Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-29 / 5. szám

A TÚSZOK FOGADTATÁSA A 444 napig iráni fogságban levő amerikai toszok megérkeztek az Egyesült Államokba. Fogadásuk amerikai földön a N.Y. állami West Point katonai akadémia területén történt, ahol hivatalos szemelvek es családtagjaik fogadtak okét. A sajtó képviselői és a fényképészek csak fél mérföldoyi távolságból szemlélhettek az esemenyt. Ezt megelőzőleg a nagyközönségnek alkalma volt a túszok Algériába való megérkezését a te­levízión látni. Mindegyik viszonylag jo állapot­ban lévőnek látszott. Közvetlenül ezután az amerikai sajtó, mintegy jelszóra, a túszokkal történt állítólagos kegyetlen bánásmódról kez­dett imi. Rev. John Walsh, a Princeton Egyetem lel­késze, aki háromszor látogatta meg a túszokat fogságuk tartama alatt, kijelentette, hogv a hí­resztelések merő ellentétben állnak azzal, amit o sajat szemeivel látott. A mendemondákra alapozott hisztériakeltés egvedüli célja - mond­ta — az, hogy az uj kormányzatnak űrügye le­gyen meg harciasabba tenni külpolitikánkat. Ugyanilyen értelemben nyilatkozott Rév. Darrel Rupiper, Omaha, Neb.-i katolikus pap, aki tavalv áprilisban látogatta meg a túszokat. A Magyar Szó szerkesztősége őrömmel veszi tudomásul az amerikai túszok szabadonbocsa- tását, a hosszú ideig veszélyes válsággal fenye­gető ügy békés utón való megoldását es minde- nekfölott a túszok hozz'atartozoi, szülök, fele­ségek, gyermekek agóniájának veget. Lapunk a válság kirobbanása perceitől kezdve elitelte az amerikai kóvetsegi alkalmazottak elfogását. ÁGYUSZÁLUTÁS Az üzleti sajtó mindenáron azt akarja bizo­nyítani, hogy El Salvador népe hősi szabadsag- küzdelméhez a fegyverek egy részét szocialista országokból kapja. Hogy milyen végletekbe mennek e propagandában, annak bizonyításá­ra idézzük az alanti sorokat a Business Week legutóbbi (feb.2.) számából: “Az a hir járja, hogy az amerikai készítmé­nyül 105-os mozsárágyu Észak-Vietnámból ju­tott el Salvadorba. Ezt az ágyút a vietnámiak zsákmányolták az amerikaiaktól. A Paleszti­nái Felszabadító Szervezet felajánlotta Salva­dornak, hogy hajlandó hozzájuk eljuttatni. A szállításra egv libanoni teherhajót béreltek Id, amely azután el is szállította nekik.” Tekintve azonban, hogy Salvadorba keleti irányból csak a Panama csatornán keresztül lehet eljutni, nyilvánvaló, hogv az ágyú csak az ottani amerikai révhatósag szives közre-' működésével juthatott el Salvador kikötőjébe. Ezt tálán még a Business Week szerkesztői sem hihetik el. A kiegyezés felé VARSÓ. A “Szolidaritás” nevű szakszer­vezet ismét sztrájkot hirdetett szombat, január 23-ra, hogy kierőszakolja a heti ót napi munkaidőt. Szerintük többen csatlakoztak a munkabeszüntetéshez, mint január 10-én. A kormány csak havi két szabad szombatot javasolt. A két ál­láspont összeegyeztetése a közeljövőben várható. I .. f . / . Az Egyesült Államok elnökei felavatasi beszédei­nek nemelvike nemcsak az amerikai, hanem a világ- birodalom 'egnagyobb becsű műremekei között fog­lalnak helvet. Köztünk, amerikai magyarok között, mar csak igen kevesen akadnak, akik szem, vagv t'űltanui le­hettek Wilson elnök első felavatasi beszedenek 1913. március 4-én. De a történelemkönyvekből, tan­könyvekből még mindig kicsengenek szamunkra a halhatatlan sorok: “Büszkék voltunk ipari teljesitménveinkre, de nem álltunk meg egy percre sem elgondolkozni a- folött, hogv mibe keridt nekünk mindez. Nem gon­doltunk eleget a kioltott emberi életekre, a túlfe­szített munka következtében szétzúzott emberi mun­kaképességre, férfiak, női., gyermekek szörnyű fizi­kai es szellemi megpróbáltatásaira. Nem gondolunk azokra, akiknek vállaira könyörtelenül nehezedett e teljesítmények súlva éveken át. “A bányákban gyakran szenvedő, robotolo töme­gek sóhaja, agóniájuk jaikiáltasa nem jutott el füle­inkig. Sötét dolgok húzódnak meg hatalmas kor­mányzatunk labirintusaiban, amelyeket elmulasztot­tunk vizsgalat tárgvává tenni. Elmulasztottunk nvil- tan, félelem nélkül beléjük tekinteni. E kormány­zat, amelvet tisztelünk, Ml gvakran önző magáncé­lok eszkózeve lett es azok, akik visszaélnék vele, el­feledkeznek a népről!” Igen, igy beszélt Wilson elnök, aki 3 ev múlva ( a Morgan bankház kólcsonei védelmében,az első világháború poklába vitte Amerika népét is! Es ki felejtheti el Roosevelt zengő szavait 1933- ban: “Az egyedüli dolog, amitol félnünk kell, az maga a felelem!” Kennedy elnök is megrázó erejű szavakkal beszelt Amerika uj látóhatárairól. Sajnos nem látta az ui lá­tóhatáron az orgyilkosokat, akik maidan Dallas városában készülne*' halálos fogadtatására... Reagan is szép felavatási beszédet mondott. Be­ismerte, hogy a nemzet “súlyos csapás terhe alatt nvög.” E terhet, érvelt, az ő adócsökkentési politi­Carter Reaganhoz: Tessék, vedd at a kormány kereket! kája, valamint a fegyverkezés fokozása maid le fog­ja venni a nép vállairól. Addig azonban — mondta — a terhet egyformán kell mindenkinek viselnie. Nem választhatunk ki egvetlen csoportot sem, hogy az nagyobb arat fi­zessen. Hozzátette azt is, hogv ő az amerikai gvarak kapuin ki- és bejáró embereket, szóval a munkásokat tekinti Amerika igazi hőseinek. Sajnos miként eddig is az volt a helvzet, a gvárak kapuin mind többen mennek ki, mint amennyien bemennek. Felavatása heteben egyedül a General Motors 33.000 munkásnak üzente, hogy kimehet­nek, de egyelőre ne jöjjenek he. Ami pedig az egyenlő teherviselést illeti, a felava­tás hetében vonták meg a munkanélküli hivatalok az illetmények fizetését 215.000 munkanélkülitől, mivel a Labor Department megállapította, hogy a munkalehetoseg színvonala emelkedett. S miközben a bankok profitkimutatása december­ben újabb rekordot jelzett, a megelhetesi költségek tovább emelkednek. Lehetséges-e, hogy a túszok hazaérkeztevel kap­csolatos sajtókampány ezekről a vitathatatlan té­nyekről akarja a nép figyelmet, legalább is egyelőre, elterelni? Magyar Muzeum Passakon 1981. február 22-én nvilik meg az első állandó magyar muzeum Passaic N.J.-ben. Robert Roe, Pas­saic varosának kongresszusi képviselője, valamint Passaic és a szomszédos Clifton és Garfield városok polgármesterei, a helvi magvar szervezetek vezetői és az amerikai-magyar élet kulturális es művészeti élet vezető egyénei vesznek reszt a zártkörű meg­nyitó ünnepségen. A nvitás alkalmával három teremben a népi kerá­mia, népi bútorzat, magy ar viseletek,a körnvékbeli magyar élet dokumentálásának kiállítása szerepel. A tervek szerint minden harmadik hónapban újabb és újabb anyaggal fogják a múzeumot gazdagítani, hogv azt minél többször felkereshessek a magvar, a más nemzetiségű és az amerikai látogatók. A jövő­ben magyar könyvtár, olvasoszoba, video-es film­vetítés. Ismeretterjesztő előadások, különböző szak­körök, népművészeti bolt áll maid a látogatok ren­delkezésére. A muzeum létesítésében vezető szerepet játszott Torok Béla plébános, valamint a helybeli ref. e£v- haz es más magyar intézmények. ír«25(iat ^CENTENÁRIUM ÍJ Ént. u 2nd Class Matter Dec. 31.1952 under the Act of March 2.1879. at the P.0. of N.Y. N.Y. Vol. XXXV. No. 5. Thursday, Jan. 29. 1981. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254—0397 ÍGÉRET és valóság

Next

/
Thumbnails
Contents