Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)

1982-11-25 / 44. szám

Thursday, Nov. 25. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Tasnády T. Álmos: Izrael és a Szocialista Internationale BRÜSSZEL. A Szocialista Internationale Irodájának két napos svájci összejövete­lén a kiküldöttek elsősorban a világgazda­sági válság, valamint a biztonság és a# fegyverkezési hajsza csökkentésének kérdéseire kerestek szocialista választ. Egy másik megbeszélési tárgy, nevezete­sen a Közel Kelet annyira problémásnak tűnt, hogy egyelőre nem került sor közös álláspont kinyilvánítására. Az összejövetel célja a jövő év márciu­sában Sydneyben rendezendő Szocialista Internationale Kongresszus előkészítése volt, ahol a gazdasági és biztonsági kér­déseken kiv'úl a közél-keleti, a latin-ame­rikai, s első alkalommal az ázsiai helyzet jelenti a fő témát. A legutóbbi hónapok során a Szocialista Internationalen belül némi nyugtalanság támadt a Shimon Peres vezette izraeli szocialista testvér­párt tagságával kapcsolatosan, sőt egye­sek az izraeli párt tagságának felmondá­sát kezdték követelni. A svájci Jean Ziegler ennek érdekében heves nyilatko­zatot közölt a Le Monde Diplomatique októberi számában. A bázeli előkészítő ülésen ez a javas­lat nem került szavazásra. Közel-Kelet­tel kapcsolatosan a francia szocialista párt nyújtott be tervezetet, miszerint az izraeli csapatok Libanonból vajó visz- szavonása' mellett a palesztinéi nép álla­mának megteremtése mellett érvelnek, de a Palesztinái Felszabadító Frontról (PLO) nem tesznek említést, aminek nyomán a svédek ellenjavaslatot tettek, hogy a PLO-t, mint a palesztinai nép egyik képviselőjét, vegyék be a tervezet­be. A flamand szocialisták is ezt az álláspontot támogatták, amit viszont az Izraeli Munkáspárt képviselője Peres teljesen elfogadhatatlannak nyilvánított. A svéd javaslat, amennyiDen szavazásra került volna sor, feltehetőleg többségi szavazatban részesül, ám az a megfonto­lás, hogy az izraeli testvérpárt azáltal ne kerüljön "lehetetlen helyzetbe", oda vezetett, hogy e kérdésben nem került sor nyilatkozatra. Ennek magyarázata nem kizárólagosan diplomáciai tapintat, de elsősorban az, ho^y a Szocialista Internationálé szerint béke a közép-kele­ti térségben csak az Izraeli Munkáspárt által lehetséges, együttműködve a Béke Most mozgalommal, amely a libanoni invázió óta ismét tömegeket mozgató erővel jelentkezett. Cső őri Sándor: Nomádnapló $ 4.60 Faludy György: Összegyűjtött versei 22.— II.Rákóczi Fsrsnc: Vallomások, emlékiratok ®­Emlékiratai $ 16.90 Kiáltványa 3.30 Nyirii József: Székelyek ‘ ß — Zöld csillag $ 10.— Kopjafák 6.— Űz Bence % 10.— íme az emberek 12.-» Halhatatlan élet - 12.— Szalay Lajos: Hatvan rajza •* 4.— Cs. Szabó László: Vérző fantomok 12.— Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12.— A no a pokolban is az úr $ 10.- Pók 12.— -Édesanyánk Ó $ 10.— Kapható: PÜSKi - CORVIN Hungarian Books & Records. 1596 2nd.* Ave. New York N.Y. 10028- telefon: 212-879-8893 Peregrinus: “PROSPERITY FOR EVER” A nagy német költő, Heine irta a múlt század első felében: Es wächst hienieden Brot genug Fur alle Menschenskinder Es wachst hienieden Brot genug Und Zuckererbsen nicht minder. Wir wollen schon auf Erden hier Das Himmelreich erschaffen Den Himmel oben lassen wir Den Spatzen und den Pfaffen. Magyarul: Van Földünkön kenyér elég Bármennyi földlakónak Van Földünkön kenyér elég És bősége minden jónak A menny már itt lenn a Földön Legyen majdan mindenkié A mennyország fenn pediglen A verebeké s a papoké. 1945-ben a népek, amiképp remélték az Örök békét, úgy várták ismét a nyomor, az éhezés eltűnését. Hiszen már Heine korában is tudták, hogy a Föld s a munka minden szükségeset bőven meg tud termel­ni, azóta pedig a termelőképesség valóban az égig nőtt. A háború gazdasági pusztítá­sát gyorsabban jóvátették, mint remélték, "gazdasági csodák" voltak több országban, az elmaradt országokban is megindult a fejlődés. De hamar kitűnt, hogy a csoda nem volt általános és ahol volt, megint csak "3 napig tartott." Az északi félgömb- ahogy ma mondják - vagyis Európa, Eszak-Amerika és Japán jóléte példátlanul megnőtt, de újabban a növekedés lassult, vagy megállt, mindenütt gazdasági válság tört ki, nagy lett a munkanélküliség, több lett a nyomorgó, a "harmadik világban"- ahogy ma mondják - a javulás a legtöbb helyen megszűnt és az éhezés korábban alig ismert méreteket öltött, Erre az emberiség nem számított, s ami még rosszabb, nem számítottak rá a köz­gazdászok, a gazdaságpolitikusok sem. Kezűkben a termelési statisztikával, fe­jükben az uj elméletekkel kimutatták, hogy a régi konjunktura-elmélet, amely ciklikus válságokkal számolt, megbukott, a marxista (szocializmus, amely megjósol­ta a kizsákmányolásból folyo gazdasági összeomlást, elavult. Megvalósult a vál­ságmentes világ, a "prosperity for ever", a termelés, a jólét állandó növésének kora, hála a tudománynak, finomított konjunk­túra-politikának. a "mikroekonómia" rend­szerének. Ennélfogva megszűnik az osz­tályharc, mivel a modem kapitalizmusban nem lesznek proletárok, az életszínvona­lak aránytalansága véget ér. Tudjuk, hogy mindez hiú remény volt, de ezt nem lehet teljesen a nagytőke és kormányai tollnokáinak felróni. Nem ve­NEW YORK, N.Y. Több, mint 800 szakszer­vezeti képviselő', városi, megyei, állami tisztviselő', valamint a kongresszusi Fekete Kaukusz három képviselője volt jelen a Labor Research Association mult vasárna­pi bankettjén a Roosevelt Szálloda'ban. Mario M. Cuomo, New York állam újonnan megválasztott kormányzója üdvözölte a megjelenteket és Ígérte, hogy szorosan együtt fog működni a kongresszus fekete tagjaival. John Conyers, Jr. képviselő’ tartotta a kulcsbeszédet, melyben kritizálta nem­csak Reagan csödbement politikáját, de a demokratákat is, akik eddig nem nyújtot­tak be átfogó programot az ország súlyos gazdasági válsega'nak megoldására. hették számításba egyenleteikben, hogy a gazdasági élet autonómiájába beleszól a politika, a háború, a fegyverkezés, a rossz kormányzás, a túlnépesedés, a kül­kereskedelmi harc, a tömegek vándorlása országukban és a külföldre, a nyersanyag- források túlzott kiaknázása és tönkreté­tele, az éghajlat rontása. De a közgazdá­szok bűne, hogy vissza akartak térni a zabolátlan magángazdaság, u.n. manches­teri elméletre , amelynek alapján koráb- ban a termelő erőket gyorsan fejlesztették, de szörnyű tömegnyomort slumvárosokat, erkölcsi züllést, háborúkat, gyarmatosítá­sokat okoztak. Ma már a féktelenség még abszurdabb következményre vezetett és még rosszab­bakra vezethet. A régimódi szabadverseny nem állhat vissza, nemcsak, mert az a föld, a természeti erők magántulajdoni monopóliumot képezvén - nem is volt, hanem mert ma a termelés és a társadal­mi szolgáltatások - ha nincsenek köztu­lajdonban - nemzetközi vagy nemzeti mammutvállalatok monopóliumaiba van­nak szervezve. Ma - bár a proletársors nem mindig jelent olyan nyomort, mint régebben - az emberiség sokkal nagyobb része prole­tár, mint valaha. A nagy többség alkalma­zott, akárhogy hívják, aki, ha nem kap állást, nem élhet meg és ha egy nagy üzem, amely egy város, vagy egy iparág, vagy egy vidék lakosságát foglalkoztatja, meg­bukik, megszűnik vagy elköltözik, az egész város, vagy vidék (naponta látjuk) válságba kerül. A munkanélküliségi, betegségi és nyugdíj-biztosítás lehet gazdaságtalan, de népmentő funkciója van. A közsegély nem lukrativ, de enélkül millió munkátlan munkaképtelen (és családjuk) éhenhalna. Ahol ezirányban próbálták a gazdasági bajokat megoldani, mint Angliában, az USA-ban, vagy akár Chilében, ott eddig csak a válságot növelték, a nyomort, a kétségbeesést, sok helyütt a forrongást, egészen a belháboruig. A kapitalizmus védelmezői rosszul érveltek a gazdasági különbségek csökkentésével. Százmilliók elnyómorodásával, sőt éhezésével ellen­tétben a milliárdos magánvagyonok szá­ma és nagysága nem csökkent, hanem nö­vekedett, amivel pedig szembenáll, hogy a dicsőített nagyvállalatok egész sora vál­ságos helyzetben van, vagy már meg is bukott - ami ellen aztán rendszerint azok követelik leghangosabban az állam segítsé­gét, akik egyébként megvetik ezt a bea­vatkozást a szegények javara. A prosperity for ever eddig illúziónak bizonyult, amivel a tömegeket akarták nyugtatni, ami azonban, nem tette feles­legessé helyesebb utat keresni az emberi­ség nagy kérdéseinek megoldására. ni ... ... *—------------------------------------- r BUDAPEST. A magyar kultuszminisztérium jelenti, hogy Péísztory Ditta, Bartók Béla özvegye, 80 éves korában elhunyt. Bartók halála után visszatért Budapestre es ott visszavonultan élt. Neves koncertzongcris- ta volt, kitűnt Bartók müveinek előadásával.-------------------------------------------------------­) Newyorki Magyar keates j [tIBOR’S MEAT SPECIALTIES' j (FORMERLY MERTL PORK STORE) f ! j 1506 Stctid Ave., j NEW YORK, N.Y. 10021 I a 78. és 79. utcák között Tel: II-4-1292 ! i FRISS HUS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK ... J W---------------------------------------------------r-l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents