Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-07-02 / 27. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July9. 1981. 7. NEM EZT AKARTAM 0, ti rajongók, hát csak olyan küzdelmet tudtok elképzelni, amelyben ember embertársát akarja megölni — csak olyan győzelmet, amely egy másik gya- lázatat jelenti? A repülő ember dicsősége vajon igazán ott kezdődik-e, mikor bombákat dobál a varosokra: nem előbb-e, valamivel, akkor, mikor a ravasz es alattomos ellenséget, a hig levegőt, legyőzte, és nyakába ült? Az egesz elettelen világ, melyet természetnek nevezünk, kemény föld, sikamló viz, sziszegő lang- nyelv: hallgatagon es makacsul es fenvegetöen néz farkasszemet evezredek óta ősi ellenségével, az emberrel. Beszeljetek hat az én gyermekemnek a hősről, aki szembeszáll vele, életet kockáztatva, bátran esónfelaldozoan. Beszéljetek neki a tudósról, a gondolkodóról, a költőről, a pilótáról — beszéljetek a forradalmárról, aki embertársaiban nem az embert, hanem a gonosz termeszét sárkányát kaszabolja, és o meg fogja tudni, mi a bátorság, erő, férfiasság, vitézség. Ha pedig a háborúról is akartok beszélni: rajzoljátok le neki az én főhadnagy barátomat, aki négy vitézségi éremmel a mellén idegsokkal jött meg a harctérről: egy ütközetben, véletlenül, saját katonáját lőtte le, amint egy bokorból előugrott — azóta egyre rázza a fejét, szüntelenül, megállás nélkül, rázza már hat hónapja ejjel és nappal, és rázni fogja halála percéig, mintha azt mondaná folyton, nem, nem, nem ezt akartam, nem ezt akartam... Karinthy Frigyes Kuba és Haiti között 1969 julius 3-án lassan u- szo,tovasodródó szigetet fedeztek fel. Ezt a kis föld- darabot kétsegkivül egy hurrikán szakította le valamelyik nagyobb szigetről. Az első jelentések szerint a szigetecske a 19 fok 38 perc északi szelesség és a 75 fok 13 perc nyugati hosszúság mentén tűnt fel, illetőleg itt látták meg egy hajóról, amely tőle 16 kilométer távolságban volt. Radarral 45 percen át követtek nyomon. Távcsővel nézve-megállapították, hogy a sziget körülbelül 15 meter átmérőjű, halvány barna színű, magassága alig hat méter, felszínén pedig tiz-tizenot pálmafa látható. Julius 11-én a sziget már delebbre volt korábbi helyétől. Három nappal később Kubából jelentették, hogy egy négy méter hosszú, 60 cm törzsátmérőjű jókora pálma úszik magányosan a tengeren — ez a lassan széttöredező szigetről vált le. Julius 16-án már hiába kutattak a sziget után: nyilvánvalóan elsüllyedt. I 1 á Csoóri Sándor: Nomádnapló $ 4.60 | Faludy György: Összegyűjtött versei 22.— i. » - II.Rákóczi Ferenc: Vallomások, | emlékiratok ®-— I á Emlékiratai $ 16.90 Kiáltványa 3.30 | Nyirli József: Székelyek ’ 8.— | Zöld csillag $ 10.— Kopjafák 6.— T Űz Bence $ 10.— íme az emberek 12.-» ' | Halhatatlan élet 12.— | j Szalay Lajos: Hatvan rajza •* 4.— f Cs. Szabó László: Vérző fantomok 12.— | , ' Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12.— I A nó a pokolban is az úr $ 10.- Pók 1 ) Édesanyánk Ó $ 10.— I | Kapható: | | PÜSKI - CORVIN ! Hungarian Books & Records. 1596 2nd.’Ave. New York N.Y. 10028 * ) telefon: 212-879-8843 ' I 1____________________________________! díoda/eni - jUüwébvet Szokatlanul érdekes es tanulságos kiállítás tekinthető meg a new yorki Museum of Natural History- ban mostantol szeptember 20-ig. Az emberiség történelmének fontos vízválasztóját jelentő 16. századot idézi fel a kiállítás. Ez volt a reneszánsz százada a tudományok hosszas szen- dergés utáni kiujulásának, a művészetek és a dráma- irodalom virágzásának korszaka. Ez időben élt és működött Angliában Shakespeare és a kiállítás elsősorban az ö korabeli Angliát es Londont tárja a néző elé érdekfeszitő módon. Láthatjuk a Globe színházat, amelyben els'ó Ízben adták elő a nagy angol drámaíró színmüveit. Ugyancsak kiállításra kerültek Shakespeare drámáinak első kiadásai, valamennyi természetesen felbecsülhetetlen értékű múzeumi tárgy. A kiállítás betekintést nyújt a kor társadalmi viszonyaiba. Szemléltetően jut kifejezésre az a ténv, hogy abban a korszakban is meg voltak a roppant társadalmi és gazdasági ellentétek, maroknyi dúsgazdag four, vagy kifejlődőben lévő nagyiparos, valamint a lakosság túlShakespeare színművei első 1623-as kiadásának első oldala a szerző arcképével. Szakértők e kiadást tekintik a Gutenberg Biblia után a világ legértékesebb könyvének. REAfiAN ÉS A MŰVÉSZETEK Albert Krogmann, a nyugat-németországi Frankfurter Rundschau tudósitoja, interjút folytatott Jane Fonda hires amerikai liberális filmszinésznövel. “Gondolja Ön — hangzott Krogman első kérdése —, hogy Reagan elnöksége ideién a szinészek es művészek sorsa épp úgy rosszabbra fordul majd, mint egykor Nixon idején, vagy a szinészek bíznak benne?” “Az összes színész és művész nevében nem beszelhetek, nem tudom, hogvan vélekednek pálvatár- saim általában, ami viszont engem illet, úgy velem; a művészét mindig a szabad, nem elnyomó környezetben virágzik fel, ilyen viszonyok közepette bontakoznak ki a legteljesebben az alkotó erők. Attól tartok, Reagan gazdaságpolitikája nem javítja meg a helyzetet, vagy ha mégis, akkor csak rövid távon, s ez elnyomást is jelenthet, vele a tiltakozás uj korszakának kezdetét, mégpedig hevesebb tiltakozásét, mint a hatvanas években — hiszen ezúttal a bajok nem a diákokat, hanem az egyszerű munkasokat, bányászokat, fogyasztókat, tehergépkocsi-vezetőket sújtják a legkeményebben; Őket érintik a legérzeke- nyebben az infláció és a gazdasági pangás következményei. Nem tudom, mi történik ez esetben a művészetekkel. Úgy velem, egyesek megkísérlik ismét felidézni a McCarthy-korszakot. Személy szerint abban reménykedem, hogy tevedek; egyébként azt sem hiszem, hogy megoldást hozna a McCarthy-idók visszatérése.” "Igaz, hogy Reagan mindig kiállt a szineszek mellett?.“ _ “Ö volt a szineszszakszervezet feje. Ennek ellenére kormányában számos jele mutatkozik annak, hogy kísérlet történik a McCarthy-idők szellemének újjáélesztésére. Persze nem hiszem, hogy az ilyen törekvések sikerrel járnak — legalábbis az én magatartásom nem fog változni.” '‘Mégis úgy véli, hogy korlátozni fogják a művészi szabadságot?” “Reagan mar bejelentette a műveszetnek nyújtott támogatás csökkentését; erre bizonyosan számitanunk kell. Hogy ez egészében véve mennyire jár majd rossz hatásokkal, nem tudhatom, azt hiszem azonban, hogy egy sor helyi és területi színház megszenvedi a következményeket. Nehéz most nyilatkozni a témáról, még túlságosan kofái lenne a határozott állasfoglalás; még nem láthatjuk tisztán, vajon a Reagan-kormányzat a mainál is szigorúbban akarja-e cenzúrázni a kultúrát. A társadalmi nyugtalanságviszonyai közepette a kultúra olykor éppen erőteljesebbé válik, harcosabbá, a küzdelem kultúrájává — legalábbis ez történt a harmincas években, hiszen legjobb filmjeink közül sok a harmincas évek gazdasági válsága idején keletkezett.” Ragyogó külföldi filmet mutat be a new yorki Cinema I. (Broadway e's 65. St.). Japán-brazil koprodukcióban készült a film, melynek címe: Gaijin és temaja a Brazíliába irányuló japán bevándorlás. Valamennyien, de különösen a régebben érkezettek, felismerhetjük benne saiát idejövetelünket, sorsunkat, küzdelmeinket. Aki csak teheti, nézze meg ezt a filmet. nyomó részét alkotó és nagy szegénységben élő dolgozók között. A kiállítás megtekintéséért mindenki annyit fizet, amennyit tud. Kiállítási órák hétfőtől szombatig d.e. 10 órától, d.u. 4.45-ig. Vasárnap 11-től 5-ig. Szerdán 1.45-tol 9-ig. i SHAKESPEARE KIÁLLÍTÁS
