Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-09-02 / 32. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep 2. 1982. Az atomháború kerülgetése Irta: Lusztig Imre Talán nem túlzás azt állitani, hogy az emberiség gondolkodó rétégéit semmi sem aggasztja jobban, mint egy atomháború veszelye. Ez a magyarázata annak, hogy milliók — es szamuk egyre no — figyelemmel kisérik — többek kozott — Caspar W. Weinberger, USA hadügyminiszter minden szavat. Weinberger hadügyminiszter mar tóbb ízben kijelentette, hogy “egy atomháború megnyerhetetlen? nem lesz győztes es nem lesz vesztes, csak “vesztes lesz.” Ugyanakkor azonban ezzel teljesen ellentétes véleményt is nyilvanit időközönként, amikor ezt mondja: “Sokszor gyűléseken újságírók, egvetemi tanárok es mások azzal vádolnák, hogy arra törekszem, hogy egy atomháborúban az USA kerekedjen felül.” “Mit akarnak ezek az emberek — kérdezi Weinberger hadügyminiszter, nagy felhaborodassal —, hogy ne mi legyünk a győztesek?” A válasz — természetesen — az, hogy egyik fel sem lesz “győztes”, tekintet nélkül arra, hány milliárd, vagy hány trillió dollárt költenek atomfegyverek gyártására. Pár hónappal ezelőtt Reagan elnök úgy nyilatkozott, hogy elképzelhető egy korlatok köze szorítható atomháború, vagyis az atomháborút korlátozni lehet Európa területére. Az elnök e nyilatkozata nagy megdöbbenést keltett a NATO-országokban es nyugat Európa minden nagyobb varosában hatalmas tiltakozások voltak. Ezt követően Weinberger hadügyminiszter arról beszélt hogy el kell készülni ‘’hosszantartó” atomháborúra,Teszi ezt a “Defense Guidance” dokumentum alapjan, amely a Pentagont utasítja: “katonai eszközökkel lehetetlenné tenni a Szovjetunió es szövetségesei hadvezetőségének es politikai vezetőinek a működését.” Ugyancsak ez a dokumentum előírja, hogy “az Egyesült Államok első es fö célja legyen egy atomháború elrettentése. Ha azonban az atomháború mégis kitörne, egy hosszantartó atomháború végeztevei atomfegyvereivel az USA-nak előnyösen kell kikerülnie a konfliktusból.” A Reagan kormány es a hadügyminiszter e legújabb állaspontja nem egyeztethető össze azzal az eredeti állasponttal, hogy egy atomháborút nem lehet győzelemmel befejezni. Nem meglepő tehát, ha a kormány es a hadügyminiszter iránti bizalom csökken az ország széles rétegeiben. BAGDAD, Iraki hadirepülók bombázták a Kharg- szigeti kikötővárost. Ebből a varosból viszik külföldre az iráni olaj 70 százalékát. •.............................. BONN. A Német Szövetségi Köztársaság többet vásárol a Nemet Demokratikus Köztársaságtól, mint amennyit elad nekik. A NSZK 1981-es deficitje 79.1 millió dollárról 1982-ben 115 millió dollárra emelkedett. MILWAUKEE, Wis. Az Ellis Chalmers Vállalat 10 %-al csökkenti ÍO.'OOO irodai alkalmazott fizetését. A Republic Steel Vállalat ugyanezt tette 5.800 alkalmazottjával. WILMINGTON, Del. A Hercules ind. lezárja Brunswick, Ala-i üzemét, ahol 700 munkás dolgozott. Budapest idegenforgalmi házigazdája a BUDAPEST TOURIST szeretettel várja Magyarországra látogatá honfitársainkat KÉSZSÉGGEL ÁLLUNK RENDELKEZÉSÜKRE MIND A FŐVÁROSBAN, MIND AZ EGESZ ORSZÁGBAN KÖVETKEZŐ SZOLGÁLTATÁSAINKKAL: SZÁLLÁSHELYEK FOGLALÁSA SZÁLLODÁKBAN, FIZETOVENDÉglÁTÓ SZOBÁKBAN ÉTKEZTETÉS BUDAPESTI PROGRAMOK: városnézés, a Parlament és a. Var megtekintése, magyar est, éjszakai programok, VIDÉKI KIRÁNDULÁSOK SPORT ÉS KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEKRE JEGYEK BIZTOSÍTÁSA MENETJEGYSZOLGÁLAT (vasút, repülő, autóbusz, hajó) "RENT -A- CAR" VALUTÁVÁLTÁS IDEGENVEZETÉS, TOLMÁCSOLÁS Szolgáltatásaink megrendelhetők a MMPIST T0UR)ST V‘ Roos,veH tir 5‘ Kereskedelmi osztály Tel: 186-881 Budapest 5, Pf. 97. 1366. Telex: 22-6448 Az alábbi budapesti irodákban T. sz. FŐIRODA 2. sz. IRODA 3, sz. IRODA (Keleti pu.) Roosevelt tér 5. 1051 VII. Lenin krt. 4L 1073* Vili. Baross tár 3. 1087 Tel: 173-555 Tel: 426-521 Tel: 336-934 Telex: 22-5726 Telex: 22,4107 Telex: 22-4668 4. sz. IRODA (Deli pu.) BUDAPEST TOURIST XII. Magyar Jakobinusok'tere 1122 Ferihegyi Repülőtéri Tel: 154-296 Kirendeltsége, Tel: 271-969 Telex: *22-6394 TOVÁBBÁ AZ ORSZÁG TERÜLETÉN LEVŐ MEGYEI IDEGENFORGALMI HIVATALOKNÁL. Húsz fő feletti csoportoknak kedvezményt biztosítunk. Szeretettel várjuk jelentkezését 1ÖDAKST tourist A nukleáris fegyverek ellen Figyelemre méltó cikk jelent meg a N.Y Times Julius 11-i szamanak MAGAZINE mellekleteben, ANATOMY OF THE NUCLEAR PROTEST (A nukleáris tiltakozás anatómiája) címen. A cikk Írója, Fox Butterfield, végigtekinti a háború és a nukleáris fegyverek elleni megmozdulás történetét es kialakulását, annak személyi és szervezeti Összetevőit. Ez a mozgalom idáig a junius 12-i tüntetésben csúcsosodott ki egy milliónyi résztvevővel, amire még nem volt példa az USA történetében. Ez a mozgalom különbözik a 60-as évek haboru-ellenes tüntetéseitől, amelyek zömmel fiatalokból, diákokból adódtak össze és szinte kizárólag a Vietnám-i háború ellen irányultak; a munkásság és a középosztály tartózkodóan állott mellette. A jelen antinukleáris mozgalom vezetői es szervezői a hivatásbeli rétegekből kerülnek ki, reszt vesznek benne az egyházak is, es, újszerűén, a katolikus egyház számos püspöke is. A junius 12-i felvonuláson jelen voltak a szak- szervezetek is. A cikk megemliti hogy a mozgalom vezetői közül jó néhányan azelőtt részt vettek a kormány fegyverkezési és nukleáris kutatásaiban. A mozgalom jelenlegi vezérszava a “befagyasztas”', vagyis minden nukleáris fegyver gyártásának, kipróbálásának és elhelyezésének az USA és a SZU részérói való kölcsönös és ellenőrizhető befagyasztása. Ennek a gondolatnak szúlöanyja az alabamai ^zúletesu Randall Forsberg, aki a 60-as években egy előkelő magániskolában az angol nyelv tanara volt. A befagyasztás (freeze) gondolata az utolsó évek alatt meghódította a világot, Miss Forsberg a 70-es evek vége felé megszervezte sajat intézményét’-'Institute for Defense and Disarmament Studies Bostonban, itt született meg a “freeze” gondolata. Fovatom szűk kerete nem engedi meg, hogy Butterfield cikkéből sok részletet idézzek, igy csak felsorolom a mozgalom kiemelkedő személyeit. Bernard T. Feld, a Massachusetts Institute of Technology fizika profesz- szora részt vett az American Federation of Scientists, az első nukleáris fegyver-ellenes szervezet megalakításában. Jerome B Wiesner, az M.I.T. volt rektora, Eisenhower és Kennedy elnökok tudományos munkatársa: “A fegyverkezési hajsza minden uj fegyvere a mi találmányunk volt”. Henry W. Kendall, szinten az M.I.T. fizika professzora, a Union of Concerned Scientists társalapítója. Dr. Bemard Lown, a Harvard School of Public Health professzora, világhírű szívgyógyász, 1961-ben megszervezte lakásán a Physicians for Social Responsibility csoportot, amelynek ma mar 16.000 tagja van, es hetente újabb 300-zal gyarapodik. A P.S.R. kiváló aktivistája Dr. Helen Caldicott ausztráliai gyermekorvos, 1979 óta a P.S.R. elnöke, és ezért feladta orvosi működését, beutazza a világot az antinukleáris mozgalom érdekében: “Ez a legvégső formája a megelőző gyógyászatnak.” A tudósok és orvosok szervezeteinek sikere ösztökélte más hivatásbeliek szervezését: High Technology Professionals for Peace, Communicators for Nuclear Disarmament, Educators for Social Responsibility, Musici- . ans Against Nuclear Arms, Lawyers Alliance for Nuclear Arms Control. A befagyasztás elvét jóváhagyta a 280 katolikus püspök közül 133. A Det- roit-i egyházkerület püspöke, Thomas J. Gumble- ton, a Pax Christi nemzetközi békeszervezet amerikai részlegének feje, idézi John R. Roach e'rsek kijelentését: “A legveszedelmesebb kérdés, amely előttünk all, a fegyverkezesi hajsza.” V. 0.
