Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-12 / 7. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 12. 1981. 5. A VILÁG SOR^PfcjA m rrrrWyFf >»»».» » mm m y » KÍNA ATOMBOMBÁI Szovjet katonai köröket aggasztják a Kína növekvő atomfegyverkezeseről szóló külföldi hírek. Erre utal az a cikk, amelyik nemregen a-vörös hadsereg lapiában, a Krasznaja Zvezdaban jelent meg. “Peking folytatja rakéta-nukleáris fegyverzetének növelését, tekintet nélkül arra, hogy gazdaságpolitikája saját bevallása szerint is kudarcba fulladt, és az ország pénzügyi-gazdasagi válságba jutott” — Írja a lap egyik számában. A szovjet katonai lap részletes elemzést közölve Kina atompotenciáljáról, három szakaszt különböztet meg az atomfegyverekre vonatkozó kínai nézet fejlődésében. Az első szakaszban — 1945 és 1953 között — Mao Ce-tung ismert tételének megfelelően az atomfegyvert “papirtigrisnek” minősítették és lebecsülték. Később, a koreai háború után, úgyszintén Mao elnök utmutatasara, megkezdődött az atom- kutatassal foglalkozó laboratóriumok és reaktorok létrehozása (Kina mar 1958-ban nagy atomreaktorral rendelkezett), es a pekingi vezetés rálépett a saját atomfegyver megteremtesehez vezető útra. A harmadik szakaszban, amely a hatvanas évek eleje óta tart, Kina nagy erőfeszítéseket tesz saját rakéta- es nukleáris potenciáljának fejlesztése érdekében. Azóta, hogy 1964. október 16-án a Hszincsiang tartományban levő Lobnor to közelében létesített atomkisérleti telepen felrobbantották az első kínai atombombát, a megfigvelőállomások összesen 25 kínai atomfegyver'dsérletet regisztráltak. A robbantásokat a légkörben végzik, figyelmen kívül hagyva a külföld tiltakozásait. Külföldi, köztük amerikai szakértők évi 70 atomtóltet gyártására tartiák képesnek a kinai atomipart. Az ország 12 atomreaktorral, 14 részecskegyorsítóval, legalább tiz urán- dusitó üzemmel rendelkezik. Kinaban igen jelentősek az urántartaleko^: több mint 40 lelőhelyet ismernek, 300 millió tonnát meghaladó ércvagyonnal. Úgyszintén nyugati szakértői becsleseket idéz a szovjet honvédelmi minisztérium lapia arról, hogy Kina jelenleg mintegy 700 nukleáris robbanófejjel rendelkezik, amelyek teljesítménye 20 kilotonnától 4 megatonnáig terjed. A célbajuttatásra szolgáló legfőbb eszköznek a 3700 kilométer hatótávolságú bombazógepékét tekintik. A kínai hadseregnek azonban vannak hagyományos es atomtöltetek célba- juttatására alkalmas rakétái is. Kina tervei között fontos szerep jut a rakétákkal felszerelt atomtengeralattjároknak is. Az amerikai haditengerészet szakértői szerint Peking nagy atom- tengeralattjáróflotta kiépítését tervezi. Katonai célokat szolgál a kinai világürprogram is: a mesterséges holdakat, köztük a kémszputnyikokat, hadászati raketak kifejlesztése keretében bocsátják fel. Mint a szovjet katonai lap aláhúzza, Kina a rakéta- nuklearis fegyverzet létrehozásához számottevő segítséget kap a nyugati katonai hatalmaktól, elsősorban az Egvesült Államoktól. “Befejezésül szeretnénk megjegyezni — Írja a Krasznaja Zvezda -, hogy külföldi szakemberek véleménye szerint egyelőre nem kell túlságosan nagyra értékelni Kina rakéta-nukleáris lehetőségeit. A kinai atomütöerő lénvegében a kezdeti, kísérleti szakasznál tart. Bár a kinai hadsereg eljutott már az interkontinentális nukleáris haderő telepítésének fázisáig ez a haderő egvelőre korlátozott teljesitöképesse- gü.” Megfogadom, hogy megjavítom kapcsolatain Icát déli szomszédunkkal, Ha kell, erőnek erejevel is. (Gúnyrajz Reaganról és harcias külügyminiszteréről, Haigról egy kanadai napilapban.) rendelkezni, mint a színpadon “kamerák” előtt “elnököt” játszani, Ehhez aztán csak az kellett, hogy egy olyan külügyminisztert is kapjon Amerika, mint a hírhedt Haig tábornok, akinek kinevezésétől — ha déli szomszédunk józan népe is aggodalomba esett — a tájékozott közönségnek itt is felborsódzott a háta. Ismert, mint a NATO volt parancsnoka, ismertek a Vietnamban, terrorbombázásokkal elkövetett borzalmas tettei; tudjuk, hogy az Allende demokratikus kormány megbuktatásával ö agvalta ki a fasiszta uralom bevezetését Chilében, ismert a Watergate szennyes botrányban játszott szerepe. A jobboldali Reagan adminisztráció kormányba jutása nem hiaba nvugtalanitja Kanada demokratikus közvéleményét, amikor az amerikai befolyás és dominálás méreteit nézzük Kanada gazdasági es természeti kincseinek területen. Ez a jobboldali garda nem is leplezi, hogy az ipari-militarista csoportosulás kiszolgálója. Nyíltan hirdeti hogv Amerika gazdasági “érdekeinek” védelmére semmitől sem hátrálnak meg. A tábornok külügyminiszter — a szovjet “veszélv” meséjének álarca alatt — még nyomasztóbb fegyverkezést igér. A Közép-Kelet olaját, ha kell -szónokolja —, erőszakkal is megtartja Amerikának. Mintha az a régió Amerika “hatvanadik” állama lenne, vagy mintha annak ‘Védelmére” valaki IHNEN ÉSZAKRÓL NÉZVE- KANADAI RIPORT - Irta: Durovecz András Deli szomszédaink nem fognak ránk neheztelni, amiért itt az északi fagvos telben rendkívüli érdeklődéssel figyeltük az elnökválasztás eredményeit; majd egy par nappal ezelőtt az elnöki beiktatási nagy cécőt, ami különben itt Észak népéből hol keserű szitkokat, hol fej- csóválo cinikus leszőlásokat váltott ki. Bizony, ezt a mostam tartós dermesztő telet még fagyosabba tette a deli politikai légáramlat. Kiüönösen azért, mert az előbbi elnökről sem voltak itt valami épületes véleménnyel. (volt eset, amikor egy-egy szónoktól arról a “ georgiai mogyoro-farmerrol” hallottam). De ez az uj meg már fellépese napjától megrökönyödést váltott ki. Úgy lehetne Összefoglalni az általános ékelődő véleményeket: — csak nem ment el az amerikai nép esze, hogy egy ilyen másod-harmadrendű színészt választ elnöknek! De csodálkozásunkra választott. És a közvélemény fokmérője még alább zuhant, latva azt a beiktató zajos, csinadrattás cirkuszi rendezvényt, amit — az itteni sajtó szerint — 12 millió dolláros költséggel rendeztek meg, természetesen a közkasz- sza terhere. Egy olvan ember számara, aki — itteni felfogas- -------sál mérlegelve — talán úgy gondolja, hogy igazi elnöknek sem kell nagyobb minőségi tulajdonságokkal azon a vidéken kérte volna. Nyíltan hangoztatják, . hogy Amerika érdeke a világ minden tájára kiterjed. Manapság Kanada részére csaknem naponta zúdul hullámszerűen a gazdasági nyomás es az USA bázisról működő multinacionális érdekeltségek részéről. Ahogy romlik az amerikai gazdasag, azt Kanada rovására igyekszik enyhíteni. Szorosan összefügg ez a fegyverkezés fokozásával. Ennek legjobb példája a napokban történt újabb csapás kanadai munkásokra, amikor a kormány elhatározta harci repülők vásárlását. Ottawa közel 4 és fél billió (milliárd) dollárt fektet e hasztalan fegyverekbe, s Ígérete szerint ezeket Kanadában gyártották volna le, a McDonnel Douglas repülőgépgyárban. A kormány azonban szolgalelküen a Douglas amerikai vállalatának engedte át — azok önkényes nyomására — a rendelést. S egyúttal megjelent a hir, hogy a maltoni Douglas gyár 500 munkást elbocsátott, s par napra újabb 200-at, és további százak elbocsátását is Ígérte. Nem kétséges, ez a mind félelmetesebb fegyverkezesi hajsza, s a velejáró gazdasági romlás növelni fogja a követelést, hogy Kanada hagyja ott a NATO és a NÓRÁD (légvédelem) USA-dominálta katonai szövetségeket, ahogy azt már a Canadian Labor Congress, az Ontario Federation of Labor, az Uj- demokrata part — NDP — és más demokratikus erők mind határozottabban követelik. (folytatás a 6. oldalon) f PLEP6&AN IMPROVED / e&AT/ONSHtP WfMOUR m&fóXSfNQMCA ^ /toesr M£r fák (/se Y
