Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-11-26 / 45. szám

KERES KRÓNIKA “Óh, ne izgasson a nagy hü-hó a sajtóban a 10.000 dolláros japan borravaló miatt” — mond­ja Haig külügyminiszter Allen nemzetbizton­sági főtanácsosnak,, miközben Amerika védel­méről tárgyalnak. A Washingtonban nemrég tartott négy napos konvenciójukon amerikai katolikus püspökök tiltakoztak Haigek San Salvador-i e's Nicaragua-i politikája ellen. Képünkön baloldalt John J. O Connor püspök és jobboldalt James Hickey, washingtoni r.k. érsek. Len Murray, az Angol Szakszervezeti Tanacs főtitkára (balról) megbeszélést tartott Budapes­ten Kádár Jánossal. Indira Gandhi, India miniszterelnöke Mitte- rand elnökkel tárgyalt Párizsban. LONDON. A Thatcher kormány törvényjavas­latot terjesztett a parlament ele, melyet, ha törvényre emelnek, guzsbakötne az ország szak- szervezeti mozgalmát. Hatalmas büntetést óhajtanak kivetni azok­ra, akik szimpátiasztrájkba lednek. Veget akar­nak vetni a “zárt üzemnek” is. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31.1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.0, of N.Y NY Vol. XXXV. No. 45. Thursday, Nov. 26. 1981. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 “Európa fiatalságát nyugtalanítja a kardcsörtetés, amelyet Washingtonból hallottak és hallanak. Igen, egesz Európát rettegéssel tölti el az a hiedelem, hogy egy örült társaság jutott hatalomra Washing­tonban. De ami a legjobban aggaszt engem az , az, hogy azokon kivül, akik az utcákon tüntetnek... roppant nagy azoknak száma, akik otthon ülnek, de osztják a tüntetők érzelmeit, félelmét.” így nyilatkozott az óriási európai béketüntetések- röl George Ball, Johnson elnök volt helyettes külügy­minisztere. E nagy nepmozgalom a szó legteljesebb értelmében megrengette Európa és az USA kormá­nyait. Mitterand francia elnök fogalmazta meg né­zeteiket a legtisztábban: “A lehető legelső alkalommal az USA-nak kezé­be kell vennie a kezdeményezést, megragadni a lab­dát reptében. Ha ezt nem teszi meg,el fog mélyülni Európa lélektani és erkölcsi válsága.” Reagan elnök valóban meg is ragadta az alkalmat, annak ellenere, hogy pár héttel ezelőtt még úgy nyi­latkozott, hogy az európai tüntetések nem fogják öt éles kardcsörtető, neutronbombás politikája meg­változtatására kényszeríteni. Négv pontos békeprog­rammal állt elő, melynek lényege az, hogy a Szov­jetunió vonja ki rakétáit Kelet-Európából és akkor ő már, mint Reagan, nem fog uj Pershing-rakétákat bevezetni Nyugat-Európaba. Reagan beszédéről és javaslatáról ezt irta Anthony Lewis, a N.Y, Times külpolitikai rovatirója, aki egyál­talán nem rokonszenvez a Szovjetunióval. “Reagan fegyverkezésellenzö beszede hangjának és időzítésének egyetlen célja volt: enyhíteni az eu­rópaiak rettegését Amerika politikáját illetően. Be­szedővel kicselezte az oroszokat és elta'volitott egy akadályt a Pershing-rakéták bevezetés elöl. A Nemze­ti Biztonsági Tanácsban a beszéd megszövegezése előtt folytatott eszmecseréken a hangsúly nem azon volt, hogy komoly alapot fektessenek le az oroszok­kal való tárgyalásra, hanem az, hogy hogyan nyug­tassák meg az európaiakat.” Kérdés: meddig maradnak az európaiak megnyu­godva, ha az USA nem készül komoly leszerelési tárgyalásokra. AFL-CI0 KONVENCIÓ Az AFL—CIO országos konvencióján megjelent 900 delegátus egyhangú javaslatot fogadott el az ország gazdasági válságának megoldására: 1. ) Közmunkák létesítésével, lakások építésével, százezreket munkához kell juttatni. 2. ) Munkanelkuliek biztosítását meg kell hosszab­bítani. 3. ) A kormány tegye lehetove ui gyarak építését és a meglevők modernizálását. 4. ) Senki se kapjon 1982-ben 700 dollárnál ma­gasabb adoengedményt. Vissza kell helyezni az olaj­vállalatokra kivetett szuperprofit megadóztatását. A konvenció elfogadta azt a határozati iavaslatot is, mely magas vámmal tavoltartana számos árucikk behozatalát. Ez az utóbbi nem oldja meg a szövő, acél, cipő és a többi érintett iparban dolgozók problémáját. Sót.. Ez csak növelné egy nemzetközi kereskedelmi háború kitörését, mely még súlyosabb gazdasági válságba sodorná az ipari országokat. A szövetségi kormánynak kell felelősséget vállal­nia azokért a munkásokért, akik elveszítik munká­jukat a külföldről behozott termékek miatt. Jelen volt a konvención Heinz Vetter, az NSZK Szakszervezeti Tanácsának tagja, aki hangsúlyozta az atomháború kitörését megakadályozó mozga­lom kiszélesítését. Hasonlóan nyilatkozott Dennis McDermott, a kanadai szakszervezetek vezetoie is. HUZA-V0NA A KÖLTSKÖRÜL WASHINGTON, D.C. A kongresszus 428 billió dol­lárt irányzott elő az 1981—82-es költségvetési évre. Reagan elnök eredetileg énnél 8 billió dollárral ala­csonyabb összeget követelt, amit a republikánusok által kontrollált szenátus hajlandó volt megadni. A kepviselohaz azonban, melyet a demokraták kontrollálnák, nem volt hajlandó az elnök ismetelt népjóléti csökkentési kerelmet teljesíteni. A képvi­selők és szenátorok konferenciája két billió dollá­ros csökkentest javasolt, Reagan elnök ezt megvé­tózta. Mivel nincs érvényben a kongresszus áltál el­fogadott és az elnök áltál törvényre emelt költség­vetés, formailag nem all pénz a szövetségi kormány rendelkezésére. így a 2 millió szövetségi alkalmazott­ból 400.000-t ideiglenesen felfüggesztettek állásából. Ugyanaznap azonban a kongresszus elfogadott egy javaslatot, melyet Reagan elnök aláírásával törvény­re emelt és igy december 15-ig lehetségessé vált a kormánytisztviselők további alkalmazasa. • WASHINGTON, D.C. A képviselők 263 szavazattal 142 ellenében 2.4 milliárd dollárt szavaztak mega B-l bombázó építésére. ff + j BRÜSSZEL. A nyugat-európai országokban 8.5 százalékra emelkedett a munkanelkuliek szama. Ára 25 «•■! ^Amerikai-Magyart^ L barátságért! Sé­REAGAN ÉS A RETTEGŐ EURÓPA

Next

/
Thumbnails
Contents