Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-09-02 / 32. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZ6 Thursday, Sep. 2. 1982. ÜNNEP A MAGAS-BAKOiNYBAJV Magyarul tanulnak A Magyarok Világszövetsége immár egy évtizede szervez táborokat Fonvódon, Lellén és Zamárdiban, ahová evente 250 hét és tizennégy év közötti gyerek érkezik külföldről, tobb-kevesebb, soliszor csak minimális nyelvtudással .Többnyire olyan családból, amelyben valamelyik szülő magyar, de előfordul o- lyan is, hogv pusztán a népünk iránti rokonszenv vezérli őket. A zamárdi tábort kerestem fel, s érdeklődtem, hogvan érzik magukat a gyerekek, milyennek latiak Magvarorszagot, hogyan boldogulnak a tanulással. Cucor Balazs 13 éves, ö Frankfurtban el. — Szüleim magyarok, meg én is itt születtem, de hiaba beszelünk otthon magyarul, bizony elég sokat felejtettem. Először vagyok itthon, és a táborban nagyon jől érzem magam. Nemcsak a nyelvtudásomat tökéletesíthetem, hanem a magyar történelmet is megismerhetem. Ma például Mátyás királyról tanultunk, es egy szép mesét is hallgattunk, az Igazmondó juhászt. Szeretnek máskor is eljönni. Sztancsik László 12 eves, az Egyesült Államokból jött: — Az én szüleim is magyarok, de mi nagyon keveset beszelünk otthon magyarul. Amikor ideérkeztem a táborba, nagyon nehéz volt megértetnem magam. Szerencsére egy-két gyerek beszélt angolul, de most mar egymás között is csak magyarul értekeztünk. Szereztem néhány magyar barátot, szeretnék velük levelezni. Hasznos is lenne, mert az Írás bizony kicsit nehezen megy. A diktálással van a legnagyobb bajom az órákon is, amit hallok, nem tudom helyesen leírni. I | | t Haissam Sabony 14 eves, Szíriából erkezett. — Apukám olajmernök, itt tanult Miskolcon az egyetemen. Ott ismerkedett meg az anyukámmal. Minden évben hazajövök a rokonokhoz s mar ebben a táborban is voltam egyszer. Nagy szükségem van rá, hogy jól elsajátítsam a nyelvet, mert lehet, hogy végleg hazajövünk, es itt telepszünk le. Szeretek itt lenni, nemcsak a nyugalom és a csönd miatt. Jó elnézni a sok lombot, füvet, virágot, a sok zöldet. Nálunk kilométerenként legfeljebb egy fucsomo van. Jövőre lehet, hogy már nem a táborban találkozunk, hanem itteni lakos leszek. ( Takács Palkó 12 éves, ugyancsak az Egyesült Államokból : — A nagynenem készült, hogy elhozza az unoka- ocsemet Magyarorszagra. Meghallották ezt a szüleim, es megkérték, hozzon el engem is. jól erzem itt magam, de sokára fogok uira eljönni. Nagyon sokba került a szüleimnek ez az ut is. Otthon gyakran beszélünk magyarul, kiskoromban magyar rokonok és ismerősök vigyáztak rám. Az apu szorgalmazta azt, hogy tanuljak magyarul. Szerinte minél több nyelvet beszélek, annál jobban boldogulok az életben, és jobban el tudok majd helyezkedni. Vásároltam magamnak néhány könyvet, ebből folytatom otthon a tanulást. Szeretnem rendesen megtanulni az olvasást is. A csomagban van már A Pál utcai fiuk, a Légy jó mindhalálig es egy II. Rákóczi Ferencről szóló könyv. Az első olvasmányom az Egri csillagok volt, ami igazán tetszett. Érdekelnek a versek is, most kettőt meg akarok tanulni a táborzáróra, a tűz mellett a kicsiknek. Woeres Sándor: Kutyavar, a nagyoknak | Vajda» A nádas tavon cimü verset fogom elszavalni... Ezzel búcsúzom Magyarországtól és az uj barátoktól. • * Az adatok azt bizonyítják, hogy mind többen élHatalmas erdők, gyors patakok, virágos házak: az első pillantás a mai Zircre. Aid nyolc-tiz éve járt itt, rá se ismer a nagyközségre, olyan sebesen változik s növekszik. Aki könyvekből, leírásokból és a kultúrhistóriaből tud felőle, környezetében és épületeiben ráismer az olvasottakra, mert emlékeit most óvják s ápolják. A Bakony fővárosa. Kitűnő közlekedése révén, amelyet az elmúlt esztendőkben szerveztek meg, közel van a világhoz — Veszprémhez, Győrhöz, Papahoz, Budapesthez, a Balatonhoz — természeti zártsága folytán mégis pihentetóen távol tőle. Szerencsés harmónia. Talán ezért is nem vágynak el innen az idevalók, évszázadok óta élnék a munkasdinasztiak — erdomunkasok , bányászok, asztalosok, vasmüvesek. Kezűkben az 'ősöktől öröklött mozdulatok, a foglalkozásuk azonban mai. Vájár, szerelő, lakatos, bányame'ster, kertész, erdo- munkás . Néhány szakma persze kihalt: lovasszán- javitó, intarziakészitö, kovács. Lett helyettük sok uj: autóbuszvezető, elektroműszeresz, televiziojavi- to, agronomus. Változik a világ s benne mi is. A történelem azonban nem változik. Zirc nyolcszáz éves fennállását ünnepli ezekben a hetekben. Szent István óta alig több, mint egy évszázad telt el, amikor Zirc már letezett, kultúrát sugárzott, működött. A település keletkezéséről pontos adat nincs, csak annyi bizonyos, hogy a Magas-Bakonynak ez a szépséges medencéje annak előtte sem volt lakatlan. Ásatások leletei bizonyítják, hogv valaha királyi udvarház állt itt, ahová a mosoni kapunál megsebesült I. András királyt hozták a hívei. A király itt halt meg. Zirc szellemét hét és fél évszázadon át a ciszterci rend szabta meg s alakította. A rend már Szent Bernét életében ismertté vált Magyarországon. A szerzetesek III. Béla piagyar király hívására — az ő nevet viseli ma a zirci gimnázium — a franciaországi Clair- vaux-ból indultak 1182-ben hazánkba, hogy megalapítsák bakonyi apátságukat. Béla király teríteni és tanítani hivta ’ókét. Birtokot adott nekik a Cuha völgyében. A birtok — talán már falu — neve a középkori latin okmányokban “Boccam” névén szerepel. Feltehetően Bakonyt jelenthetett. Feltehetően — mondják a szakértők —, mert Zirc középkori nek a tábor-adta lehetőségekkel. Ottjártamkor Zürichből érkezett egy anyuka megnézni az üdülőt, mert jövőre ő is szeretné elküldeni a fiat. Az előző turnussal két mexikói kisfiú is erkezett. Édesapjuk — nehány éve meghalt — magyar volt, es a mama nem szeretné, ha a gyerekei elfelejtenék a nyelvet, ezért minden évben két hetet töltenek a táborban. A nyelvtanulás mellett kellemes nyaralas es lubickolás várja az ide érkezőket. Győri Anna okmánytárából semmi sem maradt. Az alapítás évszámát külföldi forrásokból tudjuk. Az “első Zirc” azonban elpusztult. A francia kulturaju monostor alig több, mint három évszázadig élt. Végül már csak tengődött. Valószinüleg a tatárjárás következtében állott be a végső hanyatlás. A közbeeső időről megint keveset tudunk, de 1477-ben Mátyás király erelyes levélben kert segítséget a franciaországi nagykáptalantol, hamarosan mintegy száz nemet szerzetes érkezett a magyar apátságokba — akkor mar több működött iol-rosz- szul —, s ez átmeneti fellendülést hozott. Az igazi uijáalapitás 1710—1720 között következett be, amikor a németországi Heinrichau anvamo- nostorbol uiabb szerzetesek érkeztek, telepeseket hozván magukkal, s az évszázadokkal előbb megkezdett ciszterci tevékenységet folytatták. Az 1800- as évek elejétől a fokozatosan magyarrá való nemet papok és kézművesek, földművelők, uijáteremtettek a monostort, Zirc lett az addig külföldi függőségű ciszterciták magyarországi központja, papjai, tanárszerzetesei az európai kultúra — nem túlzás a szó — fellegvárává emelték a kis bakonyi falut. Az impozáns építészeti együttes — igen sok szakaszban — végső formáiat 1927-ben nyerte el, azóta az ország gondosan ápolt műemléke, kultúrhistoriai monumentuma, oktatási és tudományos intézmények otthona. A nvolcszaz eves Zirc, itt a Bakonv szivében, erdők között, méltán pillant büszkeséggel Önmagara és tisztelettel a történelmére, amely a magyar államiság kezdetei óta élteti s neveli lakóit, es nyújtja történelmi tanulságait a látogatóinak. Tamás István K 1.60 í 1 0.— I 2 6- , I 3.30 | 6.— 12.— 12.—. I 12.— j I A no a pokolban is az úr $ 9 — Pók ' 2. Í Édesanyánk Ö $ 9 — Hárman egymás J Kapható: e*len 9- j | PÜSKI - CORVIN i í Hungarian Books & Records. z £ 1590 2nd. Ave. New York N.Y. 10028 - I Telefon: 212-879+893
