Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-09-24 / 36. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 24. 1981. 6. (D/vabcmÁ Áiéá ru ■■■ ■■■■■■ ■ A nyári tevékenységek visszatartottak a Magyar Szó rendszeres olvasásától. Amint belemerülök a visszamenő cikkek olvasásába,még jobban, mint valaha meggyőződöm arról, hogy a Magyar Szó fontos kiegészítője a mai helyzet megitélésének,Melleke- lem 10.— dolláros csekkemet az augusztus-szeptemberi adomanyomra a Magyar Szó általi beke es igazsag terjesztesere. Margaret Rosov, N.Y.C. NEW YORK, N.Y. A Magyar Szó aug. 20-i számának első oldalán az “Ellenforradalom” c. vezető cikkükben azt Írták, hogy e kifejezést a NEWSWEEK hetilap augusztus 17-i számából vették át. En gondosan átnéztem e lap aug. 17-i számát és sehol sem voltam kepes ilyen cikket, vagy ilyen kifejezést találni. G. H. (Úgy G.H., mint többi olvasóink utólagos elnézését kérjük. Az említett cikk a Newsweek aug. 10-i (es nem 17-i) számában jelent meg a 16. oldalon. A további felreertesek elkerülése végett alant hozzuk a kérdéses cikk szóbanforgó részét. — Szerk.) REST IN PEACE A wash in the bubble of laughter and economy-class California champagne, Ronald Reagan led the toasts last week to the end of the half-century liberal era in American Government—and the triumph of his own astonishing 190-day counterrevolution. His radical package of tax cut* NEWSWEEK/AUGUST 10, 1981 CLEVELAND, 0. A junius 15-én keltezett levelet megkaptam Deák szerkesztőtől a kvótát illetőleg. Elnézését kerem a kesesert. Egészségi okokból nem tudtam eddig cselekedni. Most eleget teszek a keresnek es itt küldök 50 dollárt. Kívánok jo erőt, egészséget a jó tanító munka folytatásához. Szeretettel üdvözlöm az összes bel- es kúlmunkatársakat. Keresztesi Mihály MELVINDALE, Mich. Megkaptam én is a Gellert Hugó emlékkönyvet, ami megér sokkal többet, mint ez a csatolt csekk (S 50.—). Itt van egy kiváló tehetség, aki nem adta el a szivét, lelkét pénzért. Kitartott a nép mellett. Szívből kívánjuk, hogy még sokáig itt legyen velünk, jó egészségben. John és Elizabeth Kochis LEMEZT SZERETNE CSERÉLNI Közel 80 éves, teljesen egyedülálló nyugdíjas gépészmérnök vagyok. Idős korom miatt már nehezen olvasok, egyedül a zene az, ami értelmet ad életemnek. A Magyar Rádió es Televízióban láttam egy filmet a “Gospel Karavan-Templom Harlemben” címen es azóta Összejartam Budapest minden számottevő hanglemezboltját néger spirituálé lemezért, de itt nem lehet kapni. Ha akadna olvasóik között, aki ilyent küldene nekem, én szívesen viszonoznám magyar cigány zenés, vagy bármilyen más lemezzel. Fábián Ferenc, 2310 Szigetszentmiklós, József Attila telep XVI. f.v. Magyarorszag Ml A “MONETARIZMUS”? Moneta: olaszul pénz,monetárizmus: olyan pénz- politika, amely a nemzetgazdaság problémait egyedül a pénzkibocsátás és a hivatalos kamatláb irányításával kívánja megoldani. Ez történik ma az USA- ban, ahol a jegybank (Federal Reserve Bank) megszorította a pénzkibocsátást, hogy az árak emelkedését csökkentse, az inflációt megállítsa. Ez alapjában helyes, de egyrészt a nemzetgazdaság szanálásához nem elég, másrészt merev alkalmazása veszélyes a nemzetgazdasagra. 1929-ben Hoover elnök a fenyegető gazdasági válság ellen az államháztartás deficitjét igyekezett megszüntetni az “austerity” (takarékossag) utján, állami alkalmazottak elbocsátásával, beruházásokcs'ók- kentésével. így a már amúgy is eladási nehézségekkel küzdő vállalatok jelentős része vásárlók hiányában megbukott, az értéktőzsde összeomlott, a munkanélküliség erősen megnőtt. Hoover után Roosevelt elnök ezzel ellentétes politikát követett: az angol Keynes javaslatainak megfelelően enyhített a pénzszűkén, növelte az állami beruházásokat kölcsönök felvételével, élénkítette a gazdasági eletet. Ezzel ugyan a munkanélküliséget nem tudta kellőképpen csökkenteni (ez csak a második világháború fegyveriparanak fellendülésével csökkent nagymértékben), de segítette a nélkülözőket, fenntartotta a politikai nyugalmat és kiépítette a szociális biztosítást. A tőkés érdekeltségek vészkiáltásai szerint Roosevelt el akarta pusztítani Amerikát, de valójában megteremtette az alapját a háború utáni fellendülésnek. Más ipari országok is követték ezt az utat évtizedekig a háború után, az europai-északamerikai “gazdasági csoda” útját. De a fák nem nőnek az égig. A technika fejlődése lehetővé)tette a termelés gyors növését, de nem oldotta meg a társadalmi problémákat. Az “elmaradt” országokban, ahol az emberiség fele el, milliárdnyi éhező van, fejlett országokban a legtöbb beruházást a spekuláció, nem a hasznosság irányította, a legnagyobb iparag a jólétet nem növelő hadiipar lett és tíz ev óta az ásványolaj árának sokszoros emelkedése több államban megrendítette az államháztartást. S az egész vilaggazdaságra bénítóan hatnak az USA problémai, a munkanélküliség, az infláció, a drágulás és egyes nagyvállalatok veszteséges üzletmenete. Az USA uj elnöke, az oskonzervatív nézeteket valló Reagan mindezt az eddigivel ellentétes politikával akarja gyógyítani a republikánus part segítségével, amely a szenátusban többségét szerzett. Csökkenteni, majd kiküszöbölni akarja az államháztartás deficitjét, leszállítani a jövedelmi adót (kivált a gazdagokét) es csökkentem a szociális kiadásokat, mindezzel ellentétben pedig emelni a katonai kiadásokat. É programpontok nagyrészében a chicagói Milton Friedman közgazdász tanait követik, aki az állam szerepét a gazdasági életben a pénz- és kamatpolitikára akarja szorítani. Ez persze lehetetlen, amennyit ezirányban már megpróbált, csak rontotta a gazdasági helyzetet. Friedman tanítványai,a “Chicago boys” e politikát már folytatták Chilében, ahol a megnyomorított munkásság nyomorának növelése aran az inflációt csökkentették és a külkereskedelem deficitjét is lefaragták. De az USA-ban ezt egyelőre meg nem lehet ismetelni. Hosszabb ideje próbálja ez archaikus politikát alkalmazni Reagan elvbarátnöje,Ms. Thatcher, a brit miniszterelnök, egyelőre csak annyi eredménnyel, hogy a brit munkanélküliek száma 3 millióra emelkedett és a lakosság 3/4 része ellenzi e politikát. Nemrégen még lehetetlennek tartották, hogy a világ vezető pénzhatalmának hivatalos kamatlába 20 százalék legyen, de ma az amerikai közvélemény úgy meg van “dolgozva”, hogy e politika ellen komoly ellenállást nem tanúsít. A munkasuniók megalkuvó politikája az oka, hogy az amerikai dolgozóknak csak negyede van megszervezve. A polgárságnak csak egy kis, felvilágosodott részé aktív a politikában, a nagy többség csak arra vigyáz, hogy állását el ne veszitse. Hogy milyen politikai es gazdasági erők fognak közbelépni egy józanabb gazdasági politika érdekében, ezt még nem tudhatjuk, de máris többször meg kellett torpanniok az uralkodó fried- manistáknak a gazdasági kényszer nyomására. Mindenek előtt az esztelen katonai (és háborús) kiadások további emeléséről kellene lemondani, és e téren már hallatszottak komoly hangok a józanság érdekében. Mindenesetre a harmadik világháborúval fenyegető politikai kalandorok es az USA életérdekeit védő komoly felelősséget hirdető erők között a politikai erőpróbának nyilván csakhamar meg kell törtennie. Szeptember 1. 500ezren tüntették Reagan ellen (folytatas-az akik azt megérzik, mielőtt a politikusok, vagy a jólétben élők. Nos, valami nincs rendben és ti ennek teljesen tudatában vagytok. Azok, akik e városban uralomra jutottak, elhatároztak, hogy a kormány képtelen legyen a ti érdeketeket, a ti célkituzésteket bármilyen módon elősegiteni Elhatározták, hogy megsemmisítik a társadalom minden intézményét és visszataszítanak bennünket a gazdasági vadonba. Politikájukkal veszelyeztetik milliók otthonát, egészségét és kívánságát. Az általuk érvénybe léptetett adóengedmény a közös jólét rovására a gazdagok gazdagabba tételét szolgálja, ami a legfelelőtlenebb pénzügyi lépésnek bizonyult, amint mi azt megjósoltuk. A társadalmi 1. oldalról) igazság iránti nemtörődömség, illetve ellenszenv, veszélyezteti a nők egyenjogúságát, a szavazati jogot, a munkások jogát es minden polgárjogot. Mi csupán a szívtelenekkel, a kegyetlenekkel, a hará- csólokkal és a nemtörődömökkel nem tartunk lépést. Mi már erezzük az uj szeleket. Közeledik a zord tél és elhervad a hamis mandátum virágzása. A mai tüntetés csak a kezdet kezdete.” A hatalmas népi megmozdulás legjelentősebb beszédét Benjamin Hooks, a National Association for the Advancement of Colored People (NAACP) elnöke mondta. Erről és a többi szónokok beszédeiről lapunk kővetkező számaiban Írunk.
