Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-07-22 / 29. szám
Thursday, July 22. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Haig leköszönt . Mindkét sajtóértekezlet rövid ideig tartott. Az elnöki mindössze addig, ameddig Reagan bejelentette, Hogy elfogadta külügyminisztere lemondását s egyetlen szó magyarázatot nem fűzött hozzá, maga Haig pedig a szenzációra éhes újságíróknak mindósz- sze annyit mondott, értse, aki ahogy akarja-, '‘Mindazokat a külpolitikai elveket, amelyeket hivatalba lépésem óta következetesen képviseltem, a jelenlegi körülmények között nem tudom eredményesen továbbvinni Haig váratlan lemondana világszenzáció lett, napokra megtöltötte az egész világsajtót es megindult a találgatások, elemzések és értelmezések áradata, A cikkek tartalmától eltekintve, az ellentétes vélemények dacára az ujságirók egyetlen vonatkozásban közös álláspontot foglaltak el es pedig Haig lemondása egyértelműen a Reagan kormány külpolitikájára vetett rossz fényt. Nem nagyon érdemes a találgatásokba: Miért mondott le Haig? — túlságosan belebonyolódni, ezek két problémakor korul bolyonganak. Az egyik Haig elfogult Izrael-barátsága, a másik a Reagan által elrendelt újabb szovjetellenes gazdasági embargo, ezúttal a szibériai gázvezetékkel kapcsolatosan. Az egyik esetben Haig túlságosan héja, a másikban pedig túlságosán galamb lett volna. Mindkét okfejtésben persze van igazság, mégis, meggyőződésem, az igazi okok énnél melyebbenfekvok és sokkal ösz- szetettebbek. Előrebocsátom, hogy teljesen figyelmen kivul hagyom azokat a magyarázatokat, amelyek csupán arra szorítkoztak, hogy a Reagan-Haig ellenteteket a “ki a csárdában az ur” magyarázatára szűkítsek. Reagan is, Haig is sokáig együtt is igen jól megfértek abban a “csárdában.” Az egyik nagyon fontos összefüggés mindenkeppen a Haig-Gromikó találkozóban rejlik, annak ellenere, hogy a nagy amerikai lapok ezt a találkozót, még Haig lemondásának ismeretében sem értékelték kellően. Miért nem fontos megtudni, hogy miről tárgyalt Haig és Gromiko (aki mellesleg az ENSz ülésszakára erkezett New Yorkba) több, mint hat óra hosszat? Miben egyezhettek meg, akar szobán is, amire Reagan nemet mondhatott, s amire aztán Haignek nem maradt más választása, minthogy leköszönjön? A későbbi Reagan nyilatkozatok, s különösen az a megállapitasa, hogy az Egyesült Államok es a Szovjetunió között háború folyik, egyértelműen azt bizonyítják, hogy Haig lemondásának hátterében világpolitikai jelentőségű elvi és gyakorlati nézetkülönbségek rejlenek, olyan horderejűek, amelyeket a megfelelő információk hiányában, vagy eppen azért, csak rémülettel tudunk felmérni. Reagan egy ugyancsak későbbi sajtóértekezleten igen gyenge magyarázatot fűzött a szovjet gázvezetékhez szállítandó amerikai műszaki berendezések tilalmához. A józan ész keresve sem talál összefüggést a lengyel esemenyek es bizonyos műszaki gázmérők között, olyannyira nem, hogy me'g a szovjetbarátságáról nem ismeretes brit miniszterasszony, Margaret Thatcher is élesen elitélte Reagan dönteset. Ha a külügyminiszter nem, akkor vajon ki viszi, szorítja Reagant újabb és újabb szovjetellenes lépések megtetelere? Hogy az uj külügyminiszter, George P. Schultz nem, az bizonyos. Schultz saját nyilatkozatai szerint nem is akar más lenni mint “team player”, azaz csapatjátékos. Ez pedig azt jelenti, hogy mindenkor kész elfogadni főnöke döntéseit. (Nemi éllel meg lehetne jegyezni, hogy tulajdonkeppen ezert esett rá a választás,) Aki Reagant meg jobbra tolja, nem mas, mint 31 millió munkanélküli a nyugati világban Daniel Yergin, a Harvard Egyetem kormányzatiam fakultásának tanara szerint a munkanélküliek szama az ev végere 31 millióra emelkedhet a nyugati országokban, az 1970-es tiz millióval szemben. Dyen arányú munkanélküliség (melynek egyhar- madat USA munkanélküli polgárai teszik ki) széleskörű emberi tragédiát jelent — hangsúlyozza Yergin. Es amellett költséges az illető országok közgazdaságai szamara is. Aki nem dolgozik, az természetesen nem fizet adót, ami viszont csökkenti a kormány jövedelmet. Ám ugyanakkor a hatóságok költségei emelkednek, mert a munkanélkülieknek mégis kell valamit juttatni. Ennek tudható be a deficit, amelyet Reagan keptelen csökkenteni, a fenti tények következtében. De ez még nem minden. Dyen arányú munkanélküliség — állítja Yergin professzor — “pokolgép” a nyugati társadalmak rendszere alatt. Dyen arányú munkanélküliség szerződésszegés - hangoztat ja Yergin. A kormányok megszegik az Írott, vagy Íratlan szerződést népeikkel, amelyeket a II. világháború végén kötöttek velük, s amely szerint a kormány kötelessége odahatni, hogy a polgár képes legyen alkotó munkával megkeresni napi kenyerét és a mai korszakban elvárható minimális kényelmét. Mi okozza a nagyarányú munkanélküliséget? A magas kamatláb, üzleti kockázatok elkerülése, átállás gyáriparról az úgynevezett közszolgáltatási üzletágakra. Szerinte a magániparnak és a kormánynak közösen kell kidolgoznia a megoldást, különben a társadalom egyensúlya felborul. BRONFMAN, A ZSIDÓ VILÁGKONGRESSZUS ELNÖKE BUDAPESTEN Edgar M. Bronfman, a Zsidó Világkongresszus központi elnöke, dr. Gerhart M. Riegner, a Zsidó Világkongresszus főtitkára és Prof. Israel Singer, a Zsidó Világkongresszus központi igazgatóia kíséretében a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének meghívására látogatóban volt Budapesten. Itt tartózkodásuk alkalmából Edgar M. Bronfman és a delegáció tagjai koszorút helyeztek el a Wesselényi utcai mártirsirkertben, melyen megjelent a MIOK elnöksége es a Budapesti Rabbiság tagjai. A delegáció dr. Salgo László főrabbi, a budapesti rabbiság elnöke kíséretében látogatást tett a Dohány utcai zsinagógában. Az Országos Rabbiképzö Intézetben dr. Scheiber Sándor professzor, a Szeminárium igazgatója fogadta a vendégeket, ismertette az Intézet történetét és nagymultu elődeinek munkásságát, szólott arról a jelentős szerepről, melyet az Országos Rabbiképzo Intézet a rabbiképzés területén napjainkban kifejt. A vendégek megtekintették a könyvtárat, s az egyes könyvritkaságokat, majd találkoztak a Szeminárium növendékeivel, s nagy elismeréssel nyilatkoztak a látottak felett. A délutáni órákban Edgar M. Bronfman és kísérete tiszteletére Harry E. Bergold, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete és felesége fogadást adott rezidenciáján, amelyen neves egyházi és allami személyiségek vettek részt. A ZSVK delegációja látogatást tett a Magyar Zsidóság Házában, ahol hosszasan tárgyaltak a MIOK elnökségének tagjaival a zsidóságot érintő kérdésekről, s arról az igen fontos feladatról, mely a felekezetekre, igy a zsidóságra is hárul a nemzetközi béke megóvása érdekében. Edgar M. Bronfman meghatott szavakkal tett hitvallást a béke szent ügye mellett, hangoztatva: meg- itelese szerint mindaz, amit rövid látogatása alkalmából tapasztalt Budapesten a zavartalan hitélet térén, s az a csodálatos munka, melv az Orsza'gos Rabbiképzo Intézetben folyik a jövő rabbigenerá- cio oktatása érdekében, csak az esetben folytatható, ha a zsidóság a beke tudatos harcosává válik, s közösen tud haladni a beke szent ösvényén. Edgar M. Bronfman a Zsidó Világkongresszus elnöke és kísérete látogatást tett az Állami Egyházügyi Hivatalban, ahol Miklós Imre 'államtitkárral eszmecserét folytattak a nemzetközi feszültség enyhítésének, a béke megőrzésének kérdéseivel összefüggésben az egyházak és felekezetek növekvő felelősségéről és szerepéről. Casper Weinberger hadügyminiszter, akinek Haiggel való nézeteltéréseit az amerikai sajtó csakúgy szőrmenten érintette t holott a kettőjük közötti koncepcióbeli ellentétek nézetem szerint a legdöntőbb tényezői voltak Haig lemondásának. A kettőjük közötti ellentetek még kevesbe voltak személyesek, mint a Reagan és Haig közöttiek, s mivel rendkívül fontos államérdekekről lévén szó , ezek a 14 belhar- cok” soha nem kerültek nyilvánosságra es a kormány egységlátszatának fenntartása - a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt —fontosabb volt, semhogy nyilvános vitákban napvilágra kerüljenek. Most már bizonyos, hogy Reagan Weinberger ítéleteiben bízott meg és az ő, pontosabban a mögötte álló hadiipari körök militánsabb politikáját tette magaeva. Weinberger tehat, a szürke eminenciás, a háttérben maradva is erősebbnek bizonyult, az itthon és különösen a NATO-tagországokban nagyon népszerű Haiggel szemben. Ez a következtetés pedig nem jelent mast, minthogy az eljövendő időszakban az amerikai külpolitikát egyre nyilvánvalóbban a hadügyminisztériumból fogják irányítani, s a külpolitikai döntések (Schultz csak csapatjátékos) az amerikai katonai körök közvetlen befolyása, irányítása alá kerülnek- Ez lényeget tekintve igen jelentős módosulás s nem járok messze az igazságtól, ha úgy írom: jobbratolodás az egész amerikai kormány politikájában. ^ JAKARTA. Indonézia. Egy 300 főnyi tömeg behatolt az itteni amerikai követség területere, tiltakozásként az USA részvétele ellen Izrael libanoni inváziójában . LONDON. Miután a Szakszervezeti Tanács megtagadta a mozdonyvezetők sztrájkjának támogatását, a sztrájk végétért és a kormány bevezetheti a 39 órás munkahetet, kötelezheti a munkásokat napi több, mint nyolc órai munkára. ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT
