Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1983-04-14 / 15. szám

2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 14. 1983. ÁPRILIS 14-20 14. Halálos merénylet Lincoln elnök ellen 1865. 15. Leonardo da Vinci születése 1452 A Titanic elsüllyedése 1912. 16. Meghalt Katona József, a Bánk Bán Írója 1830. Zala György szobrászművész születése 1858. 18. A San Francisco-i földrengés 1906. Paul Revere éjféli lovaglása, "Jönnek az angolok" 1775. 19. Az amerikai szabadságharc első üt­közete Lexingtonnál 1775. véCemévuf&k "Reagan elnök elindult valamilyen külö­nös irányba, ami csak hátráltathatja, nem pedig előmozdítja a nemzetvédelem ügyét. Az b 'csillagháborus' javaslata, hogy gátat állítson fel az űrben szovjet rakéták lelő- vésére, aggasztja ellenfeleinket, megzavarta barátainkat és megdöbbentette saját népün­ket. Eltereli a figyelmet az azonnali prob­lémákról, elvont és talán lehetetlen, jövő századbeli elméletekkel hozakodva elő. Nunn, a szenátus katonai bizottságának tagja rámutatott arra, hogy legalább tiz évre lesz szükség, mielőtt gyakorlati ha­tározatot hozhatunk űrbéli védelmi rend­szerek ügyében. És most, amikor arról kellene tárgyalnunk, hogy mit tegyünk a jövő héten a költségvetés, a katonai stra­tégia kérdésében, a leszerelési tárgyalások ügyében, ilyen jövő századbeli javaslattal áll elő! A fentieken kívül meg két igen nyugtala­nító dolog merül fel Reagan e lépésével kapcsolatban.Előszor is hamis reményeket táplál az amerikai népben. A jelenlegi tudásunk alapján szörnyű népámitás olyan illúziókat táplálni, hogy lehetséges lesz a közeljövőben elkerülni a nukleáris kor­szak borzalmas lehetőségeit. A másik pedig az a mód, ahogyan Reagan bejelentette az utóbbi 35 esztendő legjelen- tóségteljesebb stratégiai fordulatát már­cius 23—i beszedőben. Amennyire meg-Jehet ' állapítani, Reagan nem vizsgáltatta meg a kérdést szakértőkkel. Ezt az egész rend­kívüli nyilatkozatot a Fehér Házban foly­tatott néhány beszélgetés alapján tette." Marvin Stone, a U.S.News & World Report szerkesztőjének cikke a lap április 11—í számában. I f . "Az Egyesült Államok fegyverkezesi politikája sohasem volt a nagyközönség részéről megvitatva. Nincs a közéletnek egyetlen más tere, amelyen annyira fontos volna a vezetők ellenőrzése...Ha más mód­ja nincs ...ki az utcára... tüntetni!" Stanfield Turner, tengernagy, a CIA volt igazgatója, New York Times, márc. 13. Tasnády T. Álmos: A SZUPERFEGYVER-PROGRAM NEVETSÉGES VAGY FÉLELMETES ? ANTWERPEN. Reagan szuperfegyver-prog­ramja, amihez az amerikai .elnök annak ellenére, hogy az Egyesült Államok már eddig is évi egy milliárd dollárt fordított a raketátechnológia fejlesztésére, még több pénzt kiván a lézersugarak es mikro­hullámok alapján kiépítendő uj antirakéta- fegyverekre, nagy visszhangra lelt a nyugat­európai sajtóban. A haladó szellemű napi-és hetilapok kommentátorai felteszik a kér­dést, hogy mit akar az amerikai politika: az aggasztó méretű fegyverkezési hajsza és a nukleáris világkatasztrófa veszélyének további fokozását? A bőven idézett első reakciókból úgy tűnik, hogy az amerikai ellentábor kritikája élesebb a moszkvai­nál is. A kritikai megjegyzések után a sajtókom- mentátorole felelevenítik a szuperhatal­mak közötti megegyezések eddigi törté­netének ide vonatkozó főbb pontjait. 1972. május 26-án Moszkvában került sor az u.n. ABM-egyezmény aláírására. Az Anti- Ballistic Missiles rakéták olyan fegyverek, amelyek az ellenséges interkontinentális, azaz hosszú hatótávolságú rakétákat a kilövésük után képesek megsemmisíteni. 1972-ben amerikai és szovjet részről meg­állapodás jött létre, hogy mindkét fél maxi­mum 2 ilyen rakétaszisztémát állíthat fel, egyet a főváros, egyet pedig az inter­kontinentális rakétakilővö bázis védelmé­re. 1974-ben a két szuperhatalom egy lépés­sel tovább ment: mindkét fél csupán egy-egy ABM-szisztémát állíthatott fel, amely maximum 100 kilövőállásból állhatott, ugyanannyi antirakétával és 6 radarállomás­sal a megvédendő főváros vagy bázis 150 km-es körzetében. A megegyezés magába foglalta, hogy ezek a szisztémák nem lehet­nek mozgékonyak, ( tehát a felállításuk a tengeren, repülőgépeken, vagy az űrben ki lett zárva. Ezt a megegyezést 1977- ben megerősítették és 1982 decemberé­ben ismét meghosszabbították a következő öt évre. A Reagan-adminisztrációt ez nem akadályozta abban, hogy az 1983-as hon­védelmi költségvetésben az ABM-re az előző év összegének a dupláját irányoz­zák elő. Az Egyesült Államokban Paul Warnke, a SALT 2 tárgyalások amerikai delegáció- vezetője hosszabb ideje tiltakozik az uj ABM-szisztémák kifejlesztése ellen. Néze­te szerint először is azt kell figyelembe venni, hogy ez a szisztéma nem hatásos. Teljesen lehetetlen pld. egy olyan várost mint New York megvédeni mondjuk 500 AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and 1st 2 weeks In August by Hungarian Word,Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of •March 21. 1879, at the P.O, of New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési érák az Egyesült Államokban egy évre $ 18.— félévre $ 10.— Kariadéban és minden mi* külföldi országban egy évre $ 20.— félévre $ 12.— Postmaster Send address changes to: Hungarian Word,Inc. 130 E 16 St. New York. N.Y. 10003. ellenséges atomtöltetü rakétával szemben. Még akkor is, ha technológiailag jóval mesz- szebb lenne . az USA, nem kizárt az atomrakéták által való lerohanás. Másodszor, ez egy uj, támadó nukleáris fegyverkezési verseny kezdete. Ha a Szov­jetunió úgy látja, hogy az amerikaiak már nem teljesitik a SALT 1 egyezményben vállaltakat (az ABM-megállapodás annak volt része) és nem ratifikálják a SALT 2 egyezményt, nem marad ok arra, hogy önmagára nézve érvényesnek tartsa a kor­látozásokat. Különösen akkor nem, ha tud­ják, hogy az ABM szisztéma kikapcsolható azáltal, hogy egyidejűleg több atom fejet irányítanak rá. Amennyiben a szovjet in­terkontinentális atomrakéta-állományt kívánjuk csökkenteni, annak egyetlen jár­ható útja a tárgyalások révén való fegy­verkezési befagyasztás. Mit gondoljunk mi, európaiak minderrol?- teszik fel a kérdést a nyugat-európai haladó szellemű sajtókommentátorok. Annyi bizo­nyos, hopr Reagan terve a további desta­bilizálódás irányába jelent újabb lépést. Hiszen az elriasztás elmélete szerint a szuperhatalmak azért nem támadják meg egymást, mivel tudják, hogy maguk is meny­nyire ki vannak téve a visszavágás következ­ményeinek. Amilyen mértékben csökken az elriasztás is, növekszik a valóságos konfliktus veszelye. Carter korábbi munkatársa, James Fellows, a National Defense c. könyvében az ABM teljes eltiltása mellett tör lándzsát. Mit gondoljon Európa egy olyan helyzetről, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió úgy vélnek, hogy képesek biztosítani magu­kat nukleáris rakétatámadás ellen a saját területükön? Vajon feltétlenül rosszindulat kell ahhoz, hogy ebben egy Európára korlá­tozott atomháború lehetőséget véljük látni? Tűlzás-e, ha az egész emberiség, a világ s azon belül Európa sorsáért aggódók szemé­ben az amerikai szuperfegyver-program korántsem tűnik nevetségesnek, annál inkább félelmetesnek? BUDAPEST. Leértékelték a magyar valutát 3 százalékkal. Egy dollar 41.6 forinttal egyenlő', ami lehetővé teszi a kivitel elö- mjozditását. Ez évben 600 millió dollar többlettel tervezik befejezni a kereskedelmi mérleget, ami lehetővé teszi a kölcsönök törlesztését. ^ BRÜSSZEL. "Nem kell aggódni - mondta Jan Vanous, amerikai közgazdász a Wharton Econometric Forecasting Association szó­szólója a N^aTO országok közgazdasági - ülésén - , hogy a kelet-európai országok képtelenek lesznek kölcsöneiket fedezni." Ezen országok: Magyarország, Csehszlová­kia,Romania, Bulgária, külföldi adóssága 53 milliárd dollárt tesz ki, ami ó'sszterme- lesűknek csak 8 %-a. Ezzel szemben Argen­tina,Mexico és Brazília adóssága a nemzet- gazdaság 30 %-a. A kelet-európai országok lépéseket tesz­nek az infláció korlátozására, a behozatal csökkentesére és a kivitel emelésére. A műit évben 5.5 milliárd dollárral többet adtak el a nemzetközi piacon, mint amennyit yásároltak. Kölcsönűk a jelenlegi 53.3 mil- '■iárdrol csak $ 55.4 milliárdra emelkedik 1987-ben. "Még a lengyel kölcsönt sem kell ’leirni'"- mondta Jan Vanous közgazdász.

Next

/
Thumbnails
Contents