Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-11-26 / 45. szám
Thursday, Nov. 26. 1981. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. “Katolikus forradalom” KENN AHVELEMENYE WASHINGTON, D.C. Nagyjelentőségűnek bizonyulható beszedet mondott George F. Kennan, hosszú időn át Amerika moszkvai nagykövete, a Dartmouth Egyetemen. Előrebocsátotta, hogy ö sok tekintetben elitéli a Szovjetunió politikai és gazdasági rendszerét, de az a nézet, amely a szovjettel kapcsolatban amerikai kormány- es sajtokörökben elterjedt, annyira torz, annyira túlzott, hogy komolyan veszélyezteti a világ jobb jövője reményeit. A Szovjetunióról forgalomban lévő nézetek any- nyira szélsőségesek, annyira eltérnek attól, amit a tények józan ellenzése mutatna, hogy megszűnt nemcsak hatásosnak lenni, de kimondottan súlyos veszélyekre vezethetnek. A világ egyik legnagyobb államának vezetőit következetesen es rendszeresen embertelenre torzítják, moszkva katonai erejet rendszeresen eltúlozzák, céljait igazságtalannak hirdetik. Az amerikai sajtó következetesen félremagyarázza egy sokat szenvedett nagy nép nemzeti tulajdonságait. Nem veszik tudomásul nemzeti büszkeségüket, reményeiket. Amikor a Szovjetunióra tekintünk, sokan csak Önmagunk erényeinek ellentétét véljük látni. Itt az ideje, hogy az amerikai nép megertse, hogy az orosz nép egyike a világ legnagyobb nemzeteinek, amelynek félelmei, szokásai és reménységei nem valami vele született alsóbbrendűség következménye, hanem a történelem kérlelhetetlen törvényeinek fejleménye. Ha továbbra is démonoknak fogjuk tekinteni a szovjet vezetőket, ha továbbra is csak javíthatatlan ellenségként és gyűlölettől megszállottakként fogjuk kezelni őket, akkor bizony mindez be fog következni, még pedig azért, mert nem hagyunk sem az ó számukra, sem a mi szamunkra más kiutat, mint egymás elpusztítását. Ezt mondta 1981-ben George F. Kennan, volt moszkvai nagykövetünk, aki 1951-ben elsőnek hirdette meg a szovjet elszigetelésének politikáját! Bonnban tárgyal Brezsnyev elnök BONN. Leonid Brezsnyev, a Szovjetunió elnöke a Német Szövetségi Köztársaság fővárosában folytat három napi tárgyalást Helmut Schmidt kancellárral. A tárgyalás témája: a középtávolságu atomfegyverek korlátozása, a detente, a békés egymás mellett élés elvének érvényesitese es a két ország közti kereskedelmi, gazdasági és kulturkapcsolatok kiegészi- tese. Schmidt kancellár már a tárgyalások megkezdése előtt hangoztatta a Brezsnyev - Reagan csúcstalálkozó fontosságát es szükségességét. Az NSZK konzervatív politikusai próbáltak nagy szovjetellenes tömegtüntetést szervezni, de a béketünteteshez viszonyítva kevesen vettek azon részt. SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT “Valami alapvető forrongást észlelünk a Katolikus Egyház keretein belül, forrongást, amelyhez képest az abortusz kérdésé, az iskola-ima, az egyházak adómentessegi problémája csak gyerekjáték. A Katolikus Egyház a BÉKE egyháza.” Ezeket irta Msgr. Vincent A. Yzermans, a St. Claud, Minn.-i egyházkerület tagja, számos katolikus közlöny szerkesztője, a N.Y. Times nov. 14-i számában megjelent cikkeben. Megállapítását a kővetkező eseményekre alapozza: 1979. szeptember 9-én John Cardinal Krol, Philadelphia bíborosa a bíborosok többségé nevében a Szenátus Külügyi Bizottsága előtt tett tanuvallomá- saban előtárta az egyház magatartását a fegyverkorlátozásról es az atomfegyverek iránti magatartásról, amit igy összegezett: 1. ) Legfontosabb feladatunk az atomfegyverek korlátozása. 2. ) Minden stratégiai atomfegyver használata, bármilyen körülmények között is, erkölcstelen, elfogadhatatlan részünkre. 3. ) Elítélünk minden olyan lépést, amely az atombomba használatának fenyegetésével jár. Erkölcstelennek tartjuk azt is, hogy atombombával fenyegessük a Szovjetuniót. 4. ) Az Egyház teljes erejével támogatja a kétoldalú, kölcsönös fegyverkezés-korlátozási egyezmény létrejöttére irányuló törekvést. 5. ) Egyházunk egy lépéssel tovább halad és megköveteli az egyhaztagoktól, hogy egyoldalúan megtagadják az atomfegyver használatát, vagy az azzal való fenyegetést, azokkal az atomfegyverekkel, amelyeket a két fél között fennálló szerződés megenged. A Katolikus Egyház e magatartása, elvi elkötelezettsége szembenáll a kormánnyal. Krol bíboros tanúvallomása óta számos katolikus püspök nyilatkozatban, pásztorbeszédben, egyházközösségekhez intézett levélben teljesen magáévá tette a bíboros álláspontját. Az egyháztagok véleménye azonban megoszlik. Egyesek ellenzik, mások hűen támogatják Krol bi- boros nezetet. Az Egyház három erseke: Raymond T. Hunthau- sen (Seattle, Wash.), LeRoy Matthiesen (Amarillo, Tex.) és John R. Quinn (San Francisco, Cal.) nyíltan hangoztatta, hogy az Egyház erkölcsi magatartása csupán egyoldalú atomlefegyverzésben nyilvánulhat meg. Ezen egyházfők szerint az “igazságos háború” (“just war”) elmélete nem foganatosítható az atomkorszakban. “Nemrég elbeszélgettem egyik államunk legfelsőbb bírósági tagjával, aki katolikus és ő mondta: Meggyőződésem, hogy szükség van az egyoldalú lefegyverzésre. Remélem, hogy az Egyház segít olyan légkört teremteni, hogy ez valóra váljon. “A Katolikus Egyház elvi álláspontja: Az egyoldalú atomlefegyverzés elsőrendű erkölcsi szükségesség.'* “Ezt nevezem en — írja Vincent A. Yzermans — KATOLIKUS FORRADALOMNAK.” Megtisztelték Winpisingert Nem kevesebb, mint 39 szakszervezet képviselője vett részt a Labor Research Association áltál rendezett banketten a new yorki Roosevelt Hotelben. Josie McMillan, a postai alkalmazottak new yorki szakszervezetének elnöke volt a műsorvezető. Joseph Harris, a L.R.A. direktora, a szónokok egyike, hangsúlyozta a szervezet szerepet: szamokkal, tényekkel és munkásideológiaval felfegyverezni az ország szak- szervezeteinek vezetőit és tagjait. “A mi ellenségünk nem a japán, vagy a német, vagy a koreai munkás, hanem az amerikai monopolisták, akiket csupán a profit irányit” — mondta Harris. Az összejövetel másik kimagasló szónoka Frank Barbara volt, aki haladó lépésként könyvelte el a Unity Party létrejöttét és ragyogó jövőt josolt a párt részére. A bankett kimagasló pontja William Winpisinger, a gépészek szakszervezete országos elnökének beszéde volt. Lerántotta a leplet a reaganizmusról es tényekkel bizonyította, hogy a jelenlegi washingtoni kormány csupán a gazdagok érdekét nézi. “Hatalom ellen hatalommal kell harcolnunk”- mondta és Ígérte, hogy mozgósítja szervezete 750.000 tagját az amerikai nép érdekeinek védelBERLEVAGAST KÖVETELNEK Egyik vállalat a másik után követeli, hogy alkalmazottai bérlevágast fogadianak el. Ezúttal a legnagyobb légivállalat, az American Airline követeli, hogy a vállalat 5.000 alkalmazottja fogadjon el egy azonnali 5 %-os bérlevagást es ne követeljen egy évig béremelést. Tette ezt azt követően, hogy 750 alkalmazottat és 700 pilótát elbocsátott. A múlt hónapban a Pan—Am vállalat 18.000 munkása egyezett bele egy tíz százalékos bérlevágásba. i mere. WASHINGTON, D.C. Az igazságügyminisztérium folytatja a vizsgálatot, mely hivatva van eldönteni, hogy Richard V. Allen, Reagan elnök nemzetbiztonsági tanácsadója egy, vagy tízezer dolláros honoráriumot kapott egy japán folyóirattól azon ténykedéséért, ami lehetővé tette, hogv Nancy Reagan, az elnök felesege interjút adjon a folyóirat részére. KÜLDJÜNK KARÁCSONYI AJÁNDÉKOT IKKÁ-VAI Sobel Overseas Corp. (210 E 86 St. New York, N.Y. 10028, telefon 212-535-6490), az IKKA fö- iigynóksege az Egyesült Államokban, felhívja barátai és vevői figyelmet, hogy a közelgő karácsonyi ünnepek alkalmával gondoljanak magyarországi szeretteikre es barátaikra ajándékcsomagok küldésével. Mint a múltban, most is kaphatok IKKÁN keresztül a megszokott ajándek-utalvanvok, valamint mindenféle árucikkek, a zsebrádiótól az autóig. Minden ajándék-utalványnak irodánkban kell len nie 198L december 7-ig. Élelmiszer es mas árucikkek megrendeleset 198L december 4-ig kell new yorki irodánkba eljuttatni. Tekintette! a nagv karácsonyi érdeklődésre, mindent elkövetünk, hogy az ajándek-utalvanyok es mas megrendelések az ünnepekre ott legyenek Magyarországon. További felvilágositásért hívják (212) 535-6490 szamot, vagv lepjenek összeköttetésbe ahelvi IKKA ügynökséggel. Jléi
