Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-12-03 / 46. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 3. 1981 KÉT LELKÉSZ DECEMBER 5. Hamis bizonyítékok alapjan 15 évi fegyhazra itelik a McNamara-fivereket a Los Angeles Time elleni bombatamadas ügyeben. 1911. 7. A Munkanélküli Tanácsok 1670 küldöttje Wa shingtonba érkezik és követeli a munkanélküli biztosítás bevezetését. 1931. 8. A nyilasok Budapesten kivégzik Kiss János altábornagyot, Nagy es Tarcsay vezérkari tiszteket, az antifasiszta katonai felkelés vezérkarát 1944. 9. John Milton angol költő születése 1608. 10. Emily Dickinson, amerikai költöno születése 1830. Mint befagyott tenger, olyan sik a határ, alant röpül a nap, mint a faradt madar. Petőfi Sándor: A puszta télén. Béke Múzeum Ünnepélyes keretek között november 15-én nyílt meg az első Béke Muzeum az országban. A muzeum igazgatósági elnökének, Mariorie Bentonnak szavai szerint, ez a muzeum “széleskörű kulturális tanulmányi intézet lesz a béke elősegítésére, béke felvilágosítási anyagok terjesztesere és a művészeteken keresztül igyekszik bejuttatni a köztudatba a béke epi- tesenek kérdését.” A megnyitó kiállításon a világ különböző részeiről több, mint 250 müvet mutattak be, közöttük Alexander Calder,Georgia O’Keefe,Honoré Daumier, Leon Golub, Alice Neel és neves chicagói művészek müveit. A Near North Side-on lévő muzeum cime 364 West Erie Stlátogatási órák keddtől péntekig d.u. 1 -tol 7-ig es szombaton 10-től 4-ig. Belépődíj nincs. A jelenlegi kiállítás december közepéig tart. A Béke Muzeum alapjainak egy részét a National Endowment for the Humanities szolgáltatja. Bővül a Disney World Floridában,a Disney World,tíz éves fennállásának ünneplését tervezi. Ezen időszak alatt minden nap különleges események, parádék, zenés ünnepségek és uj előadások lesznek. Mickey Mouse és barátai egy túrában 18 amerikai varos gyermekkorhazaiba látogatnak el. A második évtizednek kezdését 1982 októbereben az Epcot Center megnyitásává! kezdi meg. Ez óriási bemutatási helyiség lesz, amiben az Egyesült Államokból és más országokból technikai újítások, újfajta gyártmányok kerülnek bemutatásra es kulturális kiállítások lesznek. A Disney művészek olyan témákról, mint napenergia, tengerfenéki elet, es tö- megkózlekedes, készítenek kiállításokat. Az uj telepet a Vacation Kingdom-mal sajat mo- norai' rendszerűk köti össze. B0RK0ST0L0 Le Néz du vin (Borszimatoló) a cime annak az uj francia könyvecskének, amelyet nemcsak olvasni, hanem kostolni is lehet. A harmincoldalas műhöz ugyanis ötvennégy Ids palackban ízelítőt is adnak, hogy az olvasó meggyőződhessek; igaz, ami a könyvben áll, a burgundi jó. A “kötet” ára 588 frank. r Huszonnégyezer férfit és nőt kérdeztek meg házastársi hűségről es adóbevallasi becsuletessegérol. Körülbelül a felük közölte hogy megcsalta már a párját, és rendszeresen kevesebb jövedelmet vall be. Csak, amíg a házasságtörők nyolcvan százaléka megbánta a tettét, az adócsalóknak csupán hatvan százaléka érez bűntudatot. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbitMsröl idejében gondoskodni Egy évre $ 18.- Félévre $ 10.— Kanadába és Európába 1 évre $ 20.— Megújításra: $ . .............................................. Naptárra: $ ....................................................... Név: ........................................................................ Cím:.......................................................... • *■ Város:.................................Állam:......................... Zip Code:..................... AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16 Street, New York, N.Y.10003 TERJESSZE LAPUNKAT! Irta: Kovács József a Magyar Tudományos Akadémia tagja Időrendben legyen talán K.I. tiszteletes ur az első. Nem mintha ö lenne az idősebb. Bár ez is lehetséges, korát nem ismerem. Pusztán azért említem elsőként, mert az időrend igy kívánja. Bizonyára rendkívül érdekes egyéniség volt, mert legalább két, rendkívül erdekes dolgot vitt vegbe. Az egyik az volt, hogy a harmincas évek második felében, amikor világszerte parancsolővá vált a fasizmus elleni erők legszélesebb összefogása, elvállalta egy olyan szervezet elnökségét, amely az egész amerikai magyarságot kívánta vallás- es pártkülönbseg nélkül egy táborban tömöríteni. Es becsületére legyen mondva, nem a címet vállalta, hanem a vele járó munkát. Ment, vitatkozott, rábeszélt, szervezette És mivel legtöbbször munkás emberekkel találkozott, ebből következett másik rendkívül erdekes cselekedete, belépett a szakszervezetbe. Nem az AFL-be, hanem a másikba. Amelyikhez azzal a jelszóval toboroztak a munkásokat: Roosevelt elnök mondta, szervez-? kedj! Nyilván nem meggyőződésből lett szakszervezeti tag, hanem mondhatni, kíváncsiságból. így akarta jobban megismerni azokat az embereket, akiknek vezetésére vállalkozott, es igy akart közelebb jutni hozzájuk. Mindez rendjén lett volna, ha a lelkészegyesület nem inti meg politizáló magatartásáért, es állítja válaszút elé: vagy a politika, vagy az állása. S nem ró- hatjuk meg érte, ha az állását választotta. Ami viszont ritkaság számba megy, rögtön akadt egy másik tiszteletes, aki K.I. helyébe lépett. Az ő nevét kiírhatom: Gross A. Lászlónak hívtak, es íT" testület elnöksége mellett baptista lelkész volt, mellékesen e lapnak éveken át munkatársa, aki irt egy nagyon tanulságos, a kor szellemet tükröző kis könyvecskét, Krisztus és a munkás címmel. Róla nem tudom, belépett-e a szakszervezetbe, de ez nem is lényeges. Fontosabb az, hogy amikor összetalálkozott a munkásokkal, megismerte, megszerette őket, és élete végéig kitartott mellettük. Pedig nyilván nem volt könnyű helyzetben^ kivált 1945, a fasizmus feletti győzelem utáni évtizedben. Ha valaki egyszer megírja az amerikai magyarság történetét, bizonyára tisztelettel és szeretettel fogja említeni nevüket. Mint olyanokét, akik cselekedeteikkel és példamutatásukkal készültek és készítettek fel másokat egy elkövetkező magyarországi nagy változás elfogadására. Ady egy levelét idéztem (lásd nov.12), amelyet s leendő alphai református tiszteletesnek címzett. Nem tudom, ma van-e még egyáltalán református magyar gyülekezet Alphán, nem is szólva a tiszteletes úrról. írásunk szempontjából azonban ez a körülmény teljesen közömbös, mert nem áll szándékomban levelet imi sem a valóságos, sem az elképzelt alphai tiszteletes urnák. Helyette inkább azokkal a megszívlelendő tanulságokkal foglalkoznék, amelyek az Ady Endre leveléből olvashatók ki. Ady Endre azt kötötte a leendő alphai tiszteletes lelkére, hogy mindenek előtt alapítson iskolát, tegye az elvándorolt szegény népet műveltté, és készítse fe Őket egy majdan bekövetkező magvaror szági nagy változásra. S mellette, tegye őket amerikaiakká, tehát magukban bízókká, mert ebből az egész nemzetet átható elvándorlásból csak igy lehet haszna az otthon maradt magyarságnak. Nem kis feladat volt, amit Ady Endre kívánt a levelében. Mondhatnám úgy is, hogy olyan hatalmas feladat volt, amely túlhaladt az egyes ember ereién es képességein, mert minden emberi cselekedet egyetlen irányban való összefogását kívánta volna, és amely a munkát, az emberi tevékenvség egyetlen értelmét állította a középpontba. Az elvándorolt magyarság százesztendős története során sokat Írtak, beszéltek, vitatkoztak, cikkeztek arról a kérdésről, hogy elpusztul az amerikai magyarsag. Születtek fantasztikusnál is fantasztiku- sabb ötletek, ennek az elkerülhetetlennek látszó folyamatnak a megállítására, és ezek az ötletek csak azért voltak fantasztikusak, mert nem számolták a realitással. Azzal a realitással, hogy ezt a folyamatot csak lelassítani lehet, nem pedig megállítani. S hogy amerikai magyarság még napjainkban is létezik, az nem a számtalan elsiratás, a pusztulás feletti aggodalom miatt van. Hanem éppen annak ellenére. Mert az amerikai magyarság közben élte a sajat életét, s mert közben akadtak — nem is kis számmal — áldozatkész emberek, akik a siratás helyett a cselekvést, a szó helyett a tettet választották, és céljaikat mindenkor a valósághoz igazítottak. Az áldozatkész, cselekvő emberek között két tiszteletes ur nevevel is találkoztam. Ez nem sok, mondhatná valaki. De az is könnyen lehet, hogy többen voltak kettőnél. Nem tudom. Örülnék neki, ha valaki megtoldaná ezt a nagyon-nagyon rövid névsort. Egyelőre azonban elégedjünk meg e kettővel, mert ók megérdemlik, hogy felidézzük emléküket
