Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-11-26 / 45. szám

2. Thursday, Nov. 26. 1981. BRASILIA.. Tóbb száz egyetemi diák vette körűi az épületet, ahol Henry Kissinger, volt USA külügy­miniszter tartott előadást. A diákok és egyetemi ta­nárok tiltakoztak Kissinger jelenléte miatt és mon­dották: “Ahelyett, hogy Kissingemek — aki felelős több százezer vietnámi meggyilkolásáért — adnák a 15,000 dolláros honoráriumot, a pénzt a sztrájko­ló egyetemi tanároknak kellene juttatni.” A kirendelt rendőrség rendórkocsiba tuszkolta Kissingert, hogy megmentse a felhevült fiatalok támadásától. OTTAWA. Kanada Manitoba tartományában a prog ressziv Uj Demokrata Part 34 jelöltjét választotta b< a parlamentbe. Az 57 tagból álló képviselöhazbar igy többségbe jutottak. • NEW DELHI. Az indiai kormány szerződést irt alá, melynek értelmében a Szovjetunió acélkomplexu mot épit 218 millió dollár költséggel. A Szovjet unió 170 millió dollár kölcsönt folyósít 2.5 %-os kamattal. A kölcsönt 17 éven belül kell törleszteni, • * Katonák, mint bányászok VARSÓ. Mivel az idén különösen fontos minder tonna kitermelt szén, a Nemzetvédelmi Minisztéri­um teljesítette a bányászati es Energetikai Miniszté rium kérését és engedélyt adott arra, hogy a kötele ző katonai szolgálat első évét letöltött katonák 15 hónapig bányában dolgozzanak és igy teljesítsék a kétéves szolgálatot. A bányák tárt karokkal fogadják az önként jelent kező katonákat; ezek pedig minden, a bányászok nak járó kedvezményből részesülni fognak. Azok nak a katonáknak pedig, akik rögtön a kétéves szol gálát letöltése után jelentkeznek a bányában, a mun ka viszonyba beszámítják a katonai szolgálat két évé is. A jelentés szerint eddig 2500 szerződést írtak al. a bányák az első éves katonákkal; de összesen tóbl mint 7500 katona jelentkezett “bányaszolgálatra.’ Otven vagy 60 millió áldozata volt a második világháborúnak? Ha “csak” 50, akkor is hinni kel­lett, hogy ilyen többé nem lehet. Nümbergben meg­büntették a náci főbűnösöket, a haderőket csök­kentették, megszervezték az ENSZ-et. De mióta felnyitották a levéltárakat, jobban tudjuk, hogy a világpolitika intézői (nem mindig azonosak, a kor­mányokkal) nem hittek a tartós békében. Már ki­nevezték a nácik helyébe az uj ellenséget, a Szov­jetuniót. A végén meg lerombolták a legszebb né­met várost, Drezdát, tudván, hogy a szovjet zónába kerül. A német fegyverszünet után ledobták az atom­bombákat Japánra, holott az már meg akarta adni magát: figyelmeztetés a Szovjetnek.. A nürnbergi bíróság bezárása után keztyüs kézzel bántak a ná­cikkal. Sokat nem büntettek meg, meghagytak őket magas hivatalaikban. Nagy német erőket fegyverben tartottak, “minden eshetőségre”, mig az USA-ban bebörtönözték a kommunistákat. A “hidegháború­ban” az USA a fél világot szovietellenes szövetsé­gekbe kényszeritette. Igaz, 1945 óta Európában csak a görög háború volt, az angolszászok indítottak, hogy ott ne legyen baloldali kormány. Annál több háború volt más vi­lágrészekben. A gyarmatos hatalmak évekig harcol­tak birtokaik megtartásáért vagy visszahóditásáert, az USA évekig harcolt Koreában, majdnem egy év­tizedig Indokínában, megszállta Libanont es Domi­nikát (Anglia meg Jordánt). Támadást szervezett a forradalmi Kuba ellen (sikertelenül) és Guatemala ellen (sikeresen!). Vérengző katonai diktatúrát se­gített uralomra Chilében. Anglia, Franciaország és Izrael közös akciót indítottak (hiába) Szuez birto­kért. Különböző belháborukban segítette az USA a jobboldalt uralomra jutni. Most háború folyik a Szaharában, Namibia körül, Etiópia hatarain, Afganisztánban Timor szigeten, belháboru a Fülöp-szigeteken, Libanonban, Kam­bodzsában, Irán és Irák között. USA kimutatás sze­rint 1945 óta 120-szor mozgósította haderejét, il­letve ennek egy részét érdekei védelmében (más adat szerint 200-szor). Kinaban 1949-ig belháboru folyt milliós erők között. Ulsterben 10 éve halálos merényletekkel folyik a belháboru. Újabban Kina “büntető” háborút viselt Vietnam ellen. Holdutazók tábora , Nem tévedés; ebben az esetben nyugodtan lehet használni a “tábor” szót. Hiszen csaknem százezren vannak mar, akik ha eddig nem is, de a jövőben ok­vetlenül szeretnének eljutni a Holdra. Talán emlékszünk még: evekkel ezelőtt a Panam légitársaság meghirdette: bár műszaki feltételek eh­hez meg nincsenek, de elfogad jelentkezéseket tu­ristautazásokra a Holdra. Eddig több,mint 93.000 személy jelentkezett: a társaság bostoni irodájában mikrofilmeken őrzik a jelentkezési okiratokat. A jelentkezők annak ideién hivatalos elismervenyt kaptak, amely tanúsítja, hogy — ha eljön az idő, es létrejönnek a technikai feltételek a Panam űrhajózá­si részlegénél — jelentkezésük sorrendjében turista­jegyet fognak kapni a Holdra induló járatokra. Csak éppen az indulás időpontja homályos még. TERJESSZE LAPUNKAT AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and 1st 2 weeks in August by Hungarian Word,Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003, Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of -March 21.1879, at the P.O. of New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési árak az Egyesült Államokban egy évre $ 18.— félévre $ 10.— Kanadaban és minden más külföldi országban egy évre $ 20.— félévre $ 12.— Postmaster ; Send address changes to ; Hungarian Wordene. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. uitnn A NÉPIRTÁSOK KORA Mindezt elmondják az évkönyvek. Itt azért Írtam meg, hogy rámutassak: ha 50 millió halott nem volt elég meggyőzni a népeket (főleg a vezetőket), hogy a háború képtelen abszurdum, akkor nem sok re­mény van az emberiség megmentésére. Haig USA külügyminiszter már kijelentette: a háború nem a legrosszabb dolog — és ma már árulóknak, szovjet- báboknak nevezik a háború és a túlfegyverkezés el­lenzőit. Szélső jobboldali magyar emigránsokat gyakran hallottam dühöngeni, mert az USA itt vagy ott nem dobta le az atombombákat. Ilyen szavak­ban benne van az emberiség tragédiája. Úgy emlék­szem, Goebbels mondta: egy ember halala szeren­csétlenség, egy millióé statisztika, az emberi ostoba­ság es kegyetlenség statisztikája, ami lehetővé tette, hogy ne csak a harcolók és ne csak nyílt háborúban öliék egymást, genocid (népirtás) folyhassek a “be­ké” eveiben is, fegyveresek es fegyvertelenek ellen. A német nácik népirtása a leggonoszabb volt mind között, de nem volt az ö találmányuk. A történelem folyamán szamlálatlan milliókat pusztítottak el po­litikai, hazafias, gazdasági, erkölcsi, faji vagy vallási ürügyekkel és a tömeges bűnözést mindenkor sú­lyosbította, hogy a parlamentekben, iskolákban, templomokban, a sajtóban es a távközlésben vagy elhallgatták, vagy meghamisították a történteket^ soha nem nagyobb mértekben, mint az utolso fel­században. Ha halljuk, vagy olvassuk a prágai “ször­nyűségeket”, hogy fogságra ítéltek disszidenseket, amik miatt a világsajtó százszor erősebben felhábo­rodik, mig néhány sorban — ha egyáltalán — közlik 50.000 polgári személy meggyilkolását Salvadorban, nem sok reményünk lehet az egész világ közvélemé­nyének, erkölcsi színvonalának tisztulásában. A múlt és a jelen borzalmairól e lap olvasói kel­lően értesülhettek, mégis hangsúlyoznom kell, hogy ha sulvosbitani lehet őket, ez sűrűn megtörténik. Nyilván olvasták, mi történt Kambodzsa körül. Az országra kínai segítséggel ránehezedett u.n. balolda­li “Vörös Kmer” magát szocialistának nevező terror- csoport a világtörténelemben ismeretlen vad es bo­lond kegyetlenséggel saját kis népüknek millióit meg­ölték, vagy inkább halálra kínozták (minden tudósí­tó jelentése szerint, akik az indokínai háború vege után az országban voltak) es az ország egesz gazda­sági és kulturális életet tönkretettek, emellett pedig sűrű rabló-beütéseket hajtottak vegre Vietnám ellen. Végül Hanoiban nem tűrhették ezt az őket is veszé­lyeztető őijöngést, segítettek Kambodzsa népének az őrült tömeggyilkosokat elűzni', ezek Thailand határára vonultak, onnan intéztek rablógyilkos tá­madásokat a közeli területek ellen. Ekkor az Egye­sült Nemzetek döntött, ki képviselje ott Kambod­zsát. Nem a törvényes és békés, népszerű Vietnam- barát kormányt ismerték el, mert ezt szovietbarat- nak tekintették, hanem a kiűzött gonosztevőket, ez­zel elismervén, hogy a népirtást sem tekintik bűn­nek, ha ezt az USSR ellenfelei követik el. Mi lesz a világgal? t ATHEN. Andreas Papandreu, görög miniszterelnök kinyilvanitotta: a közeljövőben követelni fogják az USA hadtamaszpontjainak felszámolását és orszá­gunk kiválását a NATO katonai egységéből.

Next

/
Thumbnails
Contents