Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-09-17 / 35. szám
Thursday, Sep. 17. 1981. 9. AMERIKAI MAGYAR SZO A MAGYARSÁGTUDAT ŐRSZIGETEI Dr. Nagy Károly előadása az Anyanyelvi Konferencián (folytatás) Széthullóban, megszűnőben tehát a Magyarországon kívül élő mintegy 5 milliónyi magyarság? Nem, vagy meg nem. Mert a szórvánnyá szélesedés helyett sok helyen kialakult, másutt most alakul a magyarság-megtartásnak egy már nem tömbben elő természetességé, de még nem is szétszóródott egyediségben küszködő uj közösségi módozata: a szigetíéletf orma, amely egv- re kevésbe függ a lakóhelyektől, a városba be-, vagy a városból kivándorlástól, mert egyre inkább az önkéntes vállaláson es felelősségtudaton alapul. Tíz éve élesztgeti, buzdítja, támogatja Anyanyelvi Konferenciánk ezt a vállalást es felelősségtudatot. Munkásságunk második evtizedebe lepve fel kell mérjük: milyen lehetőségei, adottságai, szükséglétéi vannak ennek az uj közösségi életformának, a lassan világszerte kialakuló magyar archipelágónak, hogyan támogathatja anyanyelvi mozgalmunk legjobban a magyarságtudat, a magyarsagmegtartas ór- szigeteit, a magyarság e külföldi l közvetítő-állomásait. 2. A magyar archipelágó szigetei néhol a korábbi etnikus tömbök megmaradt csoportjaiból állnak, másutt a már szétszórodottabb, vagy akár eredetileg is szórványosabbra települt csaladok, egyének együttműködésének eredményei. Az együttműködés formája sokféle lehet: szervezet, iskola, kulturális egyesület, egyház — az adottságoktól és igényektől függően. A nyugati országok magyar szigeteiről —, amelyeknek száma is és jelentősége is megnőtt 1956 óta — az utóbbi evekben több helyen is olvashattunk ismertetőket. Az európaiak némelyikéről pl. Czigány Lóránt irt a Nyelvünk és Kultúránk 1979 szeptemberi számában “A nyugati magyar irodalom műhelyei” címmel, az amerikaiakról Borbándi Gyula adott bővebb áttekintést az Uj Látóhatár 1980 májusi számában "Az amerikai magyar irodalom intézményei” címmel, a kanadai magyar szigetek történeti és jelenkori áttekintését pedig a Poliphonv cimü folyóirat foglalta össze (2. évf. 2-3 sz.) Papp Zsuzsa szerkesztésében. A szigetek három legfontosabb ismertető jegye az autonómia, a kettőségtudat és a vállalás. A szigetek önállósága, függetlensége jo esetben nem a légüres tér, a falakkal, a függönyökkel, az ideológiákkal vagy az egymás ellen uszítással kire késztettek vagy kirekesztők kóros elidegenedettségé- nek a lelkiállapotát tükrözi. Olyan autonómia lehet ez az alapállás — Csoóri Sándor 1981. márciusában New Yorkban elmondott helyzetmegállapitása szerint, — ami “bármennyire kiszolgáltatott is az otthoni többség akaratának, illetve helyzetének”, “viselkedésével, kultúrájával és közvetítő képességével diplomáciai viszonyt” jelent mind etnikai, mind lakóhelyi tömbje felé. A kétnyelvűség, a kétkidturájuság olyan “érzelmi ködőktől mentes, egészséges kettöstudat kialakulását” teheti ennek az autonóm sziget-létnek az alapjává — ahogy Mészöly Miklós is megfigyelte külföldi útja során az 1981. januári Jelenkorban közölt beszélgetés szerint —> amely “jogos Önérzettel” képviselhet a világ minden pontján “minden nézetkülönbségen túlmutató osztatlan magyar érdekeket.” Az autonóm, önérzetes kettőségtudat választással, vállalással kezdődik jó és pontos megfogalmazását adja ennek a folyamatnak Beke György, amikor az 1981 február 7-i Elet és Irodalomban a Fölöttünk a havasok cimú uj könyvéről beszel: II. “A székely falvakban végighaladhatott valaki az életen úgy is, hogy el sem gondolkozott azon, miben is áll az ó magyarsága. Egyszerűen beleszületett egy keretbe, nyelv, szokások, hagyományok körébe, és ezt továbbadta a gyermekeinek. De a Székelyföldről elkerülő magyar nemcsak Bukarestben, mindenütt nyomban választás elé kerül. A választás pedig latolgatása annak, hogy mit ér az, amit megőrizhetek, vagy elhagyhatok? A nyelv, amely addig csak a közlés eszköze volt számára, lelki vagyona lesz, vagy nem lesz, a hagyomány kapocs lesz, a szüleihez, nagyszüleihez, a tudata mélyen, magával hozott világhoz. Dyenkor éli át mindenki a maga magyarsagat: akkor is, ha tudatos sorsként fogadja el, de akkor is, ha többé tudni sem akar róla. Ez utóbbi csak látszatra egyszerű, lelki viaskodások és drámák vagy eppen gyűlölködések, belső összeomlások magját hordja magában. Az előbbi választás többletet kíván, munkában, tudásban — egyebek között nyelvtudásban és nyelvvédésben —, jellemszilárdságot, nemzeti öntudatot.” A sziget-életforma természetesen magában hordja a torzulás veszélyeit is. Ménnél jobban megtanul a szigetlakó “szigetül”, annál jobban elfelejthet “kontinensül”, ha nem vigyáz. Mire a kontinens és a szigetek közti üzenetek megteszik útjukat — vagy ha az üzenethordozó előítéletes — értékét vesztheti a tudatformáláshoz szükséges információ. De mással nem pótolható értékeket is nyújthat a sziget, hiszen Darwin is szigeten fedezte fel az élet néhány egyedi formáját a tudomány számára. A távlat is előnyös lehet: a kontinensen a fáktól néha nem látszik az erdő, a szigetről néha uj összefüggéseket tesz lehetővé a rálátás. 3. A "szigetek” feladatai. A sziget életforma eddig kialakult sajátosságai és lehetőségei szerint mit tűznek ki célul a magyar szigetek, milyen feladatokat vállalnak? I. Elsősorban: megtartani, művelni és a következő nemzedékeknek megtanítani a magyar nyelvet és kultúrát, a magyar nép-, nemzet-, és történettudatot. Ez az alap, ez a sziget megmaradásának, értelmének is a biztosítéka. A megmaradáson, az önművelésen es átörökítésen tűi is vannak feladatkörök, amelyek vállalásával a szigetek pótolhatatlan szolgálatokat tehetnek az összmagyarságnak. II. A szigetek kiegészítő munkája fokozhatja a kontinens és a többi sziget hatását, megsokszorozhatja a lehetőségeket. Ha egyik, vagy másik sziget korlátozottságai nem engedik meg egy-egy történelmi vagy társadalmi létkérdés nyitott megtárgyalását — a többi sziget nyilvánosságot adhat a témának. Ha a kontinens nem teszi lehetővé a szabad művészi kísérletezés vagy a társadalomtudományi, politikai elemzes néhány formáját, akkor a szigetek némelyike biztosithat ilyen lehetőséget. III. A számos kiváló egyéni teliesitménv fontosságát felismerve a közvetítés feladatát is egyre több magyar sziget vallalja rendszeresen. Magyar nyelvet és kultúrát, magyar múltat és jelent más nyelvűek szamara ismertté tenni ugyanolyan fontos, mint külföldi műveszi, társadalmi valóságokat magyarra fordítani. Aránylag kis létszámunk, földrajzi és nyelvi elzártságunk, történelmi, hatalmi függőségeink határain emelkedünk felül magyar szigeteink — úgyis mint kétirányú közvetítő állomásaink — segítségével. (folytatjuk) Ásatás Székesfehérváron Székesfehérváron, a régi városrészben régészek kutatják Géza fejedelem egykori szálláshelyét. -Feltételezések szerint a város magaslati pontján „vert tábort” Géza fejedelem. Az eddigi feltárások sok érdekes középkori leletet hoztak a felszínre. Külföldi újságírókat tájékoztató iroda Külföldi újságírókat tájékoztató iroda kezdte meg működését Budapesten. Regös Janos igazgató elmondotta: az uj szolgáltatással a Magyarországra meghívott, illetve az ott turistaként tartózkodó újságírók, tudósítók, rádiós és televíziós riporterek munkáját kívánjak megkönnyíteni. A budai Várban a Szentháromság utcában lévő intézményben a magyar politikai, társadalmi, gazdasági es kulturális életről a legfrissebb információkat szerezhetik be az érdeklődök. Az iroda a magyar nyelvű anyagok gyors fordításáról is gondoskodik. Kivansagra egyéni vagy csoportos utazásokat is szervez egy-egy nagyobb gyár, állami gazdaság, épülő beruházás megtekintésére. A Pressinform névén működő intézmény elősegíti a személyes kapcsolatok felvételét a társadalmi és a gazdasági élet vezetőivel, tudósokkal, művészekkel is. A külföldről érkező újságírók munkáját egyéb módon is megkönnyíti: leköt számukra szállodai szobát, gépkocsit, és más technikai segédeszközöket bocsát a rendelkezésükre. JAPÁN VÍZÜGYI SZAKEMBEREK látogattak Ma, gyarországba IBUSZ közreműködésével. Az idegen- forgalmi program mellett a termálvíz ipari felhasználásáról tájékozódnak a Bányászati, illetve a Geodéziai Kutató Intézetben. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak incghosszabbitítóaröl idejében gondoskodni Egy évre $ 18.— Félévre $ 10.— Kanadába és Európába 1 évre $ 20.— Megújításra: $ ................................................ Naptárra: $ ...................................................... Név: ................................................................. Cim:................................................................... tVáros:............................ Állam:...................... Zip Code:........................ AMERIKAI MAGYAR SZO 130 East 16 Street, New York, N.Y.10003
