Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-12-03 / 46. szám

Thursday, Dec. 3. 1981. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. (ú/vaáóiné Aiáé ‘MEGSZERETTEM EZT A SAJTOORGANUMOT" Lassan már egy feléve annak, Hogy rendszeresen élvezettel olvasom a Magyar Szót. Ezen rövid idő alatt is hetröl-hétre jobban megszerettem ezt a bá- tor-kiállasu, szókimondó, mindenkor a dolgozó fi­zikai és szellemi munkásság, a nép érdekeit szem előtt tartó sajtó-organumot. Végre egy amerikai magyar újság, amely nyíltan sikraszáll az igazság mellett! Mélységes megdöbbenéssel hallgatom naponta az “uj kormányzat” antiszociális intézkedéseit közlő híradásokat s szemléltem ma reggel a T.V.-n a sze­gény, dolgozö, vagy családja, sajátmaga eltartásáról gondoskodni nem kepes amerikai állampolgárok, la­kosság immár 48 eve torvénybe-iktatott jogainak, vedelmenek, szociális juttatásainak szétzúzását, drasztikus korlátozását,ünneplő, táncoló konzerva­tív republikánus törvényhozók gúnyos károrvende- zéset, ugyanakkor milliók és milliók: a szegények, a munkanélküliek, öregek könnyeznek. Felteszem a kérdést ismételten magamban: nem szomorú az, hogy akkor, amikor a haladó, fejlett nyugati allamok a rendkívüli világgazdasági es pénz­ügyi válság ellenere is a nyugdíjas korhatárnak álta­lában 60 évre való leszállításába 40 órás heti mun­kaidő csökkentését s általában a dolgozók szociális erdekeit előmozdító intézkedéseket tesznek, ugyan­akkor itt, a “világ leggazdagabb államában” a “kis- milliomos” Reagan- kormányzat szinte fékezhetet- len düh vei a nyugdijas korhatárt 68 évre, a csökken­tett nyugdíjjal való nyugalomba vonulás korhatárát 65 evre akarja kiterjeszteni, tekintet nélkül arra, hogy a közvéleménykutatás szerint a 62 év felé kö­zeledők 80 %-a egészségi vagy más okokból, még csökkentett nyugdíjjal is, 62 éves korában egysze­rűen “nyugalomba akar vonulni”, hogy 35-40 évi megfeszített munka után végre egyéni életet is pró­báljon élni s megpihenjen a testet-lelket kimerítő hosszú munkásság után. Nem tudom, hogy olvasóink közül mindnyáján hallottak-e a ma is szeretett szülőhazánk, a világ- katasztrófáktól annyiszor megtépázott, elszegénye­dett Magyarorszag szociális intézkedéseinek egyiké- rol-másikáról. Csak egészen röviden említem, hogy az otthoni nyugdíjtörvények szerint a férfi dolgozó 60 éves korban, a női pedig (pl. 10 éves szolgálati idő után) már 55 éves korban vonulhat teljes nyug­díjjal nyugalomba, nem is beszelve arról, hogy 1978 jul. 1-től minden,Magyarország területén élő magyar állampolgár, teljesen ingyenes kórházi ellátásban, or­vosi kezelésben, üdülői beutalásban, stb. részesül. Amerikát nem az alig félmilliónyi “milliomos”, hanem a fizikai-szellemi dolgozó munkásság tette naggyá, virágzóvá verejtékes, odaadó munkájával. Es pontosan ezek ellen a szegényebb, sokszor önhi­bájukon kívül munkanélküli réteg, az épitőmunkából már kiesett idősebb nyugdíjasok ellen fordult ez a kormányzat, azok ellen hozott antiszociális intézke­déseket, akik leginkább rászorulnak ennek a nagy nemzetnek a támogatására. Nem felháborító hallani, hogy amikor az esztelen fegyverkezésre az elkövet­kező 5 év alatt legalább 1.6 trillió dollárt dobnak ki, ugyanakkor ez a kardcsórtetö kormányzat az ál­lamháztartás egyensulyata legszegényebb, a szociális intezkedesekre, juttatásokra legjobban rászorulok bőrén akarja szerény juttatásaik elvételével, vagy A NŐK SZIVÉBŐL.., Az amerikai nők békeszervezetének felhívásából. Második rész. Tudni akarjuk mert nem akarjuk ezt a kizsákmá­nyoló, külviszonyokban gyilkoló és otthon elő nők­re és gyermekekre oly veszedelmes zsarnoki uralmat — nem akarjuk, hogy ez az erőszakos társadalom át­ruházza ezt a betegséget az apakrol a fiakra. Mi az, amire nekünk, nőknek szükségünk van mindennapi életünkhöz? Mi az, amit kívánunk ma­gunknak és nővéreinknek, uj nemzetekben és regi gyarmatokban, akik szenvedik a fehér ember kizsák­mányolását és nagyon gyakran saját honfitársaik el­nyomását? Akarunk elégséges élelmet, tisztességes hajlékot, tiszta levegővel és vizzel ellátott községe­ket, kielégítő gondozást gyermekeinknek, mialatt mi dolgozunk. Munkát kívánunk, amely hasznos egy értelmes társadalomban. Szerény méretű tech­nológiát, amely csökkenti a lélekólő munkát es visz- szaállitja a munkához való örömöt. Elhatároztuk, hogy használjuk az ügyességeket és tudást, melyek­ből ki voltunk zárva, mint csőszerelés, vagy mérnök­ség, vagy fizika, vagy betűszedés. Szervezni fogunk női csoportokat, vagy szakszervezeteket, hogy köve­teljenek biztonságos munkahelyeket, nemi zaklatás­tól mentesen, egyenlő bérrel egyenlő értékű munká­ért. Tiszteljük a munkát, amit nők végeztek kicsi­nyeink gondozásában, sajátjukat es másokét, a fizi­kai és szellemi hajlek karbantartásában, a kapzsi és militarisztikus társadalommal szemben. Követeljük, hogy öreg korunkban becsüljek es használják tapasz­talatainkat, képessegeinket. Követelünk egészségi ellátást, amely tiszteletben tartja és megérti testünket. Összejövetelekre, tettek­re, örömökre és munkára van szükségük fizikailag sérült nővéreinknek. Ehhez rámpákat kell épiteni lépcsők mellé, és olvasókká, aláírókká, támogató karokká kell válnunk. Oly közelállók, oly sokan, miért hagytuk, hogy ne ismerjük őket? Olyan okta­tást kivánunk gyermekeinknek, amely elmondja ne­kik a nők életének való történetét, leírja a földet, mint tisztelni való otthonunkat, melyet táplálni és aratni kell. Erőszaktól szabadok akarunk lenni utcáinkon és otthonunkban. Tül sok no részére a sötét utcák és városrészek a merénylő búvóhelyei. Visszaköveteljük az éjszakát, a holdvilágot, női életünk speciális cik­lusát, a csillagokat és az éjjeli utcák vidámságát. Véget akarunk vetni, még életünkben, a faji el­nyomásnak. A feher férfi fennhéjázó arroganciájá­nak hatalma választott el minket Ázsia, Afrika, Dél- Amerika és saját országunkbeli nővéreink szenvedé­seitől es bölcsességétől. Sok északamerikai nő lenézi a mellettük élő kisebbségieket: a feketéket, spanyol nyelvüeket, zsidókat, indiánokat, ázsiaiakat, beván­doroltakat. Nők gyakran nem látják, hogy ők maguk is meghajolnak a férfiak természetellenes hatalma és erőszaka előtt a kormányzatban, a munkahelyen és az otthonban. Privilégiumok nem gyarapítják a tudást, a szellemet, sem pedig a megértést. Béke nem lehetséges, mialatt egy faj uralja a másikát, egy nép, egy nemzet, egy nem lenézi a másikat. Megértjük, hogy minden összefügg. A föld táplál súlyos csökkentésével helyreállítani? Az amerikai nép a jövő évi választások során vá­laszolni fog es elsöpri azokat a képviselőket, szená­torokat, akik a Reagan kormányzat antiszociális intézkedésekkel megrakott szekerét tolták. Dr. Bükkhegyi László minket, amint mi majdan táplálni fogjuk azt tes­tünkkel. Mi általunk anyáink összekapcsolták az emberi múltat az emberi jövővel. Ismerjük az álla­tok es növények életét és munkáját a magzásban es ujramagzásban és egészében, planétánk benépesíté­sében. Soha többé nem látható fajok kizsákmányo­lása es szervezett kipusztitása fenyeget és elszomorít minket. Mi csontból és vérből vagyunk, mi az édes és véges kincsből vagyunk, a vizböl. Nem fogjuk megengedni, hogy ezt az erőszakos játszmát tovább folytassák. Ha ma itt vagyunk hajthatatlan ezrekkel, visszaté­rünk, bizonnyal, százezrekkel az eljövendő hónapok­ban és években. Jól tudjuk, van egy egészséges, ér­telmes, szerető életmód, és mi úgy szándékszunk élni szomszédságainkban, farmjainkon ebben az Egyesült Államokban, és nővéreinkkel és fivéreink­kel a világ minden országában. (Az eredeti angolból fordította Vágó Oszkár.) Radikális harcot hirdetett a bűnözés ellen a nyolc­száz lakosú Golden Beach floridai városka polgár­mestere. Lezáratta egv kivételével a bevezető uta­kat, ezen az egyen viszont megsokszorozta a rendőr­ségi ellenőrzést. Azt hiszi, igy kizárhatja a rossz szán­dékkal erkezö látogatókat. • Hetvenhat éves korában egy diioni kórházban meghalt Mary Louise Joly kisasszony. A hölgy házá­ban, 106 macskát nevelt. Az volt a végső akarata, hogy az állatok kövessek öt a halálba, “ott biztosan boldogabbak lesznek, mintha idegenekhez kerülné­nek”? UJ ORVOSSÁG SZÍVBETEGSÉG ELLEN WASHINGTON, D.C. A Merck gyógyszergyár en­gedélyt kapott a szövetségi hatóságtól, hogy piacra dobja uj gyártmányát, amely hivatva van megaka­dályozni a szívroham megismétlődését. Az orvos­ságot “timolol” névén árusítják, orvosi rendelésre. KÜLDJÜNK KARÁCSONYI AJÁNDÉKOT IKKÁ-VAL Sobel Overseas Corp. (210 E 86 St. New York, N.Y. 10028, telefon 212 535 6490), az TKKA fő ügynöksége az Egyesült Államokban, felhívja ba­rátai és vevői figyelmet, hogy a közelgő karácsonyi ünnepek alkalmával gondoljanak magyarorszagi sze­retteikre és barátaikra ajándékcsomagok küldésével. Mint a múltban, most is kaphatok IKKAN ke­resztül a megszokott ajándék-utal vanvok, valamint mindenféle árucikkek, a zsebrádiótól az autóig. Minden ajándék utalványnak irodánkban kell len nie 198L december 7-ig. Élelmiszer es mas árucik­kek megrendelését 198L december 4-ig kell new yorki irodánkba eljuttatni. Tekintettel a nagv kará­csonyi érdeklődésre, mindent elkövetünk, hogy az ajándék-utalvanyok es mas megrendelések az ünne­pekre ott legvenek Magyarországon. További felvilágosításért hívják (212) 535-6490 szamot, vagv lepjenek összeköttetésbe a helvi IKKA ügynökséggel.

Next

/
Thumbnails
Contents