Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1983-05-26 / 21. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 26. 1983. EGY FEL NEM ISMERT LÁNGELME DICSÉRETE "Gabriel Wayditch Verbovae von Donhoff, magyar-amerikai zeneszerző meghalt ismeretlenül és nagyjából és felfedezetlenül. Amikor halála bekövetkezett; éppen a "The Heretics" cimü, nyolc és fél órás operáját próbálta befejezni, amit a világ leghosszabb operájának tartanak." így vezeti be a magyar származású zeneszerzőről irt cikkét Merle English, a "Newsdöy" március 30—i számában. A cikkben többek között még az alábbiakat Írja. Von Wayditch szülőhazájában, Magyar- országon, kilenc éves korától kezdve irt zenedarabokat, kezdeti müveit nagy mértékben Richard Wagner és Richard Stráuss befolyása alatt. Későbbi éveiben azonban radikálisan ultramodern lett, saját maga által "fantasztikus"-nak titulált, hosszú, disszonanciás és 110 tagú zenekart, monumentális színpadi rendezést kívánó operákat komponált. A kritikusok kétkedve fogadták von Wayditch disszonáns müveit, de voltak, akik felismerték rendkívüli tehetséget és "zseniális zeneszerződnek tartották, aki "megelőzte korát." Mégis, csak egyetlen operájának, a "Horus"-nak az előadását érte meg 1939-ben Philadelphiában, amit egy életen át megtakarított 7000 dollárjából fizetett meg. Az idén, Nagy Pénteken, április elsején, ritka alkalmuk volt az operabarátoknak von Wayditch lemezre felvett müveit meghallgatni a Fordham University rádióállomásáról (WFUV-FM) továbbított programon, amelyen a ''Jézus Herodes Előtt" cimü operáját adták le, amit 1918-ban, 30 éves korában irt. Ennek az operának az előadása óriási zenekart kívánt meg; ennek tulajdonítják a kritikusok, hogy von Wayditch müvei nem kerülhettek előadásra. Fia, Walter von Wayditch, hatalmas erőfeszítéseket tett, hogy apja müveit előadhassák és ez 1979-ben sikerre vezetett, amikor a San Diego Symphony és a San Diego Master Chorale ezt az operát előadta és lemezre vette. Péter Erős, a Peabody Symphony karmestere, aki a Wayditch bemutatón vezényelt, úgy irta le ezt a müvet, mint "szimfonikus költemény"-t "énekhangokkal... amit nagyon érdekesnek találok." Ö Wayditch-ot látnoki személynek tekintette. A WFUV rádió-állomás zenei vezetője, Anthony Coggi szerint, aki többször játszotta ezt az operát húsvéti programokon, "nagyszerű darab... kellene, hogy a közönség gyakrabban hallhassa." Von Wayditch nagy reményekkel érkezett meg az Egyesült Államokba 1911-ben, 18 éves korában. A jómódú magyar nemes és a német születésű bárónő fia a budapesti Zeneakadémián tanult zeneszerzést és már serdülő korában a budapesti Royal Orfeum zenekarának karmestere lett. Az Egyesült Államokban müveire folyton támogatókat keresett, akik mindig elutasították. Eveken át rádión és óceánjáró hajókon adott koncertekből tartotta fenn magát. Később, amikor amerikai polgár lett és megházasodott, 12 operát szerzett, közben zongora, hegedű, oboa es trombita-leckéket adott és könyveket irt. Sikertelenségei ellenére "rendületlenül hitt zenei müveiben," mondotta fia, Walter von Wayditch. Mégis elkeseredett; "az fájt neki, hogy sok más zeneszerző,, akik úgyszólván semmit sem tudtak, előre jutott." Von Wayditch mégis folytatta a komponálást, mintha valami hajtotta volna, hogy szabadjára engedje a fejében felzengő hangok áradatat. Fia, hogy megszerezze apjanak azt az elismerést, amit életében nem ért meg, Gabriel von Wayditch fiával, Walterral 1957-ben 1971-ben megalapította a Wayditch Music Foundation-t Kew Gardensben és nemzetközi mozgalmat kezdett, hogy apja óriási teljesítményeit a közönség megismerhesse. Ennek az erőfeszítésnek az eredmenye, hogy San Diegoban előadták a "Jézus Herodes Előtt" cimü operáját, hogy a magyar kormány 1975-ben lemezre vette a "Kalifa Varázslója" cimü darabot és hogy más, lemezre vett zenemüveit New Yorkban, Bostonban, Londonban és sok más helyen a világon a rádión továbbították. "Zenéje határozottan értékes" - mondotta George Jelűnek, a WQXR rádió zenei vezetője. "Igazi lángelme volt", mondotta Madalene Kle szobrászmüvésznó, a von Wayditch alapítvány tagja. "Nagyon nagy kár (hogy müveit nem ismerik), mert kiváló zenét szerzett, bár nagyon nehezeket, melyeket nem mindenki ért meg." LONDON. Az angol választások közeledtével fellángolt a polgárháború Eszak-Irországban. Az ir republikánus hadsereg ifjú tagjai több száz gazolinbombát vetettek az angol "rend- fenntartó" közegekre. • VARSÓ. Több ezren tüntettek egy fiatalember temetése alkalmával, aki állítólag a rendőrségi kihallgatás folyamán vesztette életét. Az amerikai autógyárosok a múlt héten 11 százalékkal több autót gyártottak, mint tavaly ugyanazon a héten. Ennek örömére Ford, GM és a Volkswagen bejelentette, hogy több üzemüket bizonytalan időre lezárják. ^ Utcai telefonfülkék pénzbedobás nélkül. A nyugatnémet vallalat olyan nyilvános állomásokat nyitott meg, amelyek lapkártya alkalmazásával működnek. Egy "bérlet" száz beszélgetésre használható, elöleges távolsági hívásokra is. TÁMOGASSA HIRDETŐINKET Hogyan jutottunk idáig? Jogos kérdés. Amerika, vagyis az USA, valaha a szegények ábrándos vágyálma, a "a korlátlan lehetőségek hazája", ahol "mindenkiből lehet milliomos", ahol "mindenki egyenlő", ahol mindenki gazdag, ahol mindenki kezet foghat az elnökkel, ez az Amerika nincs többé. A mai Amerikában 20 millió munkáskéznek nincs munkája, vagy csak részidőben, és ezek jelentős részének sose lesz többé munkája, 30-40 millió a szegénység szintje alatt él. Hogy jutott idáig ez a természeti kincsekkel oly bőven megáldott ország? A választ, azt okot a történelmi háttérben kell keresnünk. A 17-18. századig a népek, országok, nemzetek léte a mezőgazdaságban merült ki. A kereskedelem csak néhány város életében játszott fontos szerepet, a népek életét nem befolyásolta. A kézműipar csak a mesterek és a segédek életéről gondoskodott. A fŐurak, a földesurak a jobbágyok verejtékéből élték tékozló életüket. A 18-19. század találmányai, a gépek, a gőzgép megváltoztatta ezt a képet. A gépesített ipar, a gyáripar megszaporitotta a termékeket, a kereskedelem magasabb szintre emelkedett, nemzetközivé vált; megjelentek a bankok, ( melyek lehetővé tették uj iparok, uj gyarak, a vasutak és a tengeri hajózás létrejöttét. Ezek felszívták a falvak nyomorúságától a városokba, a gyárakba menekülő tömegeket, és létrejött a bérmunka intézménye, és ezzel együtt a városok munkás-, nyomornegyedei. Mindez tovább folyt, egyre magasabb szintre, mind a mai napig. így alakult ki és fejlődött az a gazdasági rendszer, amit ma kapitalizmusnak nevezünk. Meg kell állapítani, hogy a fejlődő kapitalista rendszer forradalmi jelentőségű volt a hanyatló feudalista rendszerrel szemben. A kapitalista rendszer gyermekkorában, és meg a közelmúltig, az árucikkek iránti kereslet óriási volt, és ezt hosszú ideig e rendszer nem tudta kielégíteni. Ma már eljutottunk arra a szintre, amelyben az ipar többet tud termelni, mint amennyit a piac fel tud venni és eladni a vásárló közönségnek; következésképpen csökkenteni kell a termelést. Az eddig mondottak még nem magyarázzák meg a mai válság okait, és hogy miért állítható, hogy ebből a válságból nincs kiút, amíg a gazdaság a kapitalista rendszer korlátái között keres megoldást, mert a 4 rendszer ömaga teszi lehetetlenné a kiút megtalálását. Az iparok, a gyárak, a vállalkozások, egyéni vagy csoportos (részvénytársaság) vállalatok formájában, a működésből eredő haszon, "profit" reményében jöttek létre, kizárólagosan. Ha nincs profit, nincs vállalkozás! Ez pedig csak úgy jöhet létre, ha a termékek piaci eladási ára meghaladja a termeles költségeit. A termelési költségeknek egyetlen része, amit a vállalkozó befolyásolhat, csökkenthet, vagy emelhet: a munkabér. Vetélytárs vállalattal csak úgy versenyezhet, hogy csökkenti a termelt egység költségeit. Megkísérelheti a b'erlevágást, de ez sztrájkra vezet. Felgyorsíthatja (speed-up), vagy módosíthatja a termelés menetét. Leghatékonyabb mindezeknél a termelés fokozott gépesítése, végső soron, a termeles automatizálása, és robotok beállítása. Másik mód, at versengés kiküszöbölése a versengő vállalatok egyesítése (merger). így jön létre a monopólium. Hasonló a fejlemény a mezőgazdaságban. Gazdag nagyvállalatok, nagytőkék felvásárolják és egyesítik a farmokat, és gépesítik ezeket igy csődbe mennek o kis 'faU* ’
