Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1983-05-05 / 18. szám

Thursday, May 5. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. AMERIKA ÉHEZŐI Irta: Dr. Jean Mayer, élelmezési szakértő Tudja Ön..7 Szerte az országban 230.000 kisház­tulajdonos keptelen fizetni az ingat- lankölcsönt es ki van téve annak, hogy elveszti házát, ami sok esetben az egész eletén át megtakarított vagyont jelenti. A képviselóházban most egy javas­laton dolgoznak, amely a pénzügyi válságba jutott háztulajdonosok egy bizonyos hányadának, kb. 98.000 sze­mélynek pénzügyi segítséget nyújtana, hogy megmenthessék házukat. Reagan és a republikánusok természetesen ellenzik a javaslatot, azzal az "érvelés­sel", hogy az csak a bajban lávák kis hányadának segítene. • Reagan elnök 1982-es adóbevallásá­ból kitűnik, hogy 6 egyike az ország 22.000 leggazdagabb polgárainak. 741 ezer dollárt tett ki Reagan jöve­delme 1982-ben. Ebből az elnöki fizetés 200.000 dollár volt, kamatból 247.000 dollárt kapott az elnöki család, osztalék­ból 4.900 dollárt, califomiai házuk eladásából 256.000 dollár hasznot köny­veltek el. Jótékony célokra $ 15.563-t adott ki Reagan, összjövedelmének 2.1 százalékát. Az átlagos polgár jövedelmének 7.5 százalékát említi adományként adóbe­vallásában. « A tőzsdén roppant nagy a fellendülés, de ez sajnos nem érezteti hatását a munkanélküliekre. E tekintetben ^ az ország még mindig mély recesszióban, mondhatni, depresszióban van. Johnstown, Pa. bál jelentik a legnagyobb arányú munkanélküliséget. E városkában, ahol valamikor szép haladószellemú magyar kolónia volt, még most is 25 százalékos a munkanélküliség, tehát a munkaképes emberek negyedrésze munka nélkül van. Rendkívül magas a munkanélküliség e városokban: Sharon, Pa, Flint, Mich. Racine, Ms. Canton, OhjOf Gary, Hammond, East Chicago, In. Államok szerint West Virginia van a legsúlyosabb helyzetben, 21 százalék­kal, azt követi Michigan 17 százalékos munkané Iküliségge l. Ezekkel szemben Texasban igen sok városban alacsony a munkanélküliség aránya, Ezek között említhetjük Abilene, Amarillo, Dallas, Forth ^ Worth, San Antonio városokat. Floridában Gaines- villeben alacsony a munkanélküliek száma. * A kormány az USA mezőgazdasági művelés alatt álló területének több, mint az egyharmadát parlagon kívánja hevertetni. A farmerok, ha nem vetik be földjüket, az ott termeszthető gabona és gyapot 80-90 százalékát ingyen megkapják az állami tartalé­kokból. Ennek alapján 1983-ban a kuko­ricatartalék 33-50 százalékos csökkené­sét várják. A költségek 10 milliárd dollárrá rúgnak. 9 Pontosan száz embert akasztottak fel 1982-ben a Del-afrikai Köztársaság­ban, amint ezt az igazságügy-miniszter a parlamentben közölte. Egy fehér volt a halálra ítéltek között, 62 fekete és 37 mulatt, egy fekete not is kötéllel vegeztek ki. Tizenöt évvel ezelőtt én tettem az el­ső tanúvallomást az Amerikában elter­jedt éhezésről és rosszul-tápláltságról a kongresszusi kihallgatásokon. A viták után arra az egyöntetű véleményre ju­tottunk,hogy az éhezés igenis létezik, kétségtelenül és súlyos méretekben és valamit tenni kell ellene. Az éhezés so­ha sem volt pártvita kérdése. Egy repub­likánus elnök 1969-ben hívta össze az első Fehér Házi Élelem, Táplálkozás és Egészség Konferenciát és engem kértek fel ennek megszervezésére és elnökségére. A konferencia programját egy mindkét pártból álló kongresszusi koalíció állította össze... Ezt a programot két republikánus kormány alkalmazta. Nagy megelégedéssel láttuk az 1970-es években az éhség és rosszul-tápláltság lényeges felszámolását. Elképzelhetetlen volt számomra, hogy olyan gazdag és jóindulatú ország, mint a miénk, valaha is visszafelé haladjon az ilyen alapvető emberi szükségletek te­rén. Mint amerikai és mint élelmezési szakértő, szégyellem, hogy most ezt ta­pasztaljuk. A jelentések az ételelosztö helyekről, ahol a kormányfölösleg-sajtokra várnak, az uj leveskonyhákról, ahol hosz- szu sorokban várnak az ételre, a gyermek- kórházakból, az egyre több tudományos és más adatokból, melyek éhezési első segélyről szólnak, az egyre növekvő gyer­mek halandóságról, azokból a US. álla­mokból, ahol a legnagyobb a munkanélkü­liség, mind azt mutatják, hogy az éhezés Sokat hallunk az utóbbi hetekben a nem­zetgazdaság fellendüléséről, de a tények mást mutatnak. Egyik bank a másik után megy csődbe, vagy egyesülnek, a csőd elke­rülésére. A legújabb a Texas állami Midland város­ban lévő First National Midland Bank esete. Mint számos más bank az elmúlt évtized utolsó és a jelenlegi évtized első éveiben a Midland Bank is úgy látta, hogy az olaj ára állandóan emelkedni fog és 10 éven belül a jelenleginek kétszeresére emelke­dik majd. E felmérés alapján kölcsönöket nyújtott olajvállalatoknak, amelyek között ott találjuk az MGF-Olajvállalatot, amely egyedül 121 millió dolláros kölcsönt vett fel. 1980. januárjában a First National vagyo­na 750 millió dollár volt. A bank igazgató­ja, Charles Frazer az ország leggazdagabb emberei közé tartozott. A First National Bank oly erős, mint "egy hold fokhagyma"- mondták a szakértők. visszatért Amerikába. Nagy remény van a gazdasági helyzet megjavulására, de Voinovich (clevelan­di) polgármester és én egyetértünk ab­ban, hogy nem szabad abban a tévhitben ringatni magunkat, hogy még egy nagyon erőteljes jobbra fordulás is megoldaná a problémákat. Az élelmiszerjegyeket használóknak 50 százaléka gyermekekből áll és a másik 50 százalék nagyon nagy hányadát kisgyermekes anyák, öregkoruak és rokkantak teszik ki, akiknek legtöbbje nem képes dolgozni. Legjobb számításunk szerint mostan­tól kezdve a 2000. évig az amerikai gyer­mekek egyharmada élelmiszerjegyekre lesz jogosult. Ebből az osztályból verbu­váljak hadseregünk zömét. Azért kezd­ték el 1940-41-ben az iskolai ebédprog­ramot, mert a sorozásra behívott ifjak 50 százalékát fizikai okokból alkalmat­lannak találták. Most ugyanez a helyzet állhat elő. A kormány ellenfeleinkkel ideológiai versengést akar indítani, hogy bebizo­nyítsuk a demokrácia felsőbbségét a ti- rannizmussal szemben. Talán a szükség- konyhán sorbanállókat akarjuk látvány­nak nyújtani a világ számára ? Vagy ta­lán igy akarjuk magunkat is látni ? Egy ország minőségét nem az jelenti, hogy mit tesz a szegényeiért, amikor jól megy a dolga, hanem, hogy mit tesz értük, mi­kor rosszul mennek a dolgok. Igen ám, de 1982-ben a helyzet megválto­zott. Az olajhiányt az olajbőség váltotta fel. Az olaj ára nem emelkedett, hanem csökkent. Az olajfúrások villámgyorsan kezdődtek, s éppen olyan gyorsan fel is számolták azokat. Egyik olajfúró vállalat a másik után ment csődbe és képtelenek voltak a kölcsönöket visszafizetni. 1982. júniusában csődbe ment a Penn Square Bank, augusztusban az Abilene National Bank. Mindez kihatott a First National Bankra is. Elterjedt a hir, hogy a bank .készpénzállománya ingatag. Csak fokozta ezt a véleményt a bank épületé­nek eladása. Az épületet 40 millió dollárr'a becsülték, de 75 milliót kaptak érte. Pénz­ügyi kórók furcsán tekintettek erre az alkura. "Egyik bankár vakarja a másik ban­kár hátát"- véleményezték az emberek.A betevők kezdték kivenni pénzüket a First National Bankból. Ugylátszik, hogy a nemzetgazdaság nincs valami rózsás helyzetben. AZ ÚTJEtZÖ TÁBLA "Nem küldünk katoná­kat KÖzép-Amerikába, csak segítünk ottani hú szövetségeseinknek leverni a baloldalia­kat." Mintha hallottuk volna már az ilyenfajta fogadkozásokat 1964­ben, Johnson elnöktől a vietnami beavatkozás elején. Reagan elnök személyesen kérte a kongresszus mindkét házát terve támogatásá­ra, rendkívüli ülésen. "f---------------------:------------------------------------------------------------------------------------------— A CSŐD SZÉLÉN

Next

/
Thumbnails
Contents