Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-07-02 / 27. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 9. 1981. I 6. Magyar lobogó a Nílus forrása fölött C#eHSe$- A pajzsmirigy (folytatás) A pajzsmirigy megnagyobbodása általában szembeöltik, kivéve, ha a megnagyobbodott mirigy a szegycsont, a sternum mögött van. Ebben az esetben rejtett maradhat, de röntgenvizsgálattal, jódkötési vizsgálatokkal vagy óvatos kopogtatással kimutatható. Nyeléskor a pajzsmirigy felhúzódik, felemelkedik, kimozdul a szegycsont feletti árokból. A laboratóriumi vizsgálatok többféleképpen kimutatják a pajzsmirigy működését, betegségét. A sok-sok évtizedes módszer, az anyagcse- . re-vizsgálat — nagy hibalehetősége miatt — hovatovább kisebb jelentőségű, ezzel szemben- sok más laboratóriumi módszer áll rendelkezésünkre. Anyagcsere-vizsgálatot csak abban az esetben végzünk, illetve e vizsgálat értékeit csak abban az esetben mérlegelhetjük eredményesen, ha a beteg a vizsgálat előtt legalább 12 óra hosszat pihent, fizikailag, szellemileg kikapcsolódott, az éjszakai pihenés után a vizsgálatra nem saját lábán ment. Eből következik, hogy járóbeteg-vizsgálati eljárásra nem alkalmas. Csak a -5%-nál kisebb, vagy a 20%-nál nagyobb érték tekinthető kórosnak. Pontosabb módszer a fehérjéhez kötött jód vizsgálata, a PBI (protein-bound-iodine). Tekintettel arra, hogy ennek 97%-át a thyroxin- iód adja, igen alkalmas a pajzsmirigy vizsgálatára. Normális értéke az egészséges embernél 3,5—7 p.g/100 ml. Ez az érték felemelkedhet PBI 20 ug/100 ml-ig. Általában a PBI 3 ug/100 ml-nél kisebb értéket tekintjük csökkentnek. Növekednek az értékek terhesség, a pajzsmirigy gyulladásos megbetegedése és májgyulladás esetén, ennek korai szakaszában, a PBI értéke viszont csökkent a májgyulladás későbbi szakaszában. A Hamolsky-próba vagy — ismertebb nevén — Trpróba a további és egyszerűbb vizsgálati módszer. A vörös vérsejtekhez kötődő ,3,I-gyel jelzett trijodthvrinin mennyiségét méri, ami normális körülmények között 10—18 százalék között van. Ezeken kívül még több összetettebb módszer is rendelkezésünkre áll, ezek azonban már nem tartoznak'a mindennapi vizsgálatokhoz. Szólnunk kell még a pajzsmirigy jelzett jóddal való vizsgálatáról, a scintrigrammról, rnelv- lyel kimutatható a pajzsmirigy egyes részeinek a megbetegedése, a mirigyen belüli daganatok elhelyezkedése és az egész mirigy működésének a képe. Dr. DÉR Ferenc általános szakorvos Orvosi anekdoták Egy kórház hirdetőtábláján a következő értesítés volt olvasható: „A hideg idő és a szénhiány miatt egyetlen fölösleges operációt sem hajtanak végre.” * — Kinyitotta-e az éjszaka az ablakokat, amint azt tanácsoltam önnek? — kérdezi az orvos a beteget. — Csak részben. Tudja, doktor úr, az én lakásomon csak egy ablak van, ezért kénytelen voltam többször kinyitni. * — Miért jött hozzám, kedves barátom? Hiszen én állatorvos vagyok ... — Tudom, de nekem azt mondták, hogy sz.a- márköhögésem vau... * — Doktor tír, nagyon félek az. operációtól. Tudja, először mülenek meg. — Ne féljen — válaszolja a fiatal orvos. — Nekem is ez az első operációm ... “A Nílus szerelmesei” a cime Richard Hull Londonban most megjelent könyvének, amelynek hőse magyar lány, Florence, akit a múlt század közepén a widdini rabszolgapiacról vásárolt meg az angol Samuel Baker, az Afrika-kutató. A múlt század második felében valóságos “Af- rika-laz” fogta el a felfedezés szenvedélyével fűtött utazókat. A “legsötétebb Afrika”, a földrésznek fehér ember még nem járta, titokzatos világa, az angol, francia, portugál gyarmatosítók mohó hódításaival még fel nem tárt, kiaknázatlan területek kincses Ígérete serkentette merész és veszélyes útjaikra Burton t, Livingstonet, Stanleyt, Magyar László hazánkfiát, Samuel Bakert és másokat. A Fold ismeretlen, rejtélyes vidékei felfedezésének kora volt az, amelyet az emberi szellem kutató kíváncsisága fütött, de a háttérből a gyarmatosítók kapzsisaga is mozgatott. Ázsia után Afrika, végül a sarkvidék — s amikor glóbusunknak már nem maradt “sötét pontja” az űrkutatás került az emberiség kepzeletenek, a tudomány törekvéseinek eloterebe. A múlt század közepén a titokzatos Afrika sötét, felfedezetlen pontjai olyan izgalmas problémát jelentettek, mint ma a “fekete pontok” az űrkutatás előtt. Az Afrika-kutatók iránytűje elsősorban a Fehér- Nilus fele mutatott, amiről addig semmivel sem tudtak többet, mint amit Hérodotosz és néhány ókori felfedező írásai hagytak ránk. Sámuel Bakerre és felesegere: a magyar Florence-re várt az Albert-to, vagyis a Fehér-Nilus egyik forrása és a folyam legnagyobb vízesésének, a Murchison-viz- esesnek felfedezése. Az o különös történetüket irta most meg Richard Hull. Baker, a londoni “felső tízezer” kedvelt tagja, jónevu iró, akinek élete addig a viktoriánus kor maradi társadalmi kereteiben forgott, nem valami előkelő londoni szalonban ismerte meg későbbi feleségét «Balkáni utazása alkalmával az akkor még a török birodalomhoz tartozó Duna menti Widdin városának rabszolgapiacán látta meg a szép Florences, akit a rabszolgák sorából vásárolt meg. Florence magyar lány volt, alig 16—17 éves, aki az 1848/49. évi szabadságharc elbukása után magyar menekülők egész sorával kelt át a Dunán toErdélyi József saját “Bartók-Requiemjét” játsza a j Carnegie Hall előtt. A plakát a Hallban tartott hangverseny-sorozatot es fényképkiallitást hirdeti. rők területre. Az osztrákok elöl menekült, Wid- dinben rabszolga-kereskedők karmaiba került, ahonnan Baker szabadította ki és vitte magával kalandos útjára, Afrika titokzatos világába. A török birodalomban a múlt század közepén meg virágzott a rabszolga-kereskedelem. Csak 1873-ban sikerült a nemzetközi nyomás kényszerevei felszámolni a zanzibári rabszolgapiacot, az afrikai rabszolga-kereskedelem központját. Khar- tumban, Szudánban, az afrikai török birodalom gócpontjában, a rabszolga-kereskedők hétről hétre “friss áruval” szolgálták ki az ott állomásozó torok garnizon legénységét: időnként rajtacsaptak a környező falvakon, es barommódra, nyakukban igaval hajtották be a lányokat, asszonyokat a khar- tumi rabszolgapiacra. Amikor Baker, majd második afrikai utján mar mint az Ozmán Birodalom tábornoka azt a feladatot kapta, hogy felszámolja a rabszolga-kereskedelmet, abban a hiszemben volt, hogy feladatát sikerült végrehajtani. De merőben tévedett: mindössze az történt, hogy a megriadt rabszolgakereskedók a Nílus partjairól a sivatagi vidékekre helyezték át tevékenységüket. Florence, hűséges és hasznos társa volt Bakernek, akinek a sivatagi rablókkal, fekete törzsek bizalmatlanságával, a szervezett rabszolgakereskedók veszedelmes gáncsvetéseivel kellett megküzdeni a kalandos utón. Amikor kimerítő és veszedelmes ütjük céljához, a Nílus forrásához érkeztek, Florence kifonta szőke hajkoronájából azt a piros- feher-zold szalagot, amelytől sosem vált meg widdini rabszolgasága óta. A szalagot az utóbb Albert- ről, Viktoria királynő férjéről elnevezett tó partján talalt legmagasabbra nőtt bokorra kötötte úgy, hogy a szellő mint egy apró magyar zászlót lobogtatta. Ez minden, amit a Nílus forrásának felfedezésében reszt vett magyar lány magyarságáról tudunk, aki az osztrák uralom alóli menekülése, rabszolgasága, a legsötétebb Afrikán át vezető ut szenye- desei, nélkülözésé alatt is megőrizte hazája emleA new yorki magyar közélet egyik régi figurája es kuriózuma ifj. Erdélyi József, a koros, amerikai születésű, de szinmagyar tárogatós és zeneszerző, aki legtöbb magyar ünnepségen jelen van és előad. Ha nincs a műsoron, kinn a bejáratnál lép fel. Lelkesedése határtalan. A Carnegie Hallban, Bartók centennarium alkalmából rendezett hangverseny- sorozat es fényképkiállitás alatt a Hall bejáratánál levő nagy Bartók-plakát előtt adta elő saját szerzeményű “Bartók-Requiemjét” a járdán ő’sszegyídt közönségnek. Amikor a N.'Y.-i magyar szervezetek megkoszorúzták Bartók Béla sírját, Erdélvi a sírnál játszotta el a requiemet. Erdélyi másik szerzeménye, melvre büszke, a “Magyarok Bejövetele’’-szimfónia, melyet rádión is előadtak s ami a clevelandi Árpad- Zeneakadémia érmét nyerte. 1909-ben született, Pocahontas faluban, Virginiában, de jobban beszel magyarul, mint sok bevándorolt. ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT két, a piros-fehér-zóld szalagot. Varan nai Aurél BARTÓK REQUIEM
