Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-09-03 / 33. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 3. 1981. 6. (v/vabóiné tiiáVc r A Gellert Hugo Souvenir Journalhoz a szerkesztő bizottság minden tagjának szívből gratulálnunk kell, gyönyörű szép es tartalmas munkát vegeztek! Nem tudjuk elképzelni, hogyan tudtátok ezt a gazdag anyagot összegyűjteni — nem is beszelve a gyönyörű es művészies layout munkáról, amely szemet és szivet gyönyörködtető. Szívből jövő köszönetét mondunk azért az élményért, amit ezzel a remek füzettel nekünk — és sokszáz másnak — hoztatok. Striker György és Barbara,Budapest. Éhínség Magyarországon? Elöljáróban megjegyzem, hogy a fenti címet nem kell komolyan venni. Az utóbbi 12 évben rendszeresen hazalátogatok Magyarországra, és velem együtt sok ezer más magyar, akiket egykor a rettenetes nyomor, vagy a fasizmus fojtogató légköre üldözött el szülőhazánkból. Annak ellenére, hogy az úgynevezett vasfüggöny mar regen a feledés lomtárába került, még mindig akadnak olyanok, — igaz, mindig kisebb szambán —, akik a régi jó időket siratják vissza és azt állítják, hogy siralmas helyzetben él es szenved a magyar nép a jelenlegi rendszerben. Nekem már fel sem tűnik, hogy Budapesten es mas magyar nagy városban a tömegközlekedes nemcsak a legjobb, de talán a legolcsóbb is az egesz világon. Ottlétemkor hónapos berietet váltok, ami érvényes villamosra, buszra, trolibuszra, földalattira. Ez mindössze 110 forintba kerül es utazhatok vele bármikor. A hazai nyugdiias ennek a felet fizeti. Egy ceruzavonást sem lehet látni a közlekedési eszközön, az állomások es kocsik pedig olyan tiszták, hogy bármelyik jó háziasszony lakásával vetekedhetnek. Az utóbbi időkben a kis Royalban szoktam enni. Ez a Royal szálló melleképiilete, ahol csak ebedet szolgainak fel, aránylag olcsón, főleg nyugdíjas magyarok járnák ide. Egyszer sokan vártak a helyre es az utca végén (Lenin krt.) egy önkiszolgáló étterembe tértem be. Kértem 200 gramm csirkét, hozza hasáb-burgonyat salátával es végül két palacsintát. Leültem egy asztalhoz, de ugyanakkor odaült egy középkorú hölgy, aki egy jól megrakott tálcát hozott, a következő ételekkel: újházi tyúkleves fmár magában egy ebéd), egy tányér zöldborsó fözelek, rakott tészta dióval és lekvárral töltve, egy szelet kenyér és két jó szelet kirántott disznóhus. Biztos voltam, hogy az étel nagy részét hazaviszi az asszony, ahogy azt Amerikában is csinálják. De nem ez történt. Először bekebelezte a tyuklevest, majd a zöldborsó főzelékhez kezdett, de a felét otthagyta, a rakó't tészta felet is otthagyta, a két szelet ‘ürántott húst már nekem kínálta, mondván, hogy keptelen egy falatot is lenyelni. En nem tudtam már elfogyasztani a saját ebédem után. Ekkor a szomszéd asztaloknál ülő vendégeknek ajánlotta fel a teljesen érintetlen húst, de senki sem akart kőtélnek állni. Végül azt ajánlottam neki, hogy csomagolja be és vigye haza. A válasz az volt, hogy ó azt szégyellő Szóval a végén otthagyta, jött az éttermi munkás és leszedte a többi üres es fél üres edennyel. Ha nem láttám volna saját szememmel, el sem hittem volna, hogy abban az országban, ahol a nép évszázadokon at sohasem lakott jól, 35 évvel egy borzalmas, elvesztett háború után, senki sem fogadja el az érintetlen finom húst. Weinstock Jenő VÉLEMÉNYEK A LÍBIAI incidensről A líbiai partok közelében történt légi összecsapásról többrendbeli véleménynyilvánítás látott napvilágot a N.Y. Times aug. 20-i számának levélrovatában. Közerdeküsegükre való tekintettel, idézünk némelyikből. “Tegyük fel, hogy Líbiának nincs törvényes joga a Sidra-öbölhöz. Nem lett volna helyesebb az USA- nak nemzetközi fórumok előtt kivizsgáltatni az ügyet? Nem emelte volna-e ez jobban az USA erkölcsi tekintélyét, mint a kardcsörtetes? “Amikor egyes államok kormányai terrorakciókat alkalmaztak Amerika érdekei ellen, mint pld. Teheránban a követség elfoglalásával, túszok ejtésével, kormányunk azonnal a nemzetközi jog és erkölcs megsértésére hivatkozott és azok alapján tiltakozott. A következetesség megkívánta volna, hogy most is ilyen elvek alapján intézzük el a vitatott kérdést. Prof. Mark Packer, Darmouth Egyetem” “Véleményem szerint a líbiai incidenst tervszerűen készítették elő a Reagan-kormány tagjai. Stock- man pontosan az összecsapás előtti napon javasolta a hadiköltségvetés nemi csökkentését. A Newsweek szerint az adminisztráció tudatában volt a kockázatnak és mégis líbiai vizeken tartották a tengeri hadgyakorlatot. Mi történt volna, ha véletlenül nem líbiai,hanem amerikai repülőgépeket lőttek volna le? Hogy történt, hogy az elnököt csak hat órával az incidens után tudatták az eseményről. Talán valaki, vagy valakik a kifogásról tárgyaltak ezen idő alatt? Lesley H. Lisker” “Weinberger hadügyminiszter magyarázkodása, hogy az incidens nemzetközi vizek fölött történt és nem a líbiai partok mentén, jellemző arra az arroganciára, amely fő jellemvonása a reagani ‘külpolitikának.’ “Hadgyakorlatok sohasem tekinthetők semleges, vagy jelentéktelen hadműveleteknek. Mindig speciális politikai körülmények között tartják azokat, gyakran fenyegetés a céljuk. Kormányunk állítólagos meglepetése szándékos tudatlanság, vagy két- szinüseg. Tipikus példája ez a ‘cowboy qiagatartás ’- nak. Kormányunk szerint nekünk jogunk van földünk bármely pontján provokációs manőverek tartására! Ugyan mit tenne a kormány, ha líbiai hadirepülőgépek 12 mérföldre Long Island partjaitól tartanak légi gyakorlataikat? John Eklund” “Igyekszem lépést tartani a világeseményekkel, de eddig meg nem olvastam, vagy hallottam arról, hogy a Sidra-öbölben, vagy a fölötte való közlekedés életbevágó érdeke Amerikának! Mellesleg megjegyezve, hogy végződött a vita a Tonkin-öbölben való ‘szabad közlekedésünk’ kérdésében? P.J. Karpian” ÁLTALÁNOS SZTRÁJK? Irta: Herbert M. Orrell, a New Mexikói Egyetem tanára, a “Churchman” c. folyóirat külmunkai tarsa. Miközben Hatfield szenátor az atomfegyverek fejlesztésének és pozícióba helvezésének beszüntetését sürgeti, mialatt George F. Kennan, volt moszkvai nagykövetünk az atomkészletek 50 %-os csökkentését javasolja es az egyházak sorozatosan tiltakoznak billiók fegyverkezésre tékozlása ellen, s szerte a világon fokozódik a béke követelése, mi hallatszik a Fehér Házból? Semmi! Dermesztő csönd. Miért? Azért, mert a Reagan kormányzatnak eltökélt szándéka nukleáris fölénybe jutni az oroszok fölött. Tárgyalások gátolnák ezen esztelen törekvést. Ezért halljuk az eszeveszett javaslatokat “integrált háborús szinterekról”, “korlátolt nukleáris háborúról”, “első sujtási képességről.” Beszennyezik e tervek a világ létkóret. Olyan helyzetbe jutottunk, hogy csak bátor es radikális lépések menthetik meg a világot a pusztulástól. Az amerikai népnek követelnie kell a teljes leszerelést, támogatni Hatfield szenátor, Kennan es mások hasonló jellegű javaslatait. Mit tegyünk, ha Reagan semmibeveszi a nép akaratát? A népnek van egy fegyvere: az általános sztrájk. Gátat vetni a háborús gépezetnek. Fantasztikus ez a gondolat? Hazafiatlan? Nem! A népnek joga van e végső fegyverhez, megvonni a támogatást egy félrevezető kormányzattól, miként az őskeresztények sem voltak hajlandók támogatni a maguk idejében a romlott és romladozó római birodalmat. Ne a Pentagone legyen a végső sző, hanem nekünk, lelkészeknek, tanítóknak, tanároknak, diákoknak, szakszervezeti tagoknak, Íróknak, művészeknek, üzletembereknek legyen végső szavunk arra nézve, hogy a világ életben marad-e, vagy elpusztul. Használjuk hatalmunkat bölcsen, határozottan, az emberiség nevében. TORONTO. Egyezmény jött létre a Stelco Acélval- lalat és a torontói üzemében dolgozó 3.500 sztrájkoló munkás között. A vállalat hamiltoni üzemében dolgozó 13.500 munkás továbbra is sztrájkol. A légürányitók sztrájkja következtében a Trans World Airline, TWA, 2.200, a Northwest Légivállalat 500 alkalmazottat bocsát el. r—---------------" J | Csoori Sándor: Nomádnapló ' $4.60 j Falüdy György: Összegyűjtött versei 22.— a * II.Rákóczi Ferenc: Vallomások, J | emlékiratok ®*~ t I Emlékiratai $ 16.90 Kiáltványa 3.30 j |: NyirÓ József: Székelyek ‘ g.— á Zöld csillag $ 10.- Kopjafák 6I , Űz Bence $ 10.—íme az emberek 12.-* | Halhatatlan élet ~ 12“ I 1 Szalay Lajos: Hatvan rajza ' 4.— | i Cs. Szabó László: Vérző fantomok 12.— | Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12.— I A nő a pokolban is az úr $ 10.- Pók 12“ ) Édesanyánk ö $ 10.— f j \ Kapásié: . | | PÜSKI - CORVIN ] j Hungarian Books ft Records. 1 1596 2nd.* Ave. New York N.Y. 10028 - »\ i| tmlmfom: 212S79S893 I
