Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1983-02-24 / 8. szám

Thursday, Feb. 24. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZO KORUNK KÖVETELMÉNYEI Részletek Aczél Györgynek az országos agitációs, propaganda- és művelődéspoli­tikai tanácskozáson elhangzott vitaindító előadásából. jy A MARXISTA HEGEMÓNIA UTJÁN Elismerjük, hogy társadalmunk ideológi­ailag nem egységes, hogy nálunk a marxis­ta ideológiai meghatározó szerepe mellett ideológiai sokszínűség létezik. ( A szocializmus eszméje a munkásosztály pártjának ideológiájából született, amely célul tűzte ki, hogy a régi társadalmat gyökeresen átalakítja, a hatalmi és tulaj­donviszonyokat radikálisan megváltoztatja, eszmei alapjukat felszámolja. Tudjuk mi is, hogy a marxista ideológia ma egy sor megválaszolatlan vagy nem elég pontosan megválaszolt kérdéssel küsz­ködik. A szocialista fejlö'dés magasabb szintje önmagában is megköveteli, de a mai nemzetközi helyzet is, hogy teoretiku­san is megfeleljünk az uj feladatoknak és az uj igényeknek. ______________________ Mi abból indulunk ki, hogy nincs, nem lehet és nem is lesz soha "perfekt", befeje­zett, tökéletes marxizmus. Aki arra vár, hogy a marxizmus minden kérdést megold­jon, az nem értette meg, hogy mi a marxiz­mus, az maga sem szabadult meg a dogma­tikus gondolkodástól, akármennyit beszél is korszerűsítésről, progresszivitásról. Nyilvánváló, hogy a társadalom előreha­ladásával, fejlődnie kell az ideológiának is. így lehet leginkább kikerülni a bukta­tókat, az ösztönös vagy pragmatikus lépé­sekkel járó veszélyeket. i |( Az elmúlt 25 esztendő épp elegendő bizonyságot szolgáltatott arra, hogy( tuda­tában vagyunk: az ideológia területen tar­tós és valóban ideológiai eredményt elérni csak a más felfogású partnerek álláspontjá­val való vitában, ideológiai eszközökkel, meggyőződéssel lehet. s Társadalmunk a munka társadalma, amely­ben tekintélyt csak a teremtő munka, az alkotásra való törekvés, a magatartás tiszt­sége, a közösség szolgálata alapozhat (meg. Abban, hogy ennek az alapvető értéknek a bomlasztását ne engedjük, azoknak va­gyunk szövetségesei, akik becsülik és igény­lik a fegyelmezett, értelmes, produktiv munkát, maguk és képességeik szerint dolgoznak, de egyúttal megkövetelik a dolgozó embert megillető figyelmességet, nyíltságot, jogszerűséget, és élesen elité­lik a gépies, embertelen magatartást, az eló'nyhajhászást, a hatalommal való visz- szaélést, a kétszínűséget. A szocializmust épitŐ társadalom érte­keinek a szokásokban és a mindennapi vi­selkedésben is meg kell gyökerezni. Az osztálytársadalmakban rossz reflexek ivód­tak az emberekbe: az erőszak, az elnyomás, az önzés, mások megalázása, lenézese, idegenek gyűlölete és igy tovább. Ezek közé tartozik a szolgai megalázkodás, a szegényember belenyugvása sorsába, a hatalmon lévők gőgje és elbizakodott­sága. De az emberiségnek vannak nem kevésbe ősi más szokásai is: az együttmű­ködés, az egymáshoz való alkalmazkodás, a közösségi élet irányába mutató reflexei. Az igazságosság, a becsület, a patriotiz­mus, a családszeretet, a barátság, a segitö- készség, a mások iránti megértés, figyel­messég és tisztelet - • de ide( sorolható a műveltség, a széles látókör iránti igény, a munka tisztelete - mindmegannyi elem, amelynek szervesen be kell épülni a szocia­lista társadalom e'rtékrendjebe. Jobban kell támaszkodnunk azokra a régebbi érté­, t Tasnady T. Almos: EURÓPA/ EGYETÉRTÉS ? BRÜSSZEL. Az amerikai elnökhelyettes, aki a nyugat-európai látogatása során két napot Belgiumban töltött, a belga főváros­ban kijelentette, hogy nagyon "meglepte" az európai szövetségesek teljes szolidaritása. Bush a legnagyobb egyetértéssel találkozott az amerikai nullaopció iránt és nem kétel­kedik abban, hogy az NSZK, Belgium és Hollandia az Egyesült Államok politikája mellett marad a genfi tárgyalásokból le­szűrt tanulságokban. Más szóval: ha az USA-politika úgy véli, hogy a szovjet javas­latok értéktelenek, akkor az öt nyugat- európai országba tervezett összesen 572 Pershing., és Cruise rakéták telepítésének nem lenne további akadálya,* az esetben viszont, ha olyan részleges megegyezést érnének el, aminek következtében a Szovjet­unió elkezdené az SS-20 rakéták leépítését, az Egyesült Államok még mindig szükséges­nek találhatja legalább a Cruise-rakéták telepítését (amiből 48 Belgiumba jutna). Noha a Bush által említett egyetértés a legutóbbi időkben elhangzott európai fenntartások tükrében erősen vitatható, annyi bizonyos, hogy Tindemans belga külügy­miniszter már az amerikai elnökhelyettes brüsszeli megérkezése előtt sietve kiterí­tette a piros futószőnyeget azzal a nyilat­kozatával, hogy szerinte a belga kormány mely meggyőződéssel bízik az amerikaiak azon jóakaratában, hogy a genfi tárgyalá­sok komoly eredményekhez vezessenek. Belgium tehát feltétel nélkül Reagan mel­lett áll. Kétségtelen, hogy a belga külügyminiszté­riumban napról napra fokozódó vágyakozás 4 Luns Nato főtitkár megüresedő helyére kellő magyarázatot nyújt a washingtoni munkaadó iránt kimutatott szolgai engedel­mességre, de az európai politikus szerepé­ben tetszelgő Tindemans nyilatkozata nem csupán tapintatlan, hanem a belga kormány nézetét sem tükrözi. A kormány ugyanis megegyezett abban, hogy az euro-rakfeták telepitésének kérdésében majd csak a genfi tárgyalások nyomán fog dönteni, a szövet­ségesekkel való megbeszélés keretében. Ezzel szemben Tindemans önhatalmúan olyan ígéretet tett, miszerint, ha a genfi tárgyalások megbuknak, mindenképpen sor kerül a rakéták belgiumi telepítésére. A belgiumi sajtbkommentárok túlnyómó többsége tapintatlannak és ízléstelennek minősíti a külügyminiszter nyilatkozatát, annál is inkább, mivel azáltal nem csupán a belga kormány megegyezését szegi meg, de az európai szövetségesek, mint a nyugat­német Genscher, az angol Pym, a bajor Strauss és az amerikaiak genfi tárgyaló- vezetŐje, Nitze álláspontjától is distanciál- ja magát. Az említettek ugyanis koránt­sem titkolják a fenntartásaikat a nulla-op­cióval kapcsolatosan, mivel annak merev maximalista követelése eleve kizárna bár­mifele kompromisszumot, s az automatiku­san az atomrakéták újabb nemzedékének európai telepítéséhez vezetne. A belga külügyminiszter aligha tett jó szolgálatot Európának, ám ugyanakkor az Egyesült Államoknak sem. Azáltal, hogy számos európai partnerével ellentét­ben semmiféle fenntartással nem élt az amerikai elnökhelyettes propagandakülde­tésével szemben, hogy európai miniszter­ként és politikusként meg sem kísérelt európai szempontokat bevonni a kontinens számára olyannyira létfontosságú "védelmi" stratégia alakításába, csupán arról nyúj­tott tanúságot, hogy mennyire az atlanti- tisz igézetében él. Ezzel nyíltan a washingto­ni héjákhoz csatlakozott, jóllehet ma mar azoknak is nagyméretű ellenállással kell számolniuk. TANAKA PER JAPANBAN A vád képviselői ötévi, kényszermunká­val egybekötött börtönbüntetést indítványoz­tak a volt japán miniszterelnök, Tanaka Kakuei számára. Tanakát azzal vádolják, hogy hivatali ideje alatt az amerikai Lock­heed repülögyártól - a gyár szigetországi eladásainak megkönnyítése fejében kétmil­lió dollár összegű megvesztegetési pénzt fogadott el. A vad szerint a pénzt Tanaka négy részlet­ben 1973- augusztusa és 1974 márciusa között kapta. A maratoni bírósági tárgyaláson azonban hátra van még a tényleges ítélethozatal, amely októberre várható Az ügy hatalmas hullámokat kavart és kavar ma is Japán politikai életében. Tanaka ugyanis változatlanul befolyásos szereppel rendelkezik; a háttérből irányítja az LDP kekre is, amelyeket a munkásmozgalom vállalt, formált és továbbörökít; olyan e'rtékekre, mint a közösségek aktiv alakí­tásában, gazdagításában való részvétel, az alkotómunka becsülete, a közösség irán­ti felelősség, a közösség "oltalma" az egyén számára, az emberek közötti társadalmi eredetű egyenlőtlenségek minden formájá­nak felszámolása, a szolidaritás. Ezek az értékek mély gyökereket eresz­tettek a közgondolkodásunkban, óriás tábo­ruk van, mégis sokszor csak szégyenlősen nyilvánulnak meg, mert nem kellően báto­rítják őket. legerősebb frakcióját, s továbbra is parlamen­ti képviselő. Ellenfelei szerint Nakaszone Jaszuhiro neki, azaz frakciójának köszön­heti miniszterelnökségét. Ezért a sajtóban gyakran Tanakaszoné-nak gúnyolják Naka- szonét. Az ellenzéki pártok követelik Tanaka eltávolítását a - politikai életből. Javasolni fogják parlamenti képviselői mandátumától való megfosztását. Ennek alátámasztására Tokióban több tízezres nagygyűlést tartottak. GÖRÖGORSZÁGBA LÁTOGAT TIKHONOV Tikhonov, szovjet miniszterelnök Görög­országba látogat. A Szovjetunió segédkezik egy aluminiumüzem felállításában. A görög és szovjet államfők a technika, gazdaság, ipar és turizmus előmozdítása érdekeben is aláírtak egy szerződést. A görög kormány a szovjet miniszterelnök látogatását felhasz­nálta arra, hogy ismételten kijelentse: támogatja a Szovjetunió magatartását a leszerelés kérdésében és nagy lelkese­déssel néz a Varsói Szerződés Államainak meg-nem-támadási szerződést ajánló kezde­ményezésére. Papandreou miniszterelnök fogadta szov­jet vendégét, akit több ezres tömeg üdvö­zölt. Az űdyőzlők feliratainak, egyike ig^ hangzott: "Üdvözöljük a bekere törekvő ország miniszterelnökét." 5

Next

/
Thumbnails
Contents