Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-12 / 7. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 12. 1981. 6. MEGTÖRTÉNT Igen. Megtörtént. Mégpedig Los Angelesben, ahol az egyik egyetemen a leányom német nyelvet tanít. Egy kora reggeli órában a német szakosztály iro­dáiéba berobbant egv középkorú hölgv es sietve igv kezdte: Kérem segítsenek raitarn! Segítsünk? Miben segíthetünk mi magán? — kér­dezte a német-amerikai fiatal titkárnő igen megle­petten. Kérem, én az itteni törvényszékén dolgozom. Az én kötelességem gondoskodni a tolmácsok pontos megjelenéséről. Az egyetlen magyar tolmácsunk vá­ratlanul beteget jelentett. Álljon meg a menet — hebegte a kis nemet leány­ka... De hiszen mi a német szakosztalv vagyunk. Maga rossz helyen iár! Hátha mégis van valaki itt... Nem folytathatta tovább, a titkárnő megint el­vágta a varatlan es furcsa látogató szavat: Varion csak egy kicsit. Tudok itt egy tanársegédet, aki talán hajlandó és képes segítségére lenni. Várjon egv per­cig! És már ment is megkeresni a leányomat, nevezzük ot Erzsikének. Erzsiké vonakodott, elfoglaltsagara, tanrendjére hivatkozott, meg ó még soha sem tolmá- csoskodott. Különösen nem bíróság előtt. Akkor az elég erőszakosan viselkedő hölgy valahogyan Idbok- te, hogy a vádlott magvar es most már harmadszor kellene különféle okokból elhalasztani a tárgyalását. Segíteni kell rajta! Ja, ha igv áll az eset, az más. Probaliuk meg össze­egyeztetni az időpontokat. Minden stimmelt. Elvállalom! De csak az egyszer, kivételesen. Jo! Akkor holnap reggel 8 óra 45 perckor, várom a törvényszék második emeletén,a 225-ös szobában. Pontos leszek! — zárta le az egvezseget Erzsiké. A törvényszékén a no ott várta a mondott szobá­ban és igy szolt: Jaj, kedvesem, rengeteg a dolgom. Menjen csak a 250-es számú tárgyalóterembe, itt a folyoso végen megtalálja. Keresse meg az ügyvédet, az is magyar es ott varja magat. Mondja neki, maga a tolmács. A 250-es számú szobába lepve, leányom az ott lézengő nehanv személyre tekintve, egyiket Id válasz­totta. Az a gesztenyebama hajú, nyúlánk férfi a magvar ügyved! Odalepett hozzá es bemutatkozott, kezet nyújtva: Kovács Erzsébet vagvok. Örülök! Nagy Péter vagvok! — rázta az meg a ki­nyújtott kezet magvaros alapossággal. Én vagvok a tolmács! En meg a bankrabló vagvok! így történt szóról szóra. Csak a neveket változ­tattam meg. Az illető négy évet kapott. Lázár Gyula RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENÍÍE, NEW. YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar Mitzvah-torták. Este 7.30-ig nyitva. A SzU-nak az USA részéről való meg nem értése nem az ismeretek hiányában állt elő. Visszavágya­kozunk az időkre, amikor az USA nukleáris fölény­ben volt a SzU-val szemben és szükség estén uraltuk a helyzetet. Vannak Amerikában csodagvogvszert áru­sítók, akik gyors orvosságot kínálnak ennek a hely­zetnek visszaállítására., Ezeknek lényege a nukleá­ris erők gyors felépítése, abban a hitben, hogy a SzU nem tud ebben versenyezni velünk. Ez alapvető es veszedelmes félreismerése a SzU-nak. Hat hónapot töltöttem ott 1942-ben és tanúja voltam annakhogy a szovjet nép hihetetlen áldozatokat hozott hazájá­ért. Kóvetségi szolgálatom ideién gyakran hallottam híreket állítólagos élelem- es egyéb hianvokról. Re­ménykedők odahaza ebből arra következtettek, hogy a szovjet rendszer nem fog soka fennmaradni ilyen körülmények között. Véleményem szerint ez messze van a valóságtól, es oktalan döntésekre kész­tetheti az USA-t. Tisztviselőink rendszeresen jelen­tettek itt-ott előforduló hiányokról, de semmi bi­zonyságunk nincs elégedetlenségről, vagy zavargás­ról. A szovjet gazdaság szép haladást mutat a TI. világháború óta, ellátják a szovjet népet sokkal töb­bel, mint azelőtt, bár életszintjük sokkal alacsonyabb, mint a legtöbb amerikaié. Mi a tanulság mindebből? Egyszerűen, lehetséges es kell, hogy egyenlők legyünk, és egyikünk sem uralhatja a másikat. A SzU vezetőinek meg van az akaratuk és képességük, hogy felvegyék velünk a versenyt a fegyverkezésben. Amit elérhetünk, az csak az, hogy jó pénzt dobunk rossz pénz után, és növeljük egv véletlenül beálló nukleáris kirobbanás veszélyét. Akár tetszik, akar nem, a SzU nem fog második helvet elfogadni. Válaszolva a SzU kihívá­sára, kötelezzük el magunkat, egy iól megfontolt program keretében, hogy rendbehozzuk saját há- zunktájat és helyreállítjuk szövetségeseink bizalmát. De tegvük azt realisztikus alapokon. Nyugodjunk bele, hogy nem térhetünk vissza a múltba, amikor az amerikai hatalom paratlan volt. A mi életünk és minden ember élete érdekeben meg kell tanulnunk, hogy szót értsünk ellenfelünkkel, és viszont. Nincs más mod! (Thomas J. Watson, volt moszkvai nagykövet cik­ke a N.Y.T.-ban.J Vasút a vadnyugaton Negyed szazada sincs, hogy az Egyesült Államok­ban feltűnt az első mozdony. Most a gözipar villám­sebesen száguldozik több mint 14.000 mérföldnyi vágányain — emigy lelkendezett 1854-ben Henry Farnam, aki felismervén a technikai fejlődés távla­tait, a vasútépítésnek szentelte életét. Az illinoisi Rock Islandon beszélt ilv elragadtatással azon a ne­vezetes napon, amikor a Tüzes Lo az Atlanti-óceán felöl fújtatva elérte a Mississippit. S a vállalkozók mar a nyugati partig futó vonalak tervein gondolkoz­tak, vonzotta okét a nagy kaland és az óriási haszon. Farnam boldog volt, örült a sikernek, a jövőbe azonban nem láthatott, s nem tudhatta, hogy a va­sút azokban az évtizedekben sokkal látványosabban fejlődött, mint a 20. szazadban az autóipar és az út­hálózat. Valóban szédítő volt az iram. A technika uj csodájának a hire Angliából érkezett az Egye­sült Államokba; a szigetországban Stephenson Lo- comotionja Stockton és Darlington között óránként - 16 mérfölddel haladt. Természetesen az amerikaiak is elszántán tervezgették a vonatokat, de lóvontatá- suakat. A gőzgépét megszemlélendő azért átküldték Angliába 1828-ban Horatio Allen mérnököt, hogy nézze meg a “legendás paripát” és ha tetszik neki, vegyen belőle negyet. A szakembert elkápráztatta a gépek tudasa. 1829 májusában meg is érkezett az el­ső lokomotív New York városába. A korabeli tudó­sítások szerint olyan volt, mint egv hatalmas szöcs­ke. Eltelt szűk negyven esztendő. A keleti partvidék ipari központjait a vasút köti össze, megszokott dolog mar a Tüzes Ló errefelé. Amerika mégis ünne­pel. 1869 május 9-én a Keletről haladó Union Paci­fic munkásai kezet szoríthattak a Nyugatról elebük szaladó Central Pacific építőivel és Promontorv Pointnál találkozott s eggve olvadt össze az eladdig két vonal. A keletiről a nyugati partvidékre vonaton lehetett eljutni. A lelkesedés óriási volt. “Spontan örömtüntetés hét méríoldes menete torlaszolta el Chicago utcait. New Yorkban a Citv Hall Parkban száz ágyú lövése dördült. A Wall Street szünna­pot tartott, Philadelphiát zászlók tengere árasztotta el es harangzúgásba beleremegtek a falak. Buffalo- ban az emberek ellepték az utcákat, bömbölték a Star Spangled Bannert, és tózoltókocsik gyűltek ösz- sze, hogy zaikoncertet adjanak. Sacramentoban harminc tüzes lo sorakozott fel szép rendben és meg­kezdte a kakofonikus sipkoncertjét,San Francisco lármásán ünnepelt késő éjszakáig.” A technika eme vívmánya, mint a korszakalko­tok altalaban, utat tört magának, megváltoztatva a gazdasagot es a társadalmat. A kapitalizálódás sehol sem zajlott le békésen, különösen nem a megkésett gazdaságokban, amelyekre inkább az erőszakolt tő­kefelhalmozás a jellemző. Amerika története pedig sajátos, a megelőző társadalmi formákat — rabszol­gatartó, feudális — magába olvasztotta, de rövid idő alatt meg is szabadult tőlük, teret engedve a sza­bad vállalkozásnak, a gyors tőkés fellendülésnek. A vasút ennek volt mozgató eleme, hiszen a talpfáktól az etkezőkocsikig mindenfélére szükség volt és nem utolsósorban az ország területileg egységes gazdaság­gá válhatott. /f . , r , innen északról ... (folytatás az 5. — Nem sok jót kínál Reagan azon terve sem, amit fellépése óta hangoztat, hogy gazdasági szövetkezés hozzon letre Kanada, Mexico es USA között. Igei átlátszó ez a — kootínentalizmusnak nevezett — ló sérlet; minden kecsegtető rábeszélés ellenére tudót dolog, hogy még nagyobb gazdasági nyomás al akarja venni országunkat, hogy az USA bajait orvo solja. Es mind gvanusabb lesz a reagani törekvés azáltal amit Haig tábornok miniszter' képvisel, miszerint amit Amerika akar, azt katonai hatalmával is meg szerzi. Miért lenne Kanada ebben az értelemben ki vetel?! Nem túlzás ma mar azt következtetni, hogi deli nagy szomszédunk nversanyagszallitó gvarmal helyzetet szán Kanadának, hogy a saját beteg ipar kolosszusát innen taplalja energiával, nyersanyaggal LAPSZEMLE ~W Veszélyes tévhit a

Next

/
Thumbnails
Contents