Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-14 / 15. szám
AMERIKAI Ara 25 cent Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. undefe»J;hMarÉl^te, 1879. at the P.O. of N.Y.,N.Y. '*' '' '"■'■■■ I ■ I .. — — ..... ■ i I Vol. XXXVII. No. 15. Thursday, April 14. 1983. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N. Y. Tel: 254-0397- ' 'I .................. ... A sekrestyés éneke KÉT LEVÉL SZERKESZTŐSÉGÜNKHÖZ NEW YORK, NY. Csatolom hozzájárulásomat lapunk fenntartására, a New York állami kvótára. Eredetileg $ 50-t akartam postázni, de ami biztos, az biztos. Bar a közeljövőben küldeni fogom adósságomat, a fennmaradt $ 20-t. "Isten őrizz", hogy az Amerikai Magyar Sző fennakadjon. E sorok olvasója biztosan ismeri a Tosca c. Puccini operából a sekrestyés által énekelt szöveget: "Bűnös beszédet még hallgatni is vétek". Ezúttal gratulálni kívánok Aíóthé Rezső cikkéhez, a "Világuralmi Tervek"-ről. Valóságosan fennséges és bölcsen, objektiven tükrözi a mai világhelyzetet. Leób Jenő DEWDNEYJIC. Bocsánatot kérek hosszú hallgatásomért> de kép operáción estem át, még nagyon gyenge vagyok. 84 napig voltam a kórházban és örülök, hogy élek. Gratulálok mindannyiotoknak, drága barátaim, azért a gyönyörű munkáért, amit végeztek. Legyen áldott mind- annyiotok keze res minden gondolata, ereje, hogy meg sokáig hirdessétek a békét. Most kaptam meg az évkönyvet, csak átlapoztam, de látom, hogy rendkívüli. Lassan fogom olvasni. Sajnos nem vehettem ki részemet a jubileumi ünnepélyből, de most mellékelek 100 dollárt, a lap fenntartására, előfizetésre és egy Noble Flame-re. A lapnak nem szabad megszűnnie! Ha nem jönne, nagyon hiányozna. Üdvözlöm a szerkesztő munkástársakat, a külmunkatársakat és további sok sikert, erőt és egészséget kivonok. Steve Papp (Lásd kampánycikkunket a 3. oldalon) “Csoda ”Yorkvilleben (Lusztig Imre riportja) Mi nem hiszünk csodákban. De most mégis azt kell jelentenünk, hogy csoda történt a múlt vasárnap New Yorkban. A "csoda" hátterét (az időjárás alkotta. Felhőszakadás és szélvihar volt vasárnap egész nap. A New York Times a zivatarról szóló beszámolójában többek között azt irta, hogy az esernyő inkább pszichológiai tárgy volt, mint az esőtől védő eszköz. A köziekés megakadt, a viz elöntötte az utakat. Lezárták a Central Parkot, úgy hogy a város nyugati részéből > lehetetlen volt autóbusszal a keleti részbe jutni. A Lexington Ave. földalatti felmondta a szolgálatot. I'm óta nem ^ I esett ennyit egy nap folyamon. Sem i a gumicipők, sem az esőkabátok nem 1 nyújtottak védelmet, mert az ,eső utaztatott mindenkit, aki bátorságot vett, hogy bárhova is elmenjen. (folytatás a 8. oldalon) Lantos Tamás kongresszusi képviselő Californiából megérdemli nemcsak az amerikai magyarság, hanem az egész amerikai nép háláját ama elvhü kiállásáért, amellyel tiltakozott J. Peter Grace, a Grace monopólium-tömb vezerigazgatójanak elnöki tanácsadóvá való kinevezése ellen. Az ügy előzményei a következők: A múlt év tavaszán Reagan elnök egy külön bizottságot szervezett, melynek célja javaslatok előterjessztése lenne a kormánykiadások 60 billió dolláros csökkentésére. A bizottság neve "Magánszektori Elnöki Felmérés a Kormányköltségek Ellenérzésére" (The President's Private Sector Survey on Cost Controls - PPSS). A bizottság elnökévé, miként cikkünk elején említettük, Reagan J. Peter Grace-t nevezte ki. Alátámasztva az amerikai közmondás igazságát, hogy "Birds of a feather flock together" (hasonszőrű madarak szeretnek együtt repülni), Peter Grace a legreakciósabb amerikai üzletemberekkel töltötte meg a bizottságot, olyanokkal, akiknek elődei késhegyre menő harcot vívtak annakidején Roosevelt népjóléti intézkedései ellen és akik a második világháború előtt, de alatt is, a Hitlerrel való kiegyezés mellett kardoskodtak. Nem sokkal Grace kinevezése után, napfényre jutott a tény, hogy Grace egyik legbefolyásosabb barátja és üzleti tanácsadója egy náci háborús bűnös, Otto Ambros. A II. világháború idején Ambros ur az I.G. Farben, az egyik legnagyobb német muni- cióvállalat igazgatósági tagja volt. Mint vegyészt, öt bízták meg Hitlerek azzal, hogy pótlást szerezzen olyan nyersanyagok, mint gumi, olaj, benzin számára, melyeket a blokád alatt lévé Németország nem volt képes beszerezni és melyek nélkül képtelen lett volna a háborút néhány hétnél tovább folytatni. Ambros ur az, aki kifejlesztette a műgumit, amelyet Németországban "buná"-nak neveztek. Ugyancsak ö dolgozta ki a szénnek methanollá, olaj és benzintermékké való átalakítására vonatkozó műszaki terveket. ( Németország, mint tudjuk, gazdag volt es ma is gazdag szénben. De a szénnek ipari nyersanyaggá való átalakításához nagy mennyiségű munkaerőre van szükség. Ö volt az, aki a müanyagfejlesztési üzemeket a koncentrációs táborok mellé építtette, ahonnan korlátlanul szerezhettek be ingyen munkaerőt, azaz rabszolgamunkást. d volt egyike azoknak, akik az első buna- telepet Auschwitz mellett felépítették. A háborús bűnösök nürnbergi tárgyalásán napfényre került, hogy Ambros több Ízben eglátogatta az auschwitzi kivégzőtábort, 'lőtt a buna-telepet ott felépítettek. jZ üzemet az I.G.Farben és a náci kor- .iany közösen létesítette. Üzembe helyezése után a gyár igazgatóságának nem volt munkaerő-gondja. Szállították a táborból a lengyel, orosz, zsidó és más munkaerőt, amelyet olyannyira hajszoltak, hogy naponta átlagban 100 ember pusztult el kimerültségtől, betegségtől, veréstől, hidegtől,vagy romlott ételektől. Peter Grace Reagan elnök társaságában 1942 júliusában a lengyel munkásokat mind felhasználták és attól kezdve főleg zsidókat dolgoztattak a telepen. Nürnbergben nyolc és fél évi fegyházra ítélték Ambrost bűneiért, de már három és fél év múlva szabadlábra helyezték. Kinek a közbenjárására, azt nem tudjuk, de a tény az, hogy néhány évvel szabadlábra helyezése után Ambros ur Peter Grace szolgálatába lépett, mint műszaki tanácsadó és az maradt némi megszakitásokkal a mai napig. Közben azonban hét évig egy német papírgyár igazgatósági tagjaként szerepelt, melynek egy másik náci háborús bűnös, Friedrich Flick volt a tulajdonosa. Flicket hét évi börtönre Ítélték Nürnbergben "rabszolgamunkaltatás, rablás és az SS-ben való tagság" bűnében. De a Flick cégnek ma jól megy Németországban, olyan jól, hogy sikerült nekik a Grace cég részvényeinek 30 százalékát megvásárolni. Ilyenek Mr. Grace kap- csolatai a két náci háborús pr bűnössel! Amikor Lantos Tamas . e .• tudomást szerzett Grace kinevezéséről, tiltakozó- ‘j ^ sát fejezte ki Reagan '* .. elnöknél. Az elnök nvil-y * 1 ván nem tulajdonított |i» XflP'''w különös ' fontosságot a : ; tiltakozásnak, mert Lan- tos levelét Grace egyik ‘ alkalmazottjanak, Nance Otto Ambros nyugalmazott admirális- nürnbergi nak továbbította "véle- fényképe ményezés végett". Nance azt üzente Lantosnak, hogy Ambros ur már "megfizette tartozását a társadalomnak." AMMAN, Hussein, Jordánia királya kinyilvánította, hogy nem vesz részt a közép- keleti béketárgyalásokban mindaddig, amig az USA nem kényszeríti Izraelt a Jordán nyugati részén lévő település építkezésének felszámolására es az izraeli csapatok kivonására Libanonból. Hussein király e lépése a Reagan békejavaslat halálát jelenti, mind az európai, mind a közép-keleti államférfiak véleménye szerint. NÁCI KAPCSOLATOK
