltek $70.- lopása miatt!) Margiotta csak egyike azon keveseknek, akik elnyerik büntetésüket. A sok-sok eset­ről, amelyek nem kerülnek a sajtóba, a nagyközönség nem nyer tudomást. A nyil­vánosság elé kerülők megússzák körömkop- pintásnyi ítéletekkel. Emlékezzünk csak a Watergate-botrány részvevőire. Nem meglepő, hogy Derek C. Bök, a Harvard Egyetem rektora, évi jelentésében ezeket mondhatja: Az amerikai jogszolgáltatási rendszer a világ legköltségesebbjei és leg­kevésbé hatékonyai közé tartozik. ...A rendszer tül költséges és bonyolult, és a kiváltságosak érdekeit elébe helyezi a szegények és középosztálybeliek részé­re nyújtott igazságnak. ...A törvénykönyv felvilágosodottnak és humánusnak tűnik, de a döntések áradata maga mögött hagyja csalódott reményeit azoknak, akik részére a jogszolgáltatás rendszere tül bonyolult a megértéshez, tül ábrándos, hogy tisztele­tet érdemeljen és tül költséges, hogy gya­korlati haszna legyen. (N.Y.T. 4/22/83). Másik oldala a dolgoknak, hogy a törvény­hozói választási kampány költségei oly hatalmas összegekre rúgnak, hogy a pályá­zók zöme azt csak úgy tudja megfizetni, ha elfogadja pénzzel rendelkező érdekelt­ségek pénzügyi támogatását, amivel elkö­telezi magát azok érdekeinek támogatásá­ra a törvényhozásban. Ily módon a nagy tőkés érdekeltségek oly törvények hozata­lát nyerik, amelyek révén, máskülönben erkölcsileg elitélhető, törvényeket sértő eljárásaik törvényessé válnak. Ilyenek az adókedvezmények és adó-elengedések; ellenőrzések, felügyeletek, szabályozások csökkentése, vagy megszüntetése, a közér­dek követelményeinek ellenében. Ezt láthat­tuk a közelmúltban a Környezetvédelmi Hivatal (E.P.A.) botrányaiban. Ide tartozik az is, hogy se szeri, se száma a törvények­be beleirt kibúvóknak. Vágó Oszkár TERJESSZE LAPUNKAT A KÉT "MAGYAR SZÖVETSÉG (folytatás az 1. oldalról) 111.), Kocsondy Zoltán (Grand Rapids, Mich.), Kőrösmezei Sándor (McKeesport, Pa.), dr. Lengyel Alfonz (Rosemont, Pa.), Lip- ták Béla (Stamford, Conn.), dr. Mindéi Herbert (Perth Amboy, N.J.), dr. Nádas Rózsa (Cleveland, O.), nt. Patócs Sándor (Los Angeles, Ca.), Sándor András (McGraw, N.Y.), Sándor Gyöngyvér (Summit, N.J.), Szegedi Dénes (Trenton, N.J.), dr. Szent- miklósy Éles Géza (Cleveland, O.), Tóth László (Denver, Colo.), nt. Udvarnoki Béla (Murfreesboro, N.C.), Varga Pál (Buffalo Grove 111.), Viczian Zsuzsanna (New York, N.Y.), Zágon Lajos (Los Angeles, Calif.). Nádas János, országos elnök székfoglaló beszédében hangsúlyozta az együttműkö­dés szükségességét, hiva mindenkit a Szö­vetség soraiba, akik készek a világon szét­szórt és "az otthon rabságban élő" magyar­ság jövője érdekében a martinsburgi határo­zat értelmében dolgozni, mely kimondja, hogy a Szövetség és tagegyesületeinek tisztségviselői nem vehetnek fel és nem tarthatnak fenn kapcsolatot a magyarorszá­gi kommunista rendszer megbizottaival. Magyarország Kelet-Európa legmagasabb életszínvonalával büszkélkedik - irja a Business Week c. üzleti folyóirat tudósitó­ja, Alex Beam a lap junius 27—i számában. "Budapest lakosainak személyenként három­szor annyi automobilja van, mint Moszkvá­énak." , "Az idén nyáron négy millió 500.000 magyar fogja vakációját külföldön tölteni" - a lakosságnak csaknem fele - idézi a TIME c. hetilap junius 27—i száma Fekete Jánost, a Magyar Nemzeti Bank alelnőkét. PARMENIUS MEGTISZTELESE A másik csoport Dömötör Tibor elnökle­te alatt junius 25-re hivott Össze jubileumi közgyűlést az Akron-i Magyar Református Egylet dísztermébe és ott készül megvá­lasztani a saját tisztikarát. A közgyűlés előtt tervbe vették a 400 évvel ezelőtt Amerikába érkezett tudós magyarnak, budai Parmenius István díszes emléktáblájának felavatását a Lorántffy Otthon emlékkertjében. HÁT ILY SOKAN VAGYUNK? Hány magyar él az Egyesült Államokban? Az eddigi statisztikák elég változatosak voltak. Némelyek közel egy millióra becsül­ték az amerikai magyarok számát, mások alig többre fél milliónál. Es ime, mi történik? Kiadtak egy jelen­tést az 1980-as népszámlálásról, amelyben az áll, hogy az Egyesült Államokban egy millió 776.902 magyar él! Csaknem egy­ötöde az óhazai lakosságnak! A népszámlálás nyilván tekintetbe vette nemcsak az első, hanem a második, sőt a harmadik, negyedik generációs magyar­ságot is. Elgondolkodtató ez a statisztika! Közel két millió amerikai magyar sokkalta na­gyobb politikai, erkölcsi és gazdasági erőt képvisel, mint amennyit eddig számításba szoktunk venni. Többen gondolnak szeretet­tel és érdeklődéssel a távoli óhaza felé, mint eddig elképzeltük. Üdvözlünk benneteket, ti másod, harmad, negyedizigleni magyarok, akiknek létezésé­ről ily nagy számban eddig sejtelmünk sem volt. SZÍRIA ES ARAFAT DAMASZKUSZ. Kenyértörésre került a sor Arafat, a PFSZ vezére és Hafez al- Asszad, Szíria elnöke között. Al-Asszad kiutasította Arafatot Szíriából és igy ö maradt most az egyetlen komoly arab ténye­ző az Izrael és a palesztinai arabok között . fennálló konfliktusban. A PFSZ-en belül is súlyos ellentétek fejlődtek ki, amelyek az utóbbi hetekben fegyveres összecsapá­sokra vezettek Libanon arab megszállás alatt lévő területein.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents