Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-05 / 6. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 5. 1981. 5. NAMIBIA lézer az Űrben A Pentagon minap közölte, hogy mar az első amerikai urrepulogep-proba alkalmával katonai célú kiserieteket hajtanak vegre. A Pentagon szerint az előreláthatóan március 14- én felbocsátando Columbia nevű űrrepülőgép (űrkomp) személyzete egvebek között magával visz egy lézeres készülékét, amely vilagűrbeli fegyverek célzókeszúlékéul szolgaihat. Lézeres celkövetó berendezéseket földi viszonyaink között a hadsereg mar rendszeresített az M-60-as Patton-tipusu harckocsikon. Feltehetően ezek űrbéli kipróbálásáról van szó. A légierők vezérkari fonóké több mint húsz évvel ezelőtt leszögezte: a világűr és a légtér nem választható el egymástól és fel kell készülni a mindkét térségben való tevekenvségre. A két fogalom összevonásából született az “aero-space” szó, majd később a space shuttle, az urkomp kifejezés. Az űrjárműről két évvel ezelőtt P. Stafford szakiró “Az amerikai légierők vilagűrbeli tevékenysége” című munkájában meg ugv fogalmazott, hogy "... légierőink már túl vannak a kezdeti nehézségeken. Bebizonyosodott, hogy a világűrnek óriási jelentősege van minden katonai tevekenvsegre”. A mult evben Richard Henry tábornok, a légierő űrszekciójának a vezetője meg tovább ment, amikor leszögezte: “Az űr nélkül az Egyesült Államok nem lesz kepes földi erőinek hatekonv bevetesere.” A légierő minisztere szerint pedig az űrbéli tevékenység döntő fontosságú Amerika biztonsaga szempontjából. A műholdak két feladatot kaptak; egy esetleges atomtámadás időbeni észlelését és előrejelzését, hogy valasz- csapást lehessen mérni; s információk szerzését az “ellenség” tevékenységéről a Föld bármelyik részen. Milyen szerepet szánták az űrbéli lézerfegyvereknek? Harold Brown ,volt hadügyminiszter egyik állásfoglalása a lézerekkel kapcsolatban és az űrrepülőgépek vonatkozásában is egyértelmű volt. “Az elkövetkező öt evben az amerikai hadsereg a katonai célú műholdak indításában döntő mértékben függővé válik az űrrepülőgépektől. Gyakorlatilag feladatuk lesz uj megfigyelő műholdak pályára bocsátása”. A lézerekkel összefüggésben Brown véleménye: “...az amerikai űrrepülőgépet esetleg olyan lézereszkózók- kel szerelik majd fel, amelyek a légierők egyik jelentése szerint képesek az űrpalyáikon lévő valameny- nvi idegen műholdat kevesebb, mint 24 óra alatt megsemmisíteni.'’ A Pentagon képviselői szerint az űrrepülőgép — a Columbia — kis méretű lézert visz magával, a- melv nem tekinthető lézerfegyvernek. Támadó rakéta ellen felhasználható lézerfegyver kifeüesztése nem varható ebben az évtizedben. Támadástól tehát nem kell tartani, a támadásra kell felkészülni — gyakorolni a világűrben “Ms méretű lézerekkel”. Irta: JOHN YATTO, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet Munkásszóvetség titkára. Eredménytelenül ért véget a genfi Namibia-konferen- cia. A dél-afrikai rendszer azért nem hajlandó aláírni a tűzszünetet, mert attól fél, hogy az ENSZ által ellenőrzött választásokon a felszabaditasi mozgalom győzedelmeskedne, akárcsak Zimbabwéban — mondta Genfben Sam Nujoma, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPÓ) elnöke. Az ENSZ főtitkára által kezdeményezett — “végrehajtás előttinek“ nevezett — egyhetes találkozó hivatalosan is veget ért, mégpedig teljes kudarccal. A kudarc közvetlen oka az volt.hogy a dél-afrikai küldöttség, amelv a pretoriai kormány Önkényes fellépése folytán a senkit sem képviselő namibiai “belső pártok” megbizottaiból állt, elfogadhatatlan követelésekkel lepett fel. így például “előzetes bizonyítékokat” követelt az ENSZ-tol arra, hogy a rendezési terv végrehajtásában “nem lesz részrehajló a SWAPO javára.” Ugyanakkor kijelentették: annyira bizalmatlanok az ENSZ-szel szemben, hogy hosszabb időre van szükségük az általuk várt bizonyítékok elfogadhatóságának eldöntéséhez. A küldöttség vezetője, Danié Hough, a pretoriai kormány namibiai helytartója, megpecsételte a konferencia sorsát, amikor kijelentette: nem erett meg meg az idő a rendezési terv végrehajtására. Namibia mind a mai napig egyike azoknak a független országok közé ékelődött területeknek, amelyek az afrikai kontinens gyarmati múltjából fennmaradtak. A dél-afrikai fajgyűlölők, mit sem törődve a világ közvéleményével, az ENSZ Közgyűlésének és Biztonsági Tanácsának határozataival, mar hosszú évek óta úgy bánnak országunkkal, mint sajat gyarmatukkal, kiterjesztik ra az apartheid aljas politikáját, s hídfővé változtatják a független afrikai országok nemzeti hazafias erői ellen folyó harcban. Namibia földje mérhetetlen gazdagságot — gyémántot, uránt, rezet, cinket, ólmot, több tucat ritka elemet, óriási földgázkészletet — rejt magaban. Ez ellenállhatatlanul vonzza a haszonra éhes imperialista rablókat. A hetvenes évek közepén legalább száz külföldi társaság működött az országban. Természeti kincseinek kiaknázása mesés nyereséghez juttatja a Dél-afrikai Köztársaság és más államok tőkéseit. Az ország teljes belső termelésének csaknem 50 %-át viszik ki az országból nyereség és (SWAPO) munkaügyi titkára, a Namibiai Országos (NAMIBIA! osztalék formájában. Namibia számára pedig a délafrikai fajgyűlölők és a nyugati monopóliumok garázdálkodása azt jelen ti, hogv kirabolják nyersanyag- forrásait, s az őslakosság túlnyomó többségét nyomorúságos tengődesre kárhoztatják. Országunkban a “Fekete Északra” (vagyis a legnagyobb rezervátumok körzetére, ahová a fehér fajgyűlölők az afrikaiakat kenyszeritették) a hetvenes évek elején a brutto nemzeti terméknek mindössze 3.5 %-a jutott. Ha ezt átszámítjuk egy főre, az igy kapott mutato- szam a legalacsonyabb az egesz kontinensen. Azóta a helyzet mit sem javult. A Dél-afrikai Köztársaság hatóságainak namibiai tevékenysége a nyílt és gátlástalan gyarmati uralom klasszikus példája. Országunkban a fehérek lenézik a színes bórü lakosságot, de ugyanakkor félnek is tőle. Nyíltan beszélnek arról, hogy megvetik az őslakosságot, de nem nélkülözhetik szolgálatait. Hangoztatják ugyan, hogy tiszteletben tartják az afrikaiak hágvományait és kulturális örökségét, de a helyi lakosságot olyan feltételekkel kapcsoljak be a kapitalista gazdasági viszonyokba, amelyek elkerülhetetlenül a kialakult életformáról való lemondáshoz, a család felbomlásához vezetnek. Az őslakó namibiai- ak könyörtelen kizsákmanyolasa elengedhetetlen tényezője annak a jólétnek, amelyben a kiváltságos fehér kisebbség él. “EGYENEK FEGYVEREKET” ; * - - - - Iihié a lima > a é éi a < ti a ai itnf -■ -• ( A VILÁG .< ******************** 1 i » 9 ■ ' RÉT ES HÁZ ^CUKRÁSZDA ' 1437 Tk>?0 AVENUE, HEW- YORK, N. Y. (A 81-lk ‘' reel , ' in) — Telefon: LE 5-8484. Mignon s7Ületésnapi torták, lakodalmi, Bar Mitzvah-rortak. Este 7.30-ig nyitva. Kevés dolög leplezi le olyan brutális nviltsággal a szegény nemzetekkel folytatott politikánkat, mint az a tény — írja Brian Kates, a N.Y. Daily News jan. 25-i számában —, hogv fegyverekkel árasztjuk el azokat az országokat, amelyek népeinek elsősorban kenyérre, élelmiszerre van szükségük. Miután megvontuk a gazdasági segélyt Nicaraguától es megkezdtük a fegvverek szállítását Salvador zsarnok kormányának, Reagan máris folyósítani kezdte 40 millió dollárnyi fegyver-és muníció szállítását Szomáliának. Ez a szerencsetlen ország egyike a világ leginsegesebb nemzeteinek. Elárulva a nép érdekeit, kormánya felaiánlkozott Washingtonnak. Mogadiscu kikötője bérbeadása revén fegyvert kert es kapott Carteréktól, hogy folytathassa Etiópiával a háborút Ogaden sivatagja birtoklásáért. Fzen áldat-* lan háború következtében több, mint egy miBiö menekült tolong az országban, valamennyien az éhínség határán. \
