Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-08-20 / 31. szám
Thursday, Aug. 20. 1981. 9. AMERIKAI MAGYAR SZO “ENGEDJÉTEK HOZZÁM JÖNNI A " Az elnökség — dr. Bognár József ( a kép jobb oldalán ) a Magyarok Világszövetségének elnöke megnyitja a konferenciát. (folytatás az 1. oldalról) rencia résztvevőit és röviden bemutatta Pecs es a megye életét, eredményeit. A rendezvénynek otthont adó Pécsi Orvostudományi Egyetem nevében dr. Török Béla rektorhelyettes mondott köszöntőt. A Konferenciát dr. Bognár József akadémikus, a Magyarok Világszövetségének elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a 10 éve kezdődő Konferenciák során a magyar nyelv közügye fogta össze a különböző politikai vagy világnézeti résztvevőket. Három kontinens tudományos kutatói és közéleti tevékenységek résztvevői az anyanyelvhez való híiségűk szép példáival szolgáltak. 1970 óta tankönyvek sora, továbbképzések rendszere, táborozások mind körvonalazzák a következő évek tennivalóit és lendületet adnak ehhez. Bognár professzor rámutatott azokra a tényezőkre, amelyek befolyásolják az anyanyelvi mozgalom híveinek tevékenységét. Sok országban élnek magyar anyanyelvű polgárok, akiknek érdekei megegyeznek az anyaországban élőkével és az elsődleges, közös érdekük, hogy béke legyen, — hogy a kormányok támogassak az anyanyelv oktatásának ügyét. Köztudott, hogy világszerte napirendre került a kisebbségek, a nemzetiségek ügye. Ezek az etnikai csoportok ápolni óhajtják saját kultúrájukat. A szocialista országok “a hid” szerepet szánjak nemzetiségeiknek, azok feladata a kapcsolatok gazdagítása, ápolása az anya és a befogadó ország között. Megnőtt a világban az etnikai csoportok száma és jelentősége. E csoportok sokat tehetnek a népek, az országok egymáshoz való közeledésének. Nagy ellentmondások, nagy nehézségek között él a XX. század utolsó harmadának embere — mondotta az MVSZ elnöke. Eltérő módon, eltérő hatásfokkal néznek szembe a nepek e nehézségekkel. Mi azonban reménykedünk, hogy a világhelyzet lehetővé teszi, vagy legalábbis nem akadályozza a kapcsolatok fejlődését a hatarainkon tüli magyarság létének kulturalódásainak körülményeit. Valamennyiünk érdeke, hogy kulturális kapcsolataink ki- terjedtebbé,gyümölcsözőbbe valjanak. Az ülés LŐrincze Lajos professzor elöadasaval folytatódott. Rendkívül erdekes eloadasaban az anyanyelvi mozgalom 10 evenek eredményeit tekintette át és ismertette hallgatóival. Különösen a minden korosztály reszere kiadott tankönyvek, a pedagógusok képzését emelte ki. Sinor Dénes Bloomington-i professzor előadásának kiemelkedő részé azt a megallapitast tartalmazta, hogy valaki akár megegyezik, akár ellenkezik politikailag egy ország nézeteivel, “egy úriember sohasem tagadja meg hazáját.” Moor János, Tölly Ernő, Szeberenyi Lajos Burgenland magyarságáról beszélt. Itt 17 magyar tanár tanit és a gimnáziumban is választható tantárgy a magyar nyelv. Ugyanez all fenn Svédországban is. A közönség nagy lelkesedéssel fogadta Németh Zsigmond felszólalását, aíp Krug Lászlóval egy- motoros gépével repülte át az óceánt, hogy Endreszek évfordulójáról megemlékezzen. Németh Zsigmond a General Motorsnál van alkalmazásban, de hétvégeken a New Brunswick-i magyar iskola igazgatójának szerepét tölti be. 21 éve működik ez az iskola,50 tanulója van jelenleg. Dr. Nagy Károly előadását nagy érdeklődés kisérte. Baranya megye Tanács elnöke Horváth Lajos a Misina tetőn bankettet rendezett a Konferencia résztvevői tiszteletére. A BIZOTTSÁGOK MUNKÁJA A kulturális es pedagógiai bizottságok külön öleseken folytatták tárgyalásaikat. Az elsőben Maróthy Gyula: Előadás a következő évek feladatairól szólt. A második, a pedagógus bizottság Szende Aladar vezetésevei hasonló témati- károl tárgyalt. Bemutatásra került itt a balatoni tábor egy csoportjának nyelvtanulasa Molnár Gyulane vezetésével. A tanulók között ott volt a konferenciára meghívott N.Y.-i Dr. Kazella házaspár két gyermeke is, akik rendszeres látogatói az Anyanyelvi Konferencia nyári balatoni gyermektáborának és igen eredményesen szerepeltek. Az anyanyelvi és a másodiknyelvi munkacsoport ölesein vita folyt a nyelvtanulás személyi tényezőiről is. Módszertani bemutatót kapott az ülés egy nívós folklormusor keretében, ahol ősrégi hangszereken régi táncok és népdalok rendkívül hangulatos, csodás ritmusú bemutatóját élvezte a teljes ülés, ugyancsak Debreczeni Tibor rendezésében. A kulturális bizottság zenei hagyományunk tovább eléséről is tárgyalt A bizottságok üléséi hozzászólásokkal folytak. A Magyar Költészet Ma, is szerepet kapott Pomogáts Béla által. De irők, egyetemi oktatók fóruma, majd látogatás egy gyermektáncházban, valamint egy nívós irodalmi est is gazdagította az amúgy is érdekes és bőséges műsort. A nyelvtanulás és magyarságismeret módszertani bemutatója a Sárospataki Nyári Kollégium egy csoportjával is egyik fénypontja volt a konferenciának. Ez az audio-vizuális tanítási method legjobb felhasználásáról adott példát, Kovács Dénes tanar vezetésével. Csütörtökön az anyanyelvi konferencia résztvevői ellátogattak “Nemzetünk nagy temetőjébe” Mohácsra. Az 1976-ban a csata 450 évfordulójára megnyílt szépséges emlékpark gyönyörű — csontokat ábrázoló — művészi kovácsolt-vaskapuján átmenve a síremlékeket takaró kopjafák látványa, majd a Szózat szavalata a jelenlévőknek könnyeket csalt ki a szeméből. A hely kórülsétálása után szinte önkényteleniil felhangzott az “Isten áldd mega magvart”.. a jelenlevők ajkáról. A KONFERENCIA UTOLSÓ NAPJA Az Orvostudományi Egyetem aulájában a bizottságok vezetői összegezték a többnapos munka eredményét, tapasztalatait. Az ülésen felszólalt Cserháti József pécsi megyéspüspök. Hangsúlyozta, hogy továbbra is nagy szerepe van a külföldi magyar egyházak nyelvmegtartó, magyar kultúrát ápoló te- vekenvségenek. Az utolso plenáris ülésen dr. Gosztonyi János, a Magyarok Világszövetsége főtitkára elnökölt. Ezen a kormányzat képviseletében Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes méltatta az anyanvelvi mozgalom kiemelkedő eseményeit, a Magyarok Világszövetsége által immár negyedik alkalommal megrendezett anyanyelvi konferenciát, Az anyanyelvi konferencia védnöksége emlékérmet alapitott Bárczi Gézának, a védnökség első elnökének tiszteletére. A védnökség a mozgalom tizedik évfordulója alkalmával most először Ítélte oda a kitüntetést, amelyet öt magyar és 10 külföldi szeraé- lyiségjtöztük hárman az Egyesült Államokból, Nagy Károly, Sinor Dénes és Kolozsváry Béla tanárok vehettek át. Az ülésen záronyilatkozatot fogadtak el. Ebben többek között a konferencia egybehangzó véleménye szerint az eltelt tíz év alatt az anyanyelvi mozgalom megerősödött, külföldi bázisai kiszélesedtek, tevékenysége sokrétűbbé és céltudatosabbá vált. Kedvező hatással volt a fejlődésére, hogy a külföldi egyesületek, a magyar kulturális élet vezetői ma már egyre több országban élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az illető országok kormánya biztosit a területén élő nemzetiségek részére. A konferencia résztvevői jelentős eseménynek tartották, hogy megjelent a nyugati magyar költők antológiája,’ Papp Tibor Franciaországból ezért külön is köszönetét mondott. A konferencia megállapította, hogy a III. Anyanyelvi Konferencia ajánlásainak többsége megvalósult. Eredményesen működtek olyan intézményei, mint a balatoni nyelvtanitó gyermektáborok és a Sárospataki Nyári Kollégium. Fokozódó érdeklődést mutat a Debrecenben folyó tanárképzés, ahová egyre több a külföldiek jelentkezése Egyes helyeken, mint Albany, Louisianaban magyarországi pedagógusok is részt vettek az oktatásban, megteremtve a tanuláshoz szükséges feltételeket. Eredményesen folyik a táncoktatók kiképzése is. Néptánc, szimpóziumok megrendezésére került sor az USA-ban és Kanadában. Gazdagodott a tankönyvsorozat. A védnökség folvóirata, a Nyelvűnk és Kultúránk tovább gazdagodott tartalmában, közleményei jelentős segit- séget nyújtottak a mozgalom céljainak eredményes megvalósitásaban. A Védnökséget újra választották és a konferencia kéri őket, hogy — az eddigiekhez hasonlóan — biztosítsa a konferencia előadásainak, hozzászólásainak megfelelő formában való megjelenését, törekedjék az elfogadott javaslatok megvalósítására, készítse elő és megfelelő időpontban — lehetőleg 1985-ben hívja össze az V. Anyanyelvi konferenciát. A konferencia résztvevői tel jes mértekben átérzik a magyar nyelvi és kulturális nevelés terén a szor- ványmagyarság köreben rájuk háruló feladatok fontosságát, és teljes felelősséggel vállalják, hogy részt vesznek a közösen kijelölt nemes feladatok elvégzésében. A résztvevők — az előző anyanyelvi konferencia szellemében — felhívják közős ügyünk, a magyar nyelv megtartásának, a magyar kultúra ápolásának és terjesztésének minden hivet, hogy tanácsaikkal, mindennapos Önzetlen tevékenységükkel járuljanak hozzá az anvanyelvi mozgalom céljainak minél eredményesebb megvalósításához. Fodor Erna
