Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1983-06-23 / 25. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 23. 1983. A SCIENCE című havi folyóiratban meg­jelent egy cikk a technológia fejlődéséről, R.E. GŐm'óry tollából. A technológia sze­rinte sokkal inkább lépéses kifejlődés (evo­lution), mint áttörés (breakthrough) dolga, az általános elképzelés ellenére. Jó példa erre a gőzgép feltalálása. A közhiti szerint, James Watt egy nap anyja konyhájában megfigyelte, hogy a fazékból kiszabaduló gőz emelgeti a súlyos födelet, így felismerte a gőz hatalmas erejét. Ennek a mesének azonban semmi köze a valóság­hoz és Watt-hoz. A gőzgép történetének kezdete 1680-ra tehető. Christian Huygens (ejtsd Hajgensz) holland fizikus, lőporral próbált gépet szerkeszteni, ismerve a lő­por robbanó erejét. Kevés lőport meggyujt- va egy cilinderben dugattyút hozott moz­gásba; ágy vélte, a robbanás vákuumot hoz létre, és a légnyomás visszatolja a dugaty- tvút. Tanítványa, Denis Papin, vizet forrralt egy katlanban es ezt a gőzt vezette a dugaty- tyú alá. Nyolc évvel később, az angol Thomas Save ry valóságos gőzgépet szerkesztett, de az akkori technológia hiányosságai miatt sok baja volt gépével, amely nem is került használatba. A következő lépés Thomas Newcomen csőszerelő gépe volt, Papin gépének változata, ö a cilinderbe vezetett gőzzel felnyomta a dugattyút, majd hideg vízzel leöntve a cilindert, a keletkező vákuum visszahúzta a dugattyút. Ez elter­jedt használatra talált Angliában, különö­sen a bányákban, a felgyülemlett viz ki­szivattyúzására. Ez a gép 20-30 évig szol­gált, a következő lépésig. John Smeaton 1767 táján uj, nagyobb hatásfokú gépet szerkesztett. Pontosabb fúratu cilindert alkalmazott és egészében jobb gépet alko­tott, de nem volt "feltaláló." Végül 1775 táján megjelent James Watt, aki szerszám­készítő volt, és úgy jutott a gőzgéphez, hogy megbízták egy meghibásodott New­comen-gep kijavításával. Ennek során látta, hogy á gép sok energiát veszített műkö­dése folyamán. Miután a cilindert össze­kapcsolta egy kondenzátorral, a gép hatás­fokát jelentősen feljavította. Később be­vezette a kétütemű gőzgépet, amivel ismét megemelte a gép hatásfokát. Láthatjuk a technológiának lépésekben történő jelleg­zetes fejlődését, ellentétben a mikológiá­val, amely kitörölte a lépéseket, és egy egyszeri áttörés Kepei tárja elénk. Másik példa a komputer története. Több, mint 100 évvel ezelőtt, egy jólismert angol feltaláló, Charles Babbage < előállt egy programozható nkomputer gondolatával. De az akkori idők technológiája nem tette a gondolat megvalósítását lehetővé. Lehet­ségessé vált, sokkal később, a vákuumcsö­vek technológiája folytán, de az igazan nagy lökést a II. világháború követelmé­nyei adták. A komputer-technológiát tel­jesen uj, magas szintre emelte a Bell Labo­ratóriumok találmánya: a tranzisztor. A tranzisztor feltalálása valóban technológiai áttörés volt. Hosszú időn át felépült meg­ismerések áttétele az addig vákuumcsövek által elfoglalt térre, innen aztán folyt a további fejlődés, a félvezetők alkalmazá­sának segítségével. Az emléke zet-csip-ek 1968-ban 16 bit-et tartalmaztak, 4 évvel később már ezret, mig ma már 64.000-tol 128,000-ig. Minden lehetőség megvan arra, hogy néhány éven belül egy csip már 256,000 bit-et fog tartalmazni. A tranzisztor fejlő­déséből származott a mikroprocesszor is. Évről-évre több és több áramkört lehet majd egy csip-re helyezni. Igazi áttörések ritkán történnek, de akkor azok kápráztató események. A technológiai fejlődés útja évről-évre való javítás, és ha az felgyorsul, az valóban forradalmi jelentőségű eredményt hoz. Vágó Oszkár A.B. Terra Nuova ; GONDOLATOK “Az elrontott " Szívvel, hittel olvastam a Madách Imréről szóló cikket (No. 20, 5.19), megköszönve a jó gondolatokat, melyeket kaptam tőle. Madách felveti a kérdést, van-e az embe­ri életnek értelme? Nos, ha visszalapozunk egyet az újságban, megkapjuk rá a választ "Az orvos dilemmája" cimíi cikkben. (író­ja nincs feltüntetve, de bárki legyen, brilli- áns minden sora!) Az ember egész tragédiá­ja le van írva abban a cikkben! Az ALKOTÓ, mikor a gépet elindította, bizonyára nem ÍGY gondolta a dolgot. (Hippocrates sem!) A válasz tehát az, hogy igy, ahogy most van, nincs értelme! Volt idő, amikor az orvostudomány hiva­tása magaslatán valóban sokat tett az emberiségért. Megszüntette a pestist, kolerát, feketehimlöt, tüdövészt és még egy csomó más ostort az ember feje felől. Koch, Wassermann, Semmelweis az ALKO­TÓ szolgálatában állottak. Ma sarlatánok vették át a helyüket; akiknek fő célja nem a gyógyítás, hanem kísérletezés állatokon és embereken. Életben tartani testeket, minden áron, hogy igazolva legyen a "hala­dás" útja! (Hová halad?) A beteg meghosz- szabbitás utáni életének minősége nem fontos! A fő, hogy "él", bármilyen körül­mények között! Ha a test kimerült, ha a sejtek elvégez­tek feladatukat és pihenni vágynak, gonosz­ság kísérletezni velük! Minden élet mellett ott van a halál. Szeretjük, vagy nem, ezen változtatni nem lehet! De minek is?! Mit gondol a nyolcvanéves ember? Ha a kísér­letező (orvos?) ad neki még egy pár évet, minden úgy lesz vele, ahogy előtte volt? Ereje, fiatalsága visszatér, annak minden örömével? A meghosszabbított élet csak olyan le­het, mint a felöntótt limonádé, vagy tea. Tükrözi a múltat, de meg nem újíthatja!^ Sem papnak, sem filozófusnak, sem pszichiá­ternek nem engedném meg, hogy kihunyni készülő sejtjeim közt kotorásszanak testi funkcióim életrekeltése céljából! Tudomá­nyos beavatkozásuk nélkül akarok meghal­ni, amitől egyáltalán nem félek! Tulajdonképpen miért félnek az emberek a haláltól? A halál nyugalom és béke! Meg­könnyebbülés az a földi élet nehézségei, tenger baja után! Engem például egyálta­lán nem bánt a gondolat, hogy kenyerem javát már megettem! 2./ "Megbüntetem az apák vétkét a fiákban!" Milyen kegyetlenül hangzik ez és milyen kegyetlenül igaz! A szegény kis csecsemő­nek kell fizetni elődei helytelen életmódjá­ért, bűneiért! Az ember generációk óta adja át az utá- nakovetkezŐknek a sók rosszat, amit magá­ban hord! Alkoholmámorban fogamzott gyermek nem lehet egészséges, de a cigarettázó minden intelem ellenére cigarettázó­terhes anya sem a legjobb terápia az újszü­lött számára! Mióta folyik a rablógazdálkodás egész­ségünkkel? Mióta hagyunk borzasztó örök­séget az utánunk jövőknek? Mikor romlott el az anyag? Amit az ALKOTÓ adott, ga­rantáltan jó volt! De mikor romlott el? Mar az őskorban? Vagy csak a civilizáció adta meg rá az indulást? Emberi beavatko­zás kellett torzképeket kreálni! Az eredmény természetesen nem marad­hatott el! A testi vagy lelki vissza—mara­dottság - vagy mindkettő! -, ami szörnyű csapás úgy a gyermeknek, mint szüleinek és amire - mellesleg! - • hol van a pénz, amivel a szerencsétlenséget esetleg (!) rendbe lehetne hozni?! A következő 20-3Ü vagy több évet, a szenvedések éveit! Nem jobb hát, ha meghal a gyermek? Ha az a spártai Taygetus szikla beszelni tudna... A Bibliát nem árt néha lapozgatni! Abban benne van minden ferdeség, amit az ember kreált... "...Te nagy konyhádba helyzéd embered S elnézed neki, hogy kontárkodik! Kotyvaszt s magát Istennek képzeli De hogyha elfecsérli s rontja majd A fó'ztet, akkor^gyűlsz késő haragra..." (Űr. első szín.) *** Bizony, bizony az ember elrontotta a fó'ztet... EGY FILM, AMIT ERDEMES MEGNÉZNI Szerte az országban folyik a WARGAMES című film bemutatása. Egyike ez ama kevés filmeknek, amelyeket 'fenntartás nélkül ajánlhatunk olvasóinknak és családtagjaik­nak megtekintésre. Izgalmas, drámai módon szemlélteti, hogy mennyire ki van szolgál­tatva a háború fölötti döntés a komputer- gépeknek és az azokat üzemeltető katonai klikknek. Két bájos és tehetséges fiatal színész, John Wood és Ally Sheedy inspi­rált játéka teszi a filmet fontossága mel­lett élvezetessé is. RÓNAY,A VENDÉGLŐ-SZAKÉRTŐ (folytatás az 5. oldalról) kus. "A mi kiadványunk diktatórikus és én vagyok a diktátor", mondotta. Beismeri azt is, hogy könnyebb lenne a könyvet el­olvasni a sok hirdetés nélkül, de erre a bevételre szüksége van, mert ebből fizeti a saját maga és a 10 inspektor ja által nap­nap után elfogyasztott ebédeket. Az egyik inspektor a minap 53 dollárt költött egy lunchra az oxfordi Chef Blanc vendéglő­ben. Ö maga már nem utazik olyan sokat, mint azelőtt, de lunchokat még majdnem minden nap, hetenként legalább háromszor vendéglőben fogyaszt. Számításai szerint ö maga és segédei évente több, mint 3300 vendéglői ebédet vagy lunchot esznek. További tervei is vannak. Most ad ki egy uj könyvet, ami európai nagyvárosok 500 vendéglőjét sorolja fel. Jövőre ezt kibővíti 13 amerikai nagyváros ... 60 vendég­lőjével és a következő évben tervezi kiad­ni az első könyvet, amely csupán az Egye­sült Államok vendéglőit ismerteti. Kétli, hogy ezek között bármelyik is három csilla­got érdemel majd. (Ez ellen tiltakozunk. A "Four Seasons" egész biztosan megérdemli nem a három, hanen - a négy csillagot - Szerk.) TERJESSZE lapunkat;- "" 1 ------......................................... TUDOMÁNY > pWIHHim TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents