Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-29 / 5. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ

Thursday, Jan. 29. 1981.

6.

KÖNYVSZEMLE

Macska a fán Púja Frigyes: Magyar Külpolitika

Többnyire meg lehet állapítani, hogy a macska fenn van a fan a fa alatt összegvüleke- zett kiáltozó gyerekekről, izgatott emberekről, rokonszenves szomszédokról és ugató kút va krol. Mindenki, aki odaszalad, a macskáról vitatkozik, amiben több kérdés merül fel. Az első kérdés akörül forog, hogy tulajdonképpen mit keres a macska a fán?

Az első elmélet szerint a macska azért mászott fel a fára, hogy ott bizonvos sunyi és gonosz cselekedeteket kövessen el.

Hogy ezek mik, azt a macska tudja legjobban, de mindenesetre rosz- szat jelent a madaraknak.

Ennek ellentmond egv másik elmélet, amelv azt tartja, hogy a macska csak azért szaladt fel a fara, mert kergettek es a saiat bőrét akarja menteni, ami, mint tudjuk,befed mindent, amit a macska magáénak vallhat. Ezt a két ellentétes feltevést tanú1' hiánvában soha sem oldják meg. Többnyire csak akkor veszik eszre, hogy a macska a fán van, amikor már ott van, igv senki sem tudja, hogyan és miért maszott oda. Abban mindenki egyetért, hogy a macska erre a legrosszabb időt választotta ki, de nem szabad, hogy ez az egvetertes félrevezessen minket. Még nagyobb vita merül fel a fő kérdésről: hogyan lehet a macskát a fáról leszedni? Nagy baj az, hogy erről nem két, hanem három vélemény van.

AZ AKTIVISTÁK. Az első vélemény szerint a jelenlévő legmozgékonvabb személy másszon fel a fára, fogja meg a macskát és mint aki iólvegezte dolgát, hozza le. Az ilyen tervnek józan eszű ember soha sem dől be. Először is, alig. akad olvan fa, amelyre csak úgy ripsz-ropsz fel lehet maszni. Es meg, ha véletlenül a macska olvan fát választott volna ki, amelvre fel lehet mászni, az is csak két, ki nem elégítő eredményre vezethet.

Az egyik az, hogy a fara mászó soha sem éri el a macskát, mert amint a közelébe kerül, a macska annal magasabbra maszik. Ebből kitűnik az a természeti törvény — vagy legalábbis a relatív massza törvénye — hogv bármely adott fan a macska magasabbra tud mászni, mint bármelv adott ember.

A másik eshetőség az, hogv a fára mászó eléri es megfogja a macskát, minekutána a macska pontosan azt teszi, amit te tennél, ha valami másfajta élőlény próbálna lecihálni egy magas, bizonytalan helyről. Ellenállnál és kézzel, lábbal, körömmel és foggal harcolnak A macska is ezt teszi és a megmentest kisérlo megszégvenülten és ossze-vissza karmolva kénvszerül visszakozni.

A TECHNOLÓGUSOK. Ennek a második elvnek a hívei is úgy vélik, hogv a macskát le kell szedni a fáról, de azt mondják, ehhez fejlett technológiát kell alkalmazni. A fejlett technológia ebben az esetben létrát ielent. Mindegy, honnan kerül elő a létra, az soha sem elég magas, kivéve, ha a heA magyar külügyminiszter uj könyvéről a Magyar Nemzetben megjelent ismertetőből közöljük az alábbi figyelemreméltó részleteket.

Nem ok nélkül veti fel Púja Frigyes mindjárt a kötete eleién a kérdést, hogy keletkezhetnek-e ellentétek a szocialista országok között. Válasza az, hogy bármennyire is ellentmond eme országok természetének és az őket összekötő kapcsolatrendszer eszménvi jellegének, bizony támadhatnak közöttük ellentétek, mint ahogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint tamadtak is. Igaz ugvan, hogy az ilyesmi jobbára valamino rendellenességre volt visszavezethető, és benne meghatározó szerepet többnyire szubjektív okoknak kellett játszaniuk. De ettől a tény még tény maradt, s az egvség, egyetértés, együttha- ladás és érdekegyeztetés zavarai itt-ott előadódnak a szocialista országok kapcsolatrendszereben.

Külpolitikánkat jellemezvén , két alapelvet emel ki és állít előtérbe; az internacionalizmust és a békés egvmás mellett élést. S midőn kitér a külföldön, mindenek előtt a fejlett tőkés országokban élő magyarok problémáira, ezt is abból az aspektusból tárgyalja, hogy hazán!; emigráciös politikája es a koeg- zisztenciás folvamat szolgálatába állitható-e. A tőkés

országokban a becslések szerint 1.2 millió magyar, illetve magyar származású ember él, többségük sem nem emigráns, sem nem kivándorolt, hanem a befo- j gadó országokban született. S ehhez hozzáteszi Púja Frigyes, hogy tapasztalataink szerint a kevés- szamu kivételt leszámítva, nem is tekinti! magukat a szocialista rendszer politikai emigránsainak.

Erősödik körükben az az irányzat, hogv közeledjenek az óhazához, és fejlesszék a kapcsolatokat jelenlegi hazaiukésa Magyar Népköztársaság között. Mar pedig, ha van valami, ami a békés egvmas mellett élésben többlet a pusztán háborumentességhez ke pest, akkor pontosan a kétoldalú állami kapcsolatok fenntartása és lehetóseg szerinti bóvitése az.

Élnek természetesen magvarok vagy magyar származásúak a szomszédos szocialista országokban is, róluk szintén szó van, a velük kapcsolatos hivatalos álláspontot is rögzíti müvében a szerző. Kkeppen: “Pártunk álláspontja szerint a magvar nemzetiségek kérdését az illető szocialista országok belügvének tekintjük, ámde fontosnak tartjuk, hogv helvzetük a marxista-leninista elvek alapián alakuljon. A helv- telen nemzetiségi politika szítja a nacionalizmust, és ez zavarokat okozhat kapcsolatainkban, gyengíti a szocializmus erejét.”

SORSDÖNTŐ TENGERI ÜTKÖZET

Több mint három és fél évtizede, hogv véget ért a második világháború, de az olvasó emberiség még mindig *'gy érzi, nem tud eleget ró'a. Egv mostanában megjelent szerénv terjedelmű könvv, ráadásul, egv olyan epizódot fedeztet fel a magvar olvasóval, amelyről alig van valami ismerete.

Tény, hogy Magyarország sorsa nem a Midway szigeti tengeri csatában dőlt el, nem ott dőlt el a háború végső kimenetele sem. t Ha bár. ki tudja, mi, hol dőlt el? A háborúban minden eseménynek megvan a maga — a végső eredmény szempontiából ki nem felejthető — >elen tősége.)

Midway nél nem kevesebb történt, mint az, hogy a iapan flotta sorozatos gvozelmei, a tavo'-keleti tengeri es szárazföldi diadalok után végső csapást akart merni az amerikai flottara, de maga szenvedett Hverhetetlen vereséget. Méghozza egyetlen napon, 1942. iunins 4-en, sőt — némi túlzással élve - hat perc leforgása alatt. Ebben a néhánv percben a

lyi tűzoltóság létrája Ne várjuk el, hogv a tűzoltók rohanni fognak a macskaveszélyre. A legtöbb tűzoltóság a tüzet sokkal fontosabbnak tartja a macskánál, sót a dogma szerint a macska, ha egyáltalán sorra kerül, a legutolsó. Igv a fejlett technológiai terv is ugvauolvan kudarcra vezet, mint a fára mászás.

A PRAGMATISTÁK. Ezzel a harmadik filozófiához érkeztünk es az eljárás, amit ezek ajánlanak prózai, kepzelet nélküli, sok időbe kerül es nepsze- nitlen. Nem sok jót lehet mondani mellette, csupán azt, hogv józan, biztonságos, humánus és hatásos. Röviden: beválik.Ennek az a központi elgondolása, hogy mindenki menjen el es hagyják a macskát lejönni akkor, amikor ezt elhatározza. Beismerjük: ez csak hosszú idő elteltével következhet be, lehet, hogv csak vacsora-időben, vagy még annál is később.

Az azonban biztos . hogy lejön. Méghozzá saiát akaratabol es jó állapotban, mert arra meg soha sedefenzivából támadásba lendült amerikai flotta repülőgépei négy óriási japán anyahajot süllyesztettek el. Persze, a hat perc túlzás — mert a csatát hosszas, aprólékos előkészítés, Hsebb-nagvobb összecsapás, fáradságos felderítés előzte meg.

Ennek a roppant erőfeszítésnek es a csata nagy kalandjának drámái leírását kapjuk Walter Lord könvvéhen. Nehez meghatározni a müfaiat. Egv vezérkari napló, tanúvallomások iegvzöl önyve és zsurnalisztikus olvasmánv legjobb tulajdonságait egvesiti az amerikai szerzó módszere.

Amiért külön elismerést érdemel a könvv: bár büszke győzelemről és roppant emberi hőstettekről tudósit, tökéletesen hiánvzik belőle az efféle olvasmányokban megszokott és nem túlságosan vonzo pátosz. Inkább, hogy ezt elkerülje, valami mulatságos epizóddal, tréfával tér ki a nagv szavak csatája elől.

hol sem volt példa, hogv macska fáról leesett és megsérült volna, vagv éhenveszett volna fönn a fán. Ilyen dolgok egyszerűen nem történnek meg, különösen olyan ügyes, józan állattal, mint a macska.

A helyes eljárás tehát az, hogy szét kell kergetni a fa alatt Összegyűlteket. vissza kell küldeni a tűzoltóságot, ha véletlenül arrafelé tartana és az ügvet a magunk Vészéről, befejezettnek kell tekinteni. Somfordái junk el egy csöndes helyre és gondolkozzunk el, milyen tanulságot menthetünk ennek az ügvnek a biztos befejezéséből. Mert, mint mindig, amikor macskával van dolgunk, tanulságot vonhatunk le belőle. Ebben az esetben nem csak egv, hanem két tanulságot.

Az egyik az, hogy ha a macska felmászik a fára, hogv onnan hogyan jón le, az a macska problémája, nem a mienk. A másik tanulság az, hogv végül is Newtonnak igaza volt: “Ami felmegv, annak le is kell jönnie.”