Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1983-05-12 / 19. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 12. 1983. HAMISÍTVÁNY A'HAPLÓ" (folytatás a 3. oldalról) rejtette. Ezt követően - állítják most Hamburgban - mind a 62 kötetet kicsempészték az NDK-ból. (A nyugatnémet lapok közül a szélsőjobboldali Springer-bulvárlap, a Bild am Sonntag idézte Hans Baur tábornokot. A ma 86 esztendős tiszt Hitler fő pilótája volt. Amikor 1945-ben beszámolt neki arról, hogy az ostromlott Berlinből indult, titkos rakományu gép lezuhant "Hitler nagyon komor lett." Baur meg van győződve a napló eredetisége felöl) BONN. Egy nappal azután, hogy a nyugatnémet kormány szakértők kutatása és vegyi vizsgálat alapján hivatalosan megállapította, hogy az úgynevezett "Hitler Naplók" hamisitványok, a naplót világgá kürtőié "Stern" nv.német hetilap szerkesztőségének két vezető tagja lemondott állásáról. A nyugat-német sajtó élesen elitélte a "Stern" felelőtlen szerkesztőségi politikáját. "Vannak, akik azt tartják - irta a hamburgi Allgemeine Zeitung -, hogy egy napilapnak megvan a joga bepiszkítani saját fészkét. De itt többről volt szó. Itt nemcsak arról van szó, hogy egy lap megkockáztatta egy hamisítvány közlését. A hamisítvány a német történelem legnagyobb bűntettével foglalkozott." "Akik eladták ezt a hamisítványt a Stern- nek -, cikkezett egy másik hamburgi napilap, a Morgenpost - azokat elsősorban nem a milliónyi márka érdekelte, céljuk a Führer fehérre mosása volt. Azt bizonyítani, hogy nem is volt olyan rossz ember Hitler. Azok a milliók, akik a koncentrációs táborokban, a bombázások alatt, a lövészárkokban pusztultak el, sajnálatos áldozatai voltak egy olyan rezsimnek, amely nem is volt olyan rossz." Kiknek állhatott érdekében a 62 kötetes napló megiratása, teszi fel a kérdést a különben antikommunista "Die Welt" c. napilap. A választ a Stern szerkesztőségben kell keresni. Heidemann, aki megvásárolta a hamisított naplót, közismert nácibarát. A Stern szerkesztősége most pert indított Heidemann ellen. A világgazdaságban megfigyelhető megélénkülés már 1984-ben elveszíti lendületét és a munkaerőpiacon egyetlen országban sem következik be tartós javulás. A kiéli gazdaságkutató intézetben tartott 27. konjuktura-tanácskozáson a világ minden részéről összesereglett közgazdászok a kormányok gazdaságpolitikájában elkövetett újabb hibák elemzése alapján jutottak erre a következtetésre. Ezzel kapcsolatban a magas kamatlábakra, valamint a költségvetési hiányokra hivták fel a figyelmet. Helytelenítették, hogy a pénzpolitikában az eddigi szigorú, az inflációt leszorító gyakorlatot egyre inkább egy laza, hagyományos pénzpolitika váltja fel. A lengyel statisztikai hivatal jelentése szerint Lengyelországban az év első három hónapjában az állami és a szövetkezeti ipar 11 százalékkal termelt többet, mint a tavalyi ev hasonló időszakában. A kitermelő ágazatokban 12 százalékkal volt magasabb a teljesitmeny. Januártól március végéig 47.5 millió tonna kőszenet hoztak a felszínre, amiből 6.4 millió tonnát exportáltak. Az összes iparágakat együttvéve több, mint 10 százalékkal nőtt a munka termelékenysége. Ugyanakkor a mezőgazdaságban a husfelhozatal az első negyedévben 9.5 százalékkal, a tojásfelhozatal pedig 28.5 százalékkal alacsonyabb volt a tavalyi év első három hónapjához képest. MONTAIGNE "MASOK ALAKÍTJÁK az embert, en elbeszélem", ’vallja olvasóinak nem minden dicsekvés nélkül Montaigne Essais cimü munkájában, mert "valóságos lényünk nagy emberség csirája". Könyvével műfajt teremtett, az esszé műfaját, amelyet nemzedékek építettek tovább; irói módszerével uj utakat nyitott a világ irodalmában. Michel de Montaigne, a francia reneszánsz legfontosabb Írója most lenne 450 éves. Furcsának tűnhet a fogalmazás, mert e matuzsálemi kort nem érhette meg, de mégis közöttünk maradt. Ha könyvét fellapozzuk, írója rögtön fecsegni kezd az élet kis és nagy dolgairól, az emberről, akit gyarlóságával és nagyszerűségével senki nem ismert nála jobban. Mi újat a- dott a világnak ? Csupán önmagának az ismeretét, meg azt a felfedezést, hogy ezen kivül minden más tudás bizonytalan. Az emberi lény, akit leleplez, oly hiteles és igaz, hogy mindnyájan magunkra ismerünk. Montaigne a polgár- és vallásháborúkkal terhes, zajos XVI. század gyermeke, az ö élete azonban nem látványos, alig történik vele valami. Filozófiát hallgat, majd jogot, s 1554-ben törvényszéki tanácsos lesz Perigueux-ben, három év múlva már parlamenti tanácsos Bordeaux-ban. Nemsokára eladja hivatalát, s olvasmányélményei rögzítésére hozzákezd az Essais megírásához. Eredeti állapotában nem akar mást írni, mint tetszetős idézetgyüjte- ményt, de hamar rájön, hogy mennyivel érdekesebb mindez, ha az "Én árama" melegíti át. Lassan Ízlelgeti, mekkora merészség is az, ha úgy adja magát, amilyen. Innen a kezdeti ingadozás, a történelmi és irodalmi példázatokba menekvés. f UTAZÁSRA INDUL, 1580-ban bejarja Eszak-Franciaországot, N é metországot, Svájcot, Olaszországot. Távollétében azonban Bordeaux polgármesterévé választják, igy vége szakad a békés korszaknak. Tisztét négy évig viseli, de ismét csak be kell látnia, hogy nem született politikusnak. Visszavonul perigueuxi kastélyának könyvesházába, s életének többi részét olvasmányainak, megfigyeléseinek szenteli. Átírja, bővíti, és uj könyvvel toldja meg már megjelent müvét, s mind tudatosabban talál rá arra az útra, amelyen járnia kell. Úgy gondolja, hogy az emberiség előtte már minden lényegeset felfedezett, neki csak egy feladata maradt: hogy az emberiség számára feltárja önmagát. Müve nem más, mint egy húsz éven át vezetett intellektuális napló, amelynek egyetlen szerkesztési elve a kanyargó, szabad gondolat. Vérbeli esszéket ir, amelyeket Ö csak amolyan kísérletnek, próbának nevez, de amelyek Gyergyai Albert meg fogalmazásával: a "lélek kalandjai". Montaigne azzal kísérletezik, hogy aprólékos pontossággal rögzítse saját testének és lelkének jellemvonásait s a világról tett megfigyeléseit. Nagy ereje, hogy észreveszi önmagában a következetlenséget és az ellentmondást, s ezt irodalmi tárggyá is emeli. Bátorságával megtöri a magasztos jellemek és témák egyeduralmát, az évszázados irodalmi hagyományt. Tőle tanul jellemet alkotni Racine és Shakespeare, hatása eléri Ben Jonsont és Bacont, ellene hadakozik Pascal és Bossuet. Montaigne-t tekintik a modern neveléstan alapvetőjének. Új utat nyit meg a tudomány előtt: adatok helyett tapasztalást szeretne a nevelésben, és kísérletet ^a tudományban. Azt akarja, hogy a tanulás ne csak hasznos legyen, de kellemes is, amelynek eredménye a sokoldalú, jó itéló- képességü, erkölcsös ember. így halad a kísérleti tudomány uj utjai felé. A monta- igne-i ember azonban csak évszázadok múlva, a XVIII. században diadalmaskodik. Miért élvezetes még ma is lapozgatni az Essais-t ? Mert felébred bennünk a vágy a természetes életre. Montaigne bátorsága irigylésre méltó. Az az ember, aki a szemünkbe tudja vágni, hogy nem bánt meg semmit, s aki azt hirdeti, iiogy "mindent ki merek mondani, amit meg merek tenni, s nem tagadom meg közól- hetetlen gondolataimat sem", az eljutott az élet megismerhetőségének közelébe. Olyan "tanár" Montaigne, akitől még ma is bátran tanulhatunk morált, mert elhisz- szűk neki, hogy élni csak szabad lelkiismerettel lehet. S meghalni is csak úgy, ahogyan ő tudott. Az Essais utolsó kiadásában ez áll: "Isten bármikor elszólithat a világból, s én úgy költözöm el, hogy semmit sem sajnálok. Megszabadulok minden köteléktől, könnyen búcsúzom mindentől, kivéve önmagámtól. Nincs ember, aki többet készült volna rá, hogy tisztán és engedelmesen hagyja el a világot." Michel de Montaigne-t lehetetlen nem szeretni, hiszen ö egy kicsit mi vagyunk. Hanthy Kinga ANGLIA "VÁLASZTHAT" Thatcher asszony, angol miniszterelnök- nő kitűzte az országos választásokat junius 5-re. A véle meny vizsgálatok szerint a konzervatívokra a nép 47, a munkáspártra 34, a szociáldemokratákra 20% fog szavazni.------------------------------Csoóri Sándor: Nomádnapló ' $4.60 j Faludy György: Összegyűjtött versei 22.— i II.Rákóczi Ferenc: Vallomások, emlékiratok ®>— f Emlékiratai $ 16.90 Kiáltványa 3.30 j Nyíró József: Székelyek ' 8.— Zöld csillag $ 10.— Kopjafák 6.— Űz Bence $ 10.— íme az emberek 12.— Halhatatlan élet *- 12.— | Szalay Lajos: Hatvan rajza ■* 4.— j Cs. Szabó László: Vérző fantomok 12.— i Vaszary Gábor: Ketten Párizs ellen 12.—: A nő a pokolban is az dr $ 10.- Pók 12.— Edesar./ánPÖ $ 10.— I \ Kaphatót - . | ' PÜSKI - CORVIN | Hungarian Books & Records. 1590 2nd.'Ave. New York N.Y. 10028- * 212-879-8893 I