Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-09-30 / 36. szám
8. Thursday, Sep. 30. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZO Szigeti József emlékezete "Látnivaló, hogy nem lélektelen akadé- mistáról van itt szó, aki a mesterétől jó modort tanult, sem pedig szertelen és tüzes publikum kedvencé-ről: egészséges, életerős művészet ez a Szigeti Józsefé" A Nyugat 1909. januári számában Füst Milán irta ezeket a sorokat a mindössze 17 esztendős hegedűművészről, aki csodagyerekként már külföldi turnéiról érkezett meg Budapestre koncertezni. Szigeti József századunk egyik legnagyobb hegedűse, Hubay Jenő kedvelt növendéke nagyon fiatalon külföldön telepedett le: Londonban, Genfben, Párizsban, 1926-tól az Egyesült Államokban élt. Közben azonban gyakorta látogatott haza, utoljára 1939. novemberében adott koncertet Budapesten, Lovre von Matacic vezényletével. Kapcsolatait azonban a II. világháború kitörése után hazájával és magyar Írókkal, művészekkel, zeneszerzőkkel mindvégig hűen ápolta. Ismeretes barátsága Bartókkal és Kodállyal, mindkettőjük - és mellettük Kadosa Pál - müveit gyakorta játszotta itthon és külföldön. Szerencsére fennmaradt és a centenáriumi Bartök-összkiadás- ban is hallható több olyan felvétele, amely Londonban és Washingtonban készült Bartók és Szigeti játékáról. Az előadások többségében Bartók müvei szólalnak meg, köztük a Kontrasztok, Benny Goodman, a világhírű klarinétos közreműködésével. Szigeti József az első külföldi művészek kó- zó'tt volt, aki - már 1924-ben - a Szovjetunióban koncertezett, és később is sűrűn visz- szatért a világ első szocialista országába. Nemcsak művészi, hanem emberi nagyságát is mutatja, hogy először idegen nyelveken megjelent, majd 1965-ben magyarul is kiadott, Beszélő hurok cimü regényes életrajzában megértő és szeretetteljes leírást adott az akkor még sok nehézséggel küszködő szovjet emberek mindennapi életéről, a kultúra és külön a zene iránti rajongásukról. A Szovjetunióhoz egyébként családilag is sok szál fűzte Szigetit, felesége, valamint veje, Nikita Ma- galoff, a világhírű zongoraművész és Szigeti gyakori szonátapartnere is orosz földön született. Ez a világszerte ünnepelt hegedűs, aki Bach, Mozart, Beethoven, Brahms, Mendelssohn művei mellett a modern zene apostolává szegődött, és aki művésznek, embernek egyaránt igen nagy volt, kilencven éve született*, 1973-ban halt meg, svájci otthonában, ahol hosszú időn át a hozzá hasonló humanista alkotók körében élt. Kerényi Grácia SZEPTEMBER-DAL Valamit kéne tenni még, amíg a nap süt, újra süt ránk. Míg körülötte ég a kék, s nem int a láthatárról: viszlát. Le. kéne kenni a tetőt, szedret szedni a Márton-réten. Megszénázni az etetőt, s az őznek visszaszólni: értem. A magányosság örömét kellene talán versbe szedni Hogy élni jó az életért.; sok-sok emberrel elhitetni. Valamit kéne tenni meg, tenni ezzel a szeptemberrel. Mert fehérfátylas lesz az ég, s feketeség jön a szederrel. HALLAMA ERZSÉBET: ISKOLAKUTYA A kutyának volt valami más neve is, amin a gyerekek szólitották, de igy vált ismertté a településen: az iskolakutya. Ez volt ugyanis az illető állat státusa.( Nem szerepelt ugyan semmiféle listán, nem volti kartotékja, keresztlevele, igazolványa, személyi száma, ezért némely bürokraták kétségbe vonják talán a létezését. Végtére is nincsen róla bizonyiték. De ez az iskolakutya azért létezett. Hogyan kezdődött, már senki se tudta. Egyszercsak ott volt az iskolában, változatos koszton élt, még ki is gömbölyödott. Ismerte mind a kétszázötven gyereket, egyikét-mási- kát haza is kisérte. Becsöngetéskor illedelmesen kivonult az udvar bokrai közé, kicsöngetéskor azonban fölélénkült, az ajtóhoz rohant. Labdázott és futkosott a gyerekekkel, visszahozta az elhajított radirgumikat. Megszokta, hogy az élet negyvenöt perces szieszták és tizperces testmozgások, vagyis negyvenöt perces unalmak és tizperces boldogságok szabályos váltakozása. Lehet, hogy nem helyeselte az arányokat, de tiltakozó vakkantásait az emberek a hála kitörő hangjainak könyvelték el. Gyerekektől ezt nem is veszem rossznéven, ebben a korban még jogos az a meggyőződés, hogy a( világ csakis miértünk van, a természet minden állatával és növényével és napsütésével és égdörgésével egyetemben, csakis a kedvünkért létezik. Ebbe a körbe egy is kola kutya is oly természetességgel értendő bele, mint egy focilabda. Tekintve pedig hogy a kutyák ugyanilyen filozofikus derűvel fogadják el az élet véletlen "hozadékait", az iskolakutya számára is( magától értetődő volt, hogy a kétszázötven gyerek az ő kedvéért rohan ki minden tizpercben az udvarra, s hogy az a kenyér, amiből a házi szalámi-szeletek előkerülnek, pusztán illő (bár fölösleges) csomagolásul szolgál az ő uzsonnájához. Abban a meghitt viszonyban, persze, ami közte és a gyerekek között kialakult, ó'si dac is szerepet játszott, amely a tiltott dolgokat oly vonzóvá teszi. Az iskolakutya ugyanis kivivta a tanári kar egy - kisebb - részének ellenszenvét. Az igazgatóhelyettes sintért emlegetett, egy Ízben az is- kolakutya napirendi pontként szerepelt a tantestületi értekezleten is, de a szavazás nem hozta meg a kivánt eredményt. Akkor aztán hazatért a kórházból az igazgató, ahol az éppen- hogycsak elcsipett infarktusból kikezelték, az igazgatóhelyettes duzzogva visszavonult. A konyhások ezután már hallgatólagos vezetői beleegyezéssel adták az iskolakutyának a legszebb levescsontokat. Az iskolakutya, amely tehát nem került kartotékra és napirendi pontként is megúszta a jegyzőkönyvbe ve- tetést, a bizonyithatatlan, következésük háborítatlan létezés minden előnyét élvezte. Egészen addig a napig, amig az ünnepség föl nem borította a község nyugalmát. Ezen az aktuson ugyanis megjelent az iskolakutya is. Végighallgatta az üttörók dalolását, tetszett neki, farkcsóváló helyeslése csak jót tett a produkciónak^ A karvezetö tanárnő nem tudta, miért énekelnek olyan átélten a diákjai, a szokottnál is lelkesebb mozdulatokkal vezényelt. A közönség soraiban mosolyt fakasztott ugyan a látvány: a kórus torkaszakadtáből énekel , a kórusvezető vadul vezényel, a kutya pedig a mit sem sejtő karvezetö mögött állva majdnem ütemre csóválja a farkát. Következtek a szónoklatok. Ha nem lettek volna olyan hosszúak, talán semmi se történik. De hosszúak voltak, kiindultak a múlt átkos örökségéből, és fokozatosan, a nemzetközi helyzetet sem kihagyva, kö’zelitettek a jelen eredményei és hiányosságai felé. Az iskolakutya eleinte státusához illöen gyerekek között mászkált, aztán elunta a dolgot. Kiment a szónok előtt üresen maradt térség közepére és szemrehányóan várakozott. A cél - azaz a mondanivaló - még mesz- sze volt. A szónok nem vette észre a kutyát. 0 a beszédével volt elfoglalva, bár a tekervényes mondatok közeiben ceruzavonások mutatták, hol kell levegőt venni, ezt a szónok otthon, a probafelolvasásnál, maga jelölte be. Ellenben a kutya észrevette a szónokot. Talán azt hitte, őhozzá beszél. Talán a kutyaillem megkövetelte, hogy válaszoljon. Mindenesetre ugatni kezdett. Az iskolakutya szétugatta a szónoklatot, az ügyből formás kis botrány lett. Kié ez a kutya? - hangzott föl ekkor a kérdés. Nem akadt megfelelő válasz. Mert nem lehet az iskoláé, nincs róla papir. Ha pedig senkié... A helyzetet végül is az igazgató mentette #meg. Öreg volt már, alaposan megtépázták az élet viharai, nem akart kockáztatni. Amikor neki szegezték a kérdést, jámboran kimeresztette a ( szemét és azt mondta: miféle kutya? Vén szenilis, mondták egymás közt a nem hivatalos kivizsgáló bizottság tagjai. Az ügyre fátyol borult. Lehet, hogy az igazgató ezután azt gondolta, amit én, hogy az isko- lakutya csak részben teljesítette hivatását. Hiszen már az elején közbeugathatott volna: a lényegre, uraim! Esetleg már a testületi értekezleten kezdhette volna tevékenységét, ahol maga, is mint napirendi pont szerepelt^ Es minden értekezletre, tanácskozásra, ünnepségre elmehetne, odaugathatna: ne unatkozzatok, fiuk, ne vakarózzatok és ne halandzsázzatok! Mondjátok a lényeget, aztán gyerünk labdázni! Az élet olyan rövid, fiuk, ezt én magyarázzam nektek? 1-------------------------------------------------------------1 I Newyorki ■agyar bentos j \TIBOR’S MEAT SPECIALTIES' j (FORMERLY MERTL PORK STORE) { 1508 Second Ave., j NEW YORK, N.Y. 10021 J a 78. és 79. utcák között Tel: OH-4-8292 I FRISS HUS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK J
