Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-05 / 6. szám
Megegyezés Lengyelországban VARSÓ, A lengyel kormány megállapodott a független szakszervezet vezetőségével a heti munkaidő kérdésében. Eszerint a munkások havonta egy héten szombaton is dolgozni fognak. A függetlenek lefújták az e hétre tervbevett egy órai általános sztrájkot. A farmerek szakszervezetet illetően még nem jött létre megegyezés. A szovjet kormány szócsöve, az Izvesztija szerint a független szakszervezet mindenáron belviszályt akar kiprovokálni. A közvélemény tisztelete “az emberiség véleményének méltó tiszteletben tartása...” Résziét a Függetlenségi Nyilatkozatból. FRANKFURT.-Nyugat—Németország e nagy varosában több, mint 15.000-en tüntettek, követelve, hogy a washingtoni kormány szüntesse be a hadifelszerelések szállítását a népellenes salvadori junta támogatásara. Ezzel egy- idöben Haig külügyminiszter felmentette tisztségéből Robert E. White, USA salvadori nagykövetet. E lépéssel is hangsúlyozni kívánta, hogy az USA magatartasa megváltozott es a junta korlátlan támogatásra számíthat Washington részéről. nSzivemből téptem ezt a dalt..." Reviczky Gyula, az Amerikát is megjárt nagy költőnk egyik legszebb verséből való a fenti sor. “Szivemből téptem ezt a dalt, szerelmi vallomásnak, hogy hú maradtam s szivemet nem adtam senki masnak......” Amikor, mint mindenkor a múltban, az idén is átnyújtottuk olvasóinknak évkönyvünket, úgy érezzük, hogy mi is, a mi hűséges olvasótáborunk. de azon tül is, az amerikai összmagyar- sag iránti szeretetünk tanujeleul “téptük ki” szivünkből e dalt, e könyvet. Tanusagül, hogv hivek maradtunk célkitűzéseinkhez és szivünkben nincs helye másnak, mint a dolgozó, béke- szerető nép erdekei védelmének. Rendkívüli erőfeszítés, egyre novekvo áldozatvállalás aran jelentethettük csak meg idei évkönyvünkét, amelyik — úgy erezzük — van olyan jo, ha nem jobb, mint barmelv más eddigi évkönyvünk. Az előállítási költségek mesz- sze túlhaladjak a könyvért kert 3 dollárt. Az amerikai könwpiacon alig lehetne kapni hasonló terjedelmű és értékű könyvet 10 dolláron alul. Most, hogv kézhez kapják olvasóink, kérjük okét,segítsenek nekünk az évkönyv kiadása revén magunkra vállalt roppant anyagi terhen hozzájárulásaikkal könnyíteni. Köszönjük. Az Évkönyv szerkesztősége. Használja az alábbi szelvényt. Amerikai Magyar Szó 130 E 16th St. New York, 10003 Tisztelt Szerkesztőség! r Megkaptam az 1981-es Évkönyvet, csatolok érte...............dollárt. Név: Cim: Ént. »2nd Class Matter Dec. 31.1952 under the Act of March 2.1879.«the P.0, of N.Y. N.Y. Vol. XXXV. No. 6. Thursday, Feb. 5. 1981. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Te|: 254-0397 “TILTAKOZZ...HA ÉLNI AKARSZ!“ “1945. julius 25-en — idézi Truman elnök napló- jegyzetét E.P. Thompson professzor a NATION ia- nuar 24-i kulonszamaban közölt “Levél Amerikához” c. nagyfontosságu cikkében — felfedeztük a vilagtörtenelem legborzalmasabb bombáját. Lehet séges, hogy ez fogja meghozni a világ tűzben való elpusztulását, amelyet megjósoltak az Eufrátesz folyó völgyében az özönvíz és Noé bárkája után.” Megható az elnök nagvlelküsége — Írja keserű iróniával Thompson —.“A bomba minden borzalma tudatában mégis kiadta a rendeletet annak használatara, de nagylelkűen hozzátette, a hadügyminiszternek (Stimson) küldött utasitasaban, hogy csak katonai célok bombazasara használták azt és kíméljék a nőket, gyermekeket. Hát azután alaposan megkíméltek őket Hirosimában és Nagaszakiban.” Thompson abból indul ki nagyfontosságu cikkében, hogy az amerikai közvéleményt tudatosan félrevezeti úgy a sajtó, mint a kormány Europa népeinek álláspontjáról az atomháború veszélyeit és az USA külpolitikáját illetően. Flora Lewis, a N.Y. Times külpolitikai kommentátora például azt irta okt. 17-én, hogy Europa népéi szolidárisak az USA külpolitikájával. Ez hamis beállítás — jelenti ki kereken Thompson —és országról országra menve bizonvitja, hogy Európa népéi nem kémek az USA atombom- bás védelméből, mert tudják, hogy az őket elsőrendű célpontokká teszi egy esetleges atomháborúban. Hogy milyen tudatosan igyekszik a sajtó Amerika népét sötétben tartani a való helyzet felméréséről^ annak bizonyságául megemlíti, hogy a N.Y. Times nem volt hajlandó cáfolócikkét közölni.E.P. Thompson több könyv szerzője nemcsak angliai egyetemeken tanít társadalomtudományt, hanem Amerikában a Brown, Pittsburgh és Rutgers egyetemeken is. A háborús uszítás egyik fó szócsövének es a sátán birodalma hirdetőjének az amerikai szépművészeti es tudományos akadémia kiadásában megjelenő Daedalust említi a professzor, amely az atomháborút, szóval az emberiség pusztulásának elkerülhetetlenségét hirdeti. Brown hadügy miniszter tavaly aug. 20-i kiielentéset a nukleáris háború vívásának módszereiről egyszerűen őrültségnek nevezi. Megvádolja az amerikai üzleti sajtot azon illúzió terjesztésével, hogv Amerika nem igen fog szenvedni, mikent eddig sem igen szenvedett más világrészeken vívott háborúk borzalmaitól. E propagandát csak fokozta a választási kampány folyamán alkalmazott korlátlan soviniszta jellegű háborús uszítás. Thompson professzor a fentieket még Haig és Reagan legutóbbi sajtónyilatkozatai előtt irta. Megállapításai az amerikai politika ésszerűtlensegét illetően most már nvilván legmagasabb állami közegekre is vonatkoztathatok. Lapunk nem ért egyet Thompson professzor elemzésének minden részletével, . például azzal, hogy egyaránt hibáztatja a Szovjetuniót és az USA-t a fegyverkezesi versenyértj de értékeljük iószándékát. A világ megmentésének egyedüli módját a minden országban sürgősen szervezendő békemozgalmak felgyorsításában iátia. Ha az emberiség tűi akarja élni a jelenlegi roppant veszélvt, tiltakozni kell. Mi meg vagyunk győződve arról, hogy ez a tiltakozás, amely alapjában veve mar évtizedek óta folyamatban‘van es amely többek között a stockholmi és szófiai vi- lág-bekekongresszusokban csúcsosodott ki, s itt Amerikában a vietnámi háború elleni mozgalmakban, idővel visszavonulásra fogja kénvszeriteni a “Sátán Birodalma” előfutárait. “SZERETJÜK HONFITÁRSAINKAT...” “Hogyan szerethetjük hazánkat, ha nem szeretjük honfitársainkat? ’’Ezt mondotta többek között Reagan elnök beiktatási beszédeben. Reagan nem a szavak, hanem a tettek embere. Ezt bizonyítja a ián. 28-an, nyolc nappal elnöki tisztségének elfoglalása után aláirt elnöki döntés, mely véget vetett az országban termelt olaj-arkorlá- tozásnak. Az árkorlátozás ez ev október elsején iárt volna le. Most azonban, Reagan elnök e döntését követően, az árszabályozás azonnal megszűnik, ami azt jelenti, hogv az autóval munkába menő dolgozó 10-12 centtel többet fizet egy gallon gazolinért és a házukat olajjal fűtők szintén többet fizetnek a fűtőolajért. Reagan elnök e lépése két milliard dollar többlethasznot jelent baratai, az olajbárók részere. Az elnök e döntésével csupán azt bizonyította, hogy meg akarja hálálni az olajb'arok iranta tanúsított jóakaratát. Elvégre is az olajbarók voltak azok, akik több millió dollárral járultak hozza a Reagan választási kampanv költségeinek fedezesehez. Egv jotett másik jőtettet érdemel. Ára25«•■•
