Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-07-22 / 29. szám
8. Thursday, I uly 22. 1982. PESTERZSÉBET 1945 AMERIKAI MAGYAR SZO Nagy László G^ ^ INFLÁCIÓ [. ..] 1946. augusztus 1-én véget ért egy bizarr hazai „világrekordot” hozó folyamat — lezárult a történelem legnagyobb inflációja. Az utcákon elszórva, halmokban hevertek az események „főszereplői”: a csillagászati számokkal jelzett, ám teljesen értéktelenné vált bankjegyek. [...] Az új, demokratikus kormány a katasztrofális háborús károk mellett pénzügyi zűrzavart és gyorsuló inflációt örökölt. Leküzdésükre — első lépésként — új bankjegyeket bocsátottak ki. 1945 nyarán jelent meg az 50, 100, 500 és 1000 pengős. Rendeletek biztosították a régi bankjegyek, a helyi szükségpénzek, a rubel-valuta, majd 1946. február végéig a „Vöröshadsereg-pénzek” átváltását. Az egész országban egységes, új pénz bevezetése egyben az infláció elleni küzdelem első lépése is lett, mivel kizárta a forgalomból a nyugatra hurcolt, és most fedezet nélkül visszaáramló régi bankjegyeket. Nem enyhült azonban a költségvetés aggasztó hiánya. A közlekedés és az ipar újjáépítéséhez milliárdos állami hitelekre volt szükség, nem is beszélve jóvátételi kötelezettségünkről, amely a nemzeti jövedelem mintegy 10%-át vette igénybe. Ám a háború után nem állt helyre az adófizetés régi rendje; az állami bevételek a kiadásoknak mindössze 5—10%-át fedezték! [...] 1945. október közepén [...] a bankjegyforgalom a június véginek 37-szeresére, az árak 85-szörösük- re emelkedtek! 1 kg kenyér a nyári 5,60 helyett 360, egy napilap 2 helyett már 300 pengőbe került! Az infláció [...] az áruhiány, a rossz közellátás miatt nem állt meg. A legfontosabb élelmiszereket jegyre adták, tie a nehéz testi munkásoknak is legfeljebb napi 1000—1300 kalória jutott. Az emberek így az ellenőrizhetetlen szabadpiacra kényszerültek, ahol az árak szédületes iramban emelkedtek. 1 kg zsírért [1946] január 1-én 280 00Q, február 1-én 520 000, június 1-én már 40 000 billió pengőt kértek 1 kg cukor ára ugyanez idő alatt 40 000- ről 50 000 billió pengőre, egy napilapé 500-ról 500 millióra nőtt. Február utolsó napján forgalomba kellett hozni az 1 millió pengőst, áprilisban a 10, majd a 100 millióst; május közepén már az 1 milliárdost. Matematikai viták indultak: mi a nagyobb érték — a milliárd vagy a billió? A kormány rendeletet adott ki „a pengőben való számolás egyszerűsítése és a bankjegyekkel való fizetés megkönnyítése” érdekében : bevezették a „miipengőt” (1 miipengő = = egymillió pengő); majd a 10 000, 100 000, 1 millió, 10 millió. 100 millió és 1 milliárd miipengős után a ..pengő billiószorosát, illetve a miipengő milliószorosát B.-pengő elnevezéssel”. Júliusban utcán volt a 10 000, 100 000, 1 millió, 10 millió, és végül a 100 millió B.-pengős is; már nyomták az 1 milliárd billióst... [...] Júliusra a pengő alkalmatlanná vált minden funkciójának betöltésére. Halmozni értelmetlen lett volna; helyette aranyat, külföldi valutát gyűjtöttek. Ármérceként is megbízhatatlanná vált (így fizetési eszközként is): az eltérő élelmiszerhelyzet miatt a fővárosi és a vidéki árak elszakadtak egymástól, de Budapesten is változtak például fizetés előtt és után. Végül forgalmi eszközként is kiszorult: az emberek árut cseréltek árura, „batyuztak”; esetleg olyan közszükségleti cikkek váltak általános egyenértékessé, mint a só, cukor, zsír. 100 db cigaretta például 1 kg zsírt vagy 1 dollárt ért; esetleg ennek megfelelő törtaranyat. Ilyen körülmények között elengedhetetlenné vált a gyors pénzügyi stabilizáció. Időközben ennek számos feltétele is létrejött: megindult a termelés, helyreállították a háborús károk egy részét (elsősorban a közlekedést), sikerült bizonyos árukészletet felhalmozni, a betakarítás után az élelmezési helyzet javulásával is számolni lehetett. A stabilizáció tervét az MKP dolgozta ki, Varga Jenő és más neves közgazdászok bevonásával. Alapvetően a belső erőforrásokra építettek, bár számításba vehették a nagyhatalmak segítségét is. Napvilágot láthatott a 8700/1946. ME-rendelet, mely kimondta az új valuta, a forint bevezetését. Augusztus 1-én megjelent a 10, néhány nap múlva a 100 forintos bankjegy. [...] Volt tehát ismét stabil pénz: a rendeletek a régi és az új valuta átváltási arányát is megállapították. Ám azt maguk az aláírók sem gondolhatták komolyan, hogy a töméntelen mennyiségű „simapengőt” bárki is átváltaná. Az illető ugyanis az összes forgalomban levő bankjegyért — azaz 47,3 quadrillió pengőért — 0,01 fillért kapott volna ... A város nem egy utcáját, a földszintes házsorokat már az első nagy légitámadás szőnyegbombázásai (április 2-a) lerombolták. Azon az egy napon ezer halott maradt a romok alatt. A későbbi hetek, hónapok során a bombázások ismétlődtek, a lakosság tömegesen elvándorolt vidékre. A magányos, elhagyott házakat a németek kifosztották, bútort, lábasokat, ágyneműt, mindent teherautókra raktak, vitték a Birodalom megsegítésére. Aztán az ostrom következett, a szovjet csapatokat hosszú hetekig feltartották a város határában, egymást követték az ágyúzások, csatarepülők támadásai. Amikor először körbejártam a várost, romokat találtam mindenfelé. Feltépett villamossíneket, kidőlt villanyoszlopokat, bombatölcséreket, temetet- len holtakat és lódögöket, éhségtől haldokló betegeket az épen maradt házakban. A csapokból nem folyt a víz, az üzletekben még szárazbab sem volt, se villany, se petróleum a világításra. Nem volt ablaküveg és nem volt építőanyag, úristen, egyáltalán semmi sem volt. így kaptuk mi az új társadalom építésének lehetőségét. így kaptuk mi a hatalmat, amiről néhány hét múltán kiderült, hogy nem is teljesen a miénk, osztoznunk kell rajta másokkal is. És mégis örültünk, mégis boldogok voltunk, a szánkban éreztük a szabadság jóízét. Az ideiglenes kormány Debrecenben volt, Pesten még folytak a harcok, s utána is Buda még sokáig tartotta magát. Jórészt magunk esze szerint s az átvonuló csapatok parancsnokainak tanácsai nyomán (végleges városparancsnokot később kaptunk) kezünkbe vettük a hatalmat, szervezni kezdtük a közigazgatást, közbiztonságot, közellátást, közegészség- ügyet. Mindent a nép nevéhez kapcsoltunk: Néptanácsot alakítottunk, melyben a szociáldemokrata, kisgazda, polgári demokrata és parasztpárt is részt vett, sőt ott ült köztünk a fiúgimnázium igazgatói irodájában (ép középületet mást nem találtunk), hol engem Pelyhesfejű eltanácsolt a tanulástól, ott ült a szabótelepi plébános, egy-egy német légitámadás kényszerszünetében cifrán káromkodván, s emlékszem, „mily nehezen akadtunk emberre, ki a parasztpártiságot vállalta, de bizony még polgári demokrata se akart lenni senki, pedig ez kemény ordnung volt a szovjet parancsnokok részéről, hogy csak együtt, közösen, nehogy a kommunisták egyedül próbáljanak hatalmat szervezni- [• ■ 1 Molnár Géza VALÓDI MAGYAR SONKA KAPHATÓ AZ USA EGÉSZ TERÜLETÉN Mindenki tudja, hogy a magyarországi húsáruk minősége és hírneve az egész világon elismert O o .Tiiiniiiiiimurív A (Celebrity) A Xíniimmxxuiixf*' sonka hagyományos módon készül, ízletes, finom, jobb, mint az üzletekben kapható más sonkák O 1 KÓSTOLJA MEG A MAGYARORSZÁGRÓL IMPORTALT .umimnimrin, \ ?Celebrity! magvar sonkát 1 \ Elorefozott, azonnal fogyasztható, sovány, szeletelhető sonka, \\ melyből semmi sem vész kárba, nem zsugorodik, vásárlásává! \\ pénzünkért sokkal többet kapunk, nem magasabb áron, mint l\ más importált sonkából. \\ SOVÁNY \\ ÍZLETES IMPORTALT MAGYAR SONKA ^elebrit^ ICelebrityB IMPORTÁLT MAGYAR SONKA Kapható: 1,2 és 3 fontos dobozokban vagy szeletelve 4 unciás csomagokban.
