Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-07-01 / 26. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9. Mórícx Zsigmond Azér kell a szegény embernek vigyázni minden tettére és minden szavára. Jaj, annak mindig áldozni kell, akárki kívánja is tőle, ha hivatalból kívánja. No, de e mán a háborúba vót, én meg csak arról akarok szólani, hogy legény koromban hogy vót. Én, kérem, azt tanultam meg, hogy hallgatni kell, vigyázni kell, akkor az embernek nincs haragosa. Nem is vót nekem senki abba az időbe, csak az egy Cserek- lye Mihály, aki sose bocsátotta meg, hogy azt mondtam neki, hogy sírni fog a piros nadrágba, pedig abba is igazam vót, mert ojan keserves leveleket írt az édesanyjának, hogy ha ki nem szabadítja, ezt teszi meg azt teszi magával, mert abba az időbe nem volt ojan mézesmázos a katonaság, mint most, hanem ugyanám ku-- rucul vót, betyárul bántak a gyerekekkel. No, de azért azt is ki kellett bírni. Hát az anyja meg nem reklamálta ki, pedig ha reklamálta vóna, csak kéthónapos katona lett vóna belőle, mert árva vót, hogy apja nem vót, meg egy iskolás kisöccse is vót, haza eresztették volna. Igen, de az anyja azért nem reklamálta ki, mert mikor elment, hát elébb felcsinálta a Kőmíves Erzsit, mert úgy gondolta, hogy akkor az anyja kénytelen lesz beleegyezni a házasságba. A jány meg nagy lett, és mindenki tudta, hogy kitől. Májusba gyereke született, vagyis hát egy kisjánya. Akkor pedig meg is indították a gyermek- tartási pert Csereklye Mihály ellen. Akkor, hogy tárgyalásra kellett járni, az anyja mégis kireklamálta a fiát, és azt júliusba csakugyan ki is eresztették. Én nem tudtam, hanem aratáskor történt, zabot arattunk a Kúrián, eccer csak délbe szól a harang, temetésre szól. Ki hótt meg, én meg azt mondom: — Most akasztotta fel Csereklye Misi magát. )"|l l.v >l)t St, rriKlfi ;SB 5ít>ÍMl lóit» eo .J. Nevettek az emberek. Senki se tudta, én se, hogy Misi itthon van. Előtte való nap jött meg, és azt mondta az anyjának, hogy azér jött, hogy feleségül veszi Kőmíves Erzsit. — Inkább akaszd fel magad — azt mondta az anyja. A meg hajnalba az istállóba, ott hált, ahogy felkelt, enni adott a marhának, kitakarította az ólat, azután felakasztotta magát. Úgy lelték meg. Így az én szavam betőtt. Még csodálkoztam is rajta, mert nem hittem, hogy ennyire szereti Erzsit. El is mentem sírt ásni neki. Ástam egy olyan sírt, hogy ha lesz feltámadás, ugyancsak kaparhatja, míg kimászik belőle. Mikor már olyan mélyen vótam, hogy csak a kezemet tudtam kidugni a főd színére, mondta a kurátor, hőgy elég lesz már. Én még egy ásónyomot ástam. — Dögöjj, kutya — mondtam. E vót az egyetlen ellenségem, még a kaszárnyából is azt írta egy barátjának, hogy mondják meg annak a kacskának, hogy ha hazamegyek, kiegyenesítem az ujját. No, mán nem fogod egyenesíteni az ujjamat, elég egyenes vagy. Én nem haragudtam rá azért, csak hát bántott, hogy meg tudott halni úgy, hogy velem nem békéit ki, pedig én soha egy rossz szót nem vétettem az árvának. A temetésen is ott vótam, énekeltem feszt, és temetés után elmentem Kőmívesékhez is, megmondtam, hogy halálába megbocsátok neki. Kőmíves Erzsi meg azt mondta, hogy nem kellett vóna neki meghalni; ha igazán szeret valaki egy jányt, nem kell magát felakasztani, most már ő itt maradt szégyenbe a kisjányával. INTERNATIONAL is the official magazine of Fl NA The colour magazine, distributed^ to ail RNA member countries, is quarterly published, in English, Spanish and German, sponsored by TUNGSB&M " '.Order through: ~ Zoltán Szilard, 7239 Balboa Boulevard Van Nuys, California, 91406 Telephone: (213) 989-7094 Please send me International Swimming and Water polo 1 year. 4 issues □ by ordinary mail $ 12 □ by aic mail $ 16 2 years, 8 issues □ by ordinary mail 8 23 □ by air mail 831 3 years, 12 issues □ by ordinary mail 834 D by air mail 846 Mr/Mrs ....................................................... Address.................................................................................. Country.......................................................................... (please use block letters) Sírt szegény, nagyon sajnállottam. Elmondtam neki, hogy lám én meg hogy vagyok, már huszonkét éves vagyok, még nem tudtam igazi szeretőre szert tenni. Azt mondta, mindenkinek meghozza az Isten a magáét. De én még azért három esztendeig nem tudtam, ki az, akit Isten nekem rendelt. HUSZONHETEDIK BESZÉLGETÉS arról, bogy mindennek megjön a maga ideje, a bázasodásnak is Mikor 1913 karácsonykor hazajöttem Budapestről, vettem két lovat. Mert mondtam a nagybátyámnak, Bálint bátyámnak, hogy mijen erős élet ez az enyim, se otthon nem tudok semmire menni, se itt nem tudok mesterember lenni. Azt mondta, hogy „má arra öreg vagy, hogy inasnak menj”, mert húszéves voltam, mikor legelőször Pestre jöttem, s akkor még nem akartam elszegődni, édesanyám miatt, ma meg késő... Én nem is bántam, hogy nem kellett inas lenni, mert én ahhoz má nagyon tapasztalt voltam. Nem kívántam, hogy egy mester abriktoljon öreg fejjel, az is jó vót, hogy mellékesbe megtanultam sok mesterséget. Kőmíves munkát én már úgy tudtam, hogy magam is felfalaztam a házat. Mán csináltam magamnak egy kis ólat vályogból, megbámulta azt mindenki, hogy milyen jól tudtam falazni jó pelyvás sárral. Be is vakoltam, senki se mondta volna, hogy nem kőmíves csinálta. Azután meg a bádogos munkát különösen megtanultam. Úgy bántam én már a szerszámmal, a pléhet hajlítani, vágni, szabni, semmi se volt nekem. Mikor hazamentem, csináltam egy jó csomó tepsit, eladtam a falukba, még nevettek, hogy drótostót lett belőlem, de sok jó búzát kaptam én azokért, érdemes volt. Télen. Festeni meg úgy tudtam, hogy mondták, hogy Csúcsén egy gazdaember pléh- tetejű házat csinált, én vállaltam fel a festését egy mázsa búzáért. Egy hét alatt megvót. így én örültem, hogy már mesterség is van a kezembe, de mondtam Bálint bátyámnak eccer: — Bálint bátyám, nem szeretem én eztet a sok pesti utat, ha engem a jó Isten hozzá segítene, hogy két lovat vegyek, akkor én többet orcámmal se fordulnék Pest felé. Nem én. Mert Gedeon bátyám is megházasodott, és azt már tetszik tudni, hogy van, mikor asz- szony van a háznál, akkor már a testvér kifelé van a házbul. No, azt mondja Bálint bátyám: — Mennyi pénz kell most nálatok két lúra?' Én meg azt mondom: — Száz forint. Ü meg azt mondja: — No, szerencséd van, hogy most szóltál, adok neked száz forintot, de többet meg ne lássalak Budapesten, vagy letöröm a derekad. — No, Bálint bátyám — mondtam —, isten engem, engem többet nem lát, mert most meg is házasodok, ha az Isten segít. — Nagyon jó van — azt mondja —, itt az ideje, házasodj meg, vigyél annak a szegény anyádnak egy jó menyet, és legyen belőled rendes, tisztességes, becsületes magyar ember. így én a száz forintot zsebre vágtam, a magam keresetével együtt vót pénzem, szépen hazamentem. No, Budapest, sírhatol utánam. Mingyán vettem is egy szép lovat, a Keselyt, meg vettem hozzá egy szép párját, a Darut. A Keselynek mind a négy lába cipellős vót, nagyon szép remondaló volt, katonaló, a Daru meg szürke szőrű. Száznegyvenhat forintba került a kettő, kettőszáznyolcvan koronába. . Nagyon derék két ló vót a. Lúnak nagyon jók vótak. Mingyán hozzáfogtam én fuvart vállalni, fát hordtam egész télen az erdőrül. (folytatjuk) ■ewyorki M|yir hutai TIBOR? MEAT SPECIALTIES (FORMERLY MERTL PORK STORE) 1508 Second Ave., NEW YORK, N.Y. 10021 a 78. és 79. utcák között Tel: RH-4-1292 FRISS MIS, HURKA ES FELVÁGOTTAK j
