Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-11-12 / 43. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 12. 1981. Tízmillióval több a férfi a földön, mint a nó, köz­li az ENSZ egyik uj statisztikája. Európában még a nők altnak az első helyen: 12.5 millióval haladia meg a számuk a férfiakét. Ázsiában viszont csak­nem 47 millióval több a férfi. A demográfiai előre­jelzés szerint, a következő évezred elejéig az egész földön kiegyenlítődik a két nem számaránya. Hét francia viziturista nagy vállalkozásra készül: nyugatról kelet felé, motorcsónakkal akarják átszel­ni Afrikát. Az expedíció a szenegáli Saint Luisbol indul, s a kenyai Mombasa a végcélja. Ily módon 14 afrikai országon at, összesen 16 ezer kilométert ha­józnak a folyókon az Atlanti-óceántól az Indiai-óce­ánig. Egy hetvenöt év előtti levelet idézek. Kérem olva- sóimat,ne a level betűit figyeljek, hanem a szellemet. Mert az talán ma is időszerű, íme a level: “Szól ezaziras az alphai tiszteletes úrhoz. Gyáva­ság okábol szól eppen őhozzá. Az alphai tiszteletes urnák tudniillik nincsen neve. Alpha nagy Ameriká­ban van, New Jerseyben. Baksay Sándor püspök most keres Alphaba egy magyar kálvinista papot. Hatszazkilencven dollárja lesz ott > évenkint. Nem nagy pénz. No de itthon sincsenek nagv pénzhez szokva a református tiszteletesek. Tiszteletes uram, Alpha magyar lelkipásztora, ki­nek a neve még nem tudatik, szerencsés utat kívá­nunk. Papa vagy Budapest, Patak vagy Kolozsvár, avagv Debrecen lelkét vigye magával a tengerentid árva magyarjai közé, mindegy. Azt sem ajánlgatjuk, hogy sok szeretetet is vigyen magával, úgyis ezt te­szi. Egyre kérjük csak: ne legyen önből búsmagyar odakünn. Nagyon nagy kérés ez. Es nagyon nagy kérdés. Hogyan is nem esett még erről soha szó? Messze nagy Amerikában, idegen népek és cso­dák rengetegében egyre no a hazulról elátkozott ma­gyarok száma. Itthon nem lehet élni. Mennek ki szegények, talán a világon a legrosszabbul fölsze­reltek az újvilág nagy versenyére. De mennek. Es ott künn összeverődnek. Nagyrészüknek a lelken még ott van az alig lerázott jobbágyság lélekbénasága. Aztán ez a mi országunk még mindig csak feudális ország. A regi jobbágyokat, az uj iobbagvokat sem betűre, sem munkára, sem bátorságra meg nem ta­nítjuk. Úgy képzeljük egy-egy amerikai vidék ma­gyarságát, mint reszkető iuhnyáiat a debreceni nagy- vásarra beriogatva. Reszketve nézik a nagy, ijesztő, lármás ismeretlenséget. No, most már semmi egyéb nem kell, mint egy ábrándos, gvönge lelkű vezető, aki Amerikát is csak a betűk révén ismeri iobban, mint a hívei. Mondiuk, egy poetalelku debreceni teológus, aki sírva gondol vissza a cőtuséletre, egy elmulasztott beregi eklézsi­ára, egy kis lányra, a kortes-nótás, lelkes képviselő­választásokra, a hazai cecokra, vagy valami más ilye­nekre. Kész: egy kis Magyarország. Hazai tempóban folyik az elet, egymást marva, sokat ábrándozva, gyámoltalanul és szegényen. Mindenek fölött pedig busmagy árkod ássál. Tiszteletes uram, csináljon iskolát. Nem csak a többi tiszteletes ur, de minden értelmes vezető ame­rikai magyar számára. A reformed church és a pres- byterian church, a missziói, vagy hazai egyház, az ilyen magyarok, vagy az olyan magyarok kérdése, ezek az iótaproblémák ne kössék önt le. Legyen amerikai, ahogy Amerikába teszi a lábát, s tegye amerikaiakká a magyar híveit is. Magukban bízókká, reálisakká, munkásakká, vállalkozókká és műveltek­ké. Vagy legalább is erre törekedjék. A magyarság pedig megmarad emellett. Ne tessék félni. Sót igy lesz csak ebből haszna a magyarságnak. Ha mi kerülnénk oda, ilyen gondolattal idomit- nók apostolivá a lelkünket. Amint következik. Itt élünk már egymillióan. Ez a szám egvre nagyobb. De lehetetlen, hogy Magyarorszag sorsa mindig úgy folyjék, ahogy most. Készüljünk erre a változásra idekűnn. Egy napon tálán otthon is elszáll a sötét­ség. Összeomlik a középkor. Meghal az Európában felejtett feudális patriarchális világ, s egy demokra­ta, modern Magyarország támad belőle, melyben nem lesznek urak, csak polgárok. Es akkor mireánk szükség lesz. Mink már akkor egészen az uj, munkás- idők gyermekeivé nevelődtünk Amerikában. Vagyo­nosak leszünk és hazamegyünk. Mind. Millióan, ket- millioan. Hazamegyünk tanitomestereknek. Evvel a gondolattal szálljon partra, tiszteletes uram. Ne nacionalizmust vigyen magával, búson go magyarságot, de amerikanizmusra szántságot es bizo magyarságot, amit nem kell lépten-nyomon a szá­jon hordani. Ott künn nincs idő a szép szavakra. Le­het, hogy hazaárulőnak fogják deklara’ni az ameri­kai Zoltánok, de ez még itthon sem elviselhetetlen, tiszteletes uram. A munka mindent feledtet, s be szép volna, ha Amerika kifejlesztené az uj magyar ember típusát, a szabadét, műveltét, munkásét, erősét, mely honi nyomorúságainkban nem tudott megszü­letni.” Ennyi a levél, amelyet Ady Endre irt egykor, és tett közzé a Budapesti Naplóban. ----------------------------------------­-------------------------------r MI IS AZ AWACS ? (folytatás a 3. oldalról) Egy harmadik tag pedig igy szólt: Esne feledkez­zünk meg az izraeliekről sem. Rettegni fognak az AWACS-tól , és tizenkettő Stealth bombázót kell küldenünk nekik, amelyek meg le sem kerültek a tervezőasztalrol. Valamelyikük közben telefonált Reagan elnöknek. “Elnök úr, mi a véleményé, küldjünk AWACS-ot Szaud-Arábiának ? ” “A kutyafáját, tetszik az ötlet!” “Nem akarja esetleg tudni a nézőpontjainkat, Elnök űr?” “Fenét; egyetértek mindennel, amit jónak gondol­nak. Mi is az AWACS?” “Egy légiuton szállitott radarrendszer, amely be­folyásolhatja hatalmunk egyensúlyát Közep-Kele­ten.” “Az oroszoknak is küld üzenetet?” — kerdezte az elnök. “Tizenhét különböző nyelven.” “Hat akkor legyen. Úgy sem kaptak tolunk mar egy hete semmilyen üzenetet.” Tökéletesen konzervált állapotban találták meg egy izlandi gleccserben néhány hete annak a hét amerikai pilótának a holttestét, akik a Neptun re­pülőgép fedélzeten 1953. december 17-en kényszer­leszállást hajtottak végre. • — A sarki medvék fővárosának nevezik az észak- kanadai Churchill városkát,amelynek utcáin gyakran láthatók lomhán ballagó fehér mackók, amelyek nem is mindig ártalmatlanok. Az egészségügyi dol­gozók kollektív szerződését ezert nemreg olyan zá­radékkal egészítették ki, amely szerint valahányszor jegesmedveriadó van a varosban, a helyi kórház hat­van főből álló személyzetét külön gépkocsikkal, ingyen szállítják be munkahelyükre. • BÚVÁR DELFINEK Egy kaliforniai cég, a Treasure Salvors, Inc. szer­ződést kötött Rusty Nielsen delfinidomarral, hogy a két legjobb palackorru delfinjét a vállalat rendelke­zésere bocsátja, a tengerben elsüllyedt ertekes tár­gyak felderítésére. A két delfin feladata az lesz, hogy a tengerfenékbe ágyazódott fémtárgyakat fel­kutassák, emellett az állatokat arra is betanítják, hogy a lelet melle jeladókat helvezzenek el a búvá­rok tájékoztatására. ABS-. .......Will Hilfl '.I STEREO CASSETTES - AZ ELSŐ MAGYAR 8 TRACK STEREO - TAPE CARTRIDGES nagy választékban H. ROTH & SON iMPORTHÁZÁBAN 1577 First Ave. (82-es utca sarok) NEW YORK, N.Y. 10028 * Tel: (212) 734-1111 KÉRJEN INGYENES* MAGYAR ÁRJEGYZÉKÜNKBŐL! Importált nokeddliszaggató, metéltvágó, mindenféle konyhafelszerelés kapható 95 különféle kézzel készített és kézzel festett otenimúm, vázák, hamv- és enm'4 TAMTÓK. KULACSOK, VOASCStBBNBK. köcsögök. erömömO . színekben és nagyságokban HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI fmomkerámia Házilag készített ruszli, frissen daráit mák, dió, mandula, SZEGEDI piros paprika SZALONCUKOR, karácsonyi csokoládé-diszek Hímzett női blúzok, szakácskönyvek, szótárak. Csalamádé és savanyított paprika, stb. ECV RÉGI ÜZENET Irta: KOVÁCS JÓZSEF a Magyar Tudományos Akadémia tagja mumm NOVEMBER 14. Meghalt Budapesten Goldziher Ignácz, orien- tológus 1921. 14. Az A.F. of L. alapitasa 1881. 17. Washingtont teszik meg USA fővárosává 1800 19. Lincoln elmondja hatalmas Gettysburg-i beszé dét 1863. Salt Lake Cityben hamis vád alapjan kivégzik a nagy amerikai I.W.W. szervezőt, a munkásság nagy dalosát, Joe Hill-t 1915. Segítségedért hangosan kiáltok Szabadság, tégy gazdaggá minket Gazdagság térdelj ide mellénk Az Alföld szőnyegére. Váci Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents