Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-25 / 26. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 25. 1981. 6. naranwg A BARATSAG ELIXIRE Az emberi életnek különösen két korszakában, serdülő és öregkorban van a legnagyobb szüksége a barátságra. A hatvan évnél idősebbek általában sokkal jobban tudják elviselni az özvegységet, a nyugalomba vonulás nagy változásait és az öreg­korral járó korlátozásokat, ha legalább egy jó ba­rátjuk van. Minden életkorban a barátság adása és elfogadása mindenkinek megkönnyíti a bajok el­viselését. Mindannyian bizonyos számú “kísérő személyzet”-tel éljük le eleiünket, akikre támasz­kodunk, vagy akik ránk támaszkodnak Szükségünk van azokra, akik szeretnek vagy tisztelnek bennün­ket és akik éreztetik velünk, hogy helyes, amit csinálunk, akihez anyagi vagy szellemi segítségért fordulhatunk. Különböző tanulmányok mutatják, hogy amikor “kisérésünk” jo összhangban van velünk, mint pl. munkatársak, feljebbvalók, csa­ládtagok, vagy barátok, jobb lehetőségünk van ar­ra, hogy nehéz helyzeteket könnyebben elvisel­jünk. FÉRFIAK ÉS NŐK BARÁTSÁGA Egyre több bizonyíték merül fel arról, hogy a férfiakat a barátság kevésbé védi. A Yale egyetem pszichológusa, Dr. Dániel J. Levinson, aki a férfi életkorok tanulmányozásáról irt könyvet (The Seasons of a Man’s Life, Ballantine, S 6.75 papir- kötesben) kifejti: “Amerikai férfiak ritkán tarta­nak fenn meghitt barátságot férfivel vagy növel.” Habar sok férfinak van széleskörű ismeretsége munkatársak, sportpartnerek között, ezek nem bensőséges barátok. “Az igazi barátságban meg­osztjuk legbensobb érzelmeinket, nem csupán te­vékenységeinket.” Sokféle oka van annak, hogy a serdülő kor után amerikai férfiak általában tartóz­kodnak bensőséges, személyes barátságtól. Egyik ok az, hogy a férfiaktól mindig elvárják, hogy ’önállóak, kemények, érzelmektől mentesek legyenek. Felnek, hogy ha elárulják gyengeségei­ket, felelmeiket, lenézik vagy kinevetik őket. A szokás is ellene van, hogy férfiak meleg érzéseket tanúsítsanak egymás iránt. Más férfivel baráti ér­zelmek nyilvánítását felremagyarázhatják. Ez nők­nél nem áll fenn. Csak atléták ölelhetik meg egy­mást győzelem után. Veszélyes vállalkozásokban, katonaságnál is helyénvalónak tekintik, de a baj­társak szoros barátsága, ha mégannyira erős is, többnyire nem tartós. Sokfele tanulmány mutatja, hogy a nők közötti barátság általában sokkal mélyebb és érzelmekben gazdagabb, mint a férfiaké. A nők hajlandóbbak megosztani érzelmeiket és aggodalmaikat. Nőknél a barátság ápolása valóságos áldás az öregkorban. Sok idős nő el tudja viselni az élet viszontagságait, mert barátok veszik körül. Sok özvegy ember, aki érzelmileg mindig csak feleségére támaszkodott, fájdalmas elkülönültségben éli le Öreg napjait. Habar jo dolog a házastárs legjobb barátjának len­ni es a jo házasságnak a jó barátság is fontos té­nyezője, az is jó, ha a házastarsaknak más társasá­guk is van. Sokan annyira egymásra támaszkodnak, hogy masokkal nem igen barátkoznak. A barátság fenntartását a változó életkörülmé­nyek sokszor megnehezítik vagy lehetetlenné te­szik. Csaladok elköltöznek es uj barátok szerzese öreg korban nehezebben megy. Nemcsak az elk’ól­ÍRJA: Kovács József Apróságok az amerikai magyarság életéből XIV. A múlt alkalommal Bartók Bélára emlékeztem a centenárium alkalmából. Most egy szerényebb, nem is kerek es nem is születésnaphoz kapcsolódó évforduló ürügyen szeretném olvasóim idejét igénybe venni. Ugv hiszem, jeles alkalom ez is, elsősorban azért, mert az évforduló egy művész pályafutásának napjainkig ivelo hatarait jelző, es jeles alkalom különösen azért, mert a nemzetközi hiru művész személyében az amerikai magyarság kiemelkedő közéleti személyiségét köszönthetiük: Gellert Hugót. Tálán művészhez jobban illő, ha ünnepi alkalom­mal nem az évek vagy évtizedek számát emleget­jük föl a nvilvanosság előtt, hanem a jpálya kez­detet, vagy szívesebben, kiemelkedő állomásait. Mert az igazán jo művésznek — mint az igazán szép asszonynak — nincs kora. Fokozottan érvé­nyes ez Gellért Hugóra, az örökifjú mesterre, aki kortársa volt az előttünk iáró, idősebb nemzedék­nek, kortarsa a mai középkoruaknak, és kortársa a mai fiataloknak is. Hogy az tudott lenni, annak titka részben magával ragadó művészetében rejlik, részben pedig abban a módban, ahogyan müveit megalkotja. A napokban kezembe került egy évekkel ezelőt­ti feljegyzésem, amelyen ez áll: Egri Lajos: Halha­tatlanság. Költemények. A táblát rajzolta Gellért Hugó. New York, az “Aranv Janos Kör” kiadása. A vékonyka füzeten a megjelenés eve nem volt ugyan feltüntetve, szerencsére azonban az idő­pontot illetően nagyjából eligazított egy — ponto­sabban egyetlen kritikusa, melyből kitűnik, hogy abban az időben nem ragyogott valami fenyesen a kritikai szellem amerikai magyarjaink között —. aki azt irta, hogy a “Halhatatlanság” cimü kötet meg nem halhatatlansag, de már költészet. S ami­kor jobban utánanéztem a dolgoknak, kiderült, hogy a kritika már hatvanót esztendős. Siettem tehát, hogy ne nagyon késsem le az évfordulót. És ha igaz, akkor csak néhanv évvel később — annak is van vagv hatvan éve — kezdtek feltűnni az első Gellért-rajzok a “kis Elörében”,' igy becézték akkoriban az Előre Képes Folyóiratot, hogy utána állandóan visszatérő eseményt jelentsenek. Egész napjainkig. Mindez nagyon regen volt. Meg az első önálló kiállítása előtt. Es most ezt az alkalmat ragadom meg, hogy annak, tehát az első kiállításnak a kri­tikájából idézzek néhány gondolatot: “Rajzokban, viz- és olajfestményekben tesz hi­tet világszemlélete mellett. Két tekintet szükséges hitének és értékeinek megállapításához. Az egyik­nek a mondanivalókkal kell foglalkoznia, a másik­nak pedig, hogy milyen eszközzel, milyen formá­ban hozza Gellért letre. Mondanivaló: a lenyűgözött elet, a felszabadul­ni akaró elet, a tiszta élet. A soha meg nem szűnő mozgás és az Ember légióként a tárgya, melyeken keresztül az előbbi három nagy problémát fesze­geti. Az örök életnél, örök mozgásnál nagyobb problémája nem is lehet művésznek. Es a teljesen * •• « | öntudatos művész. Gellert) kerül minden kicsinyes mellékkérdést, alakjait, azok belső viharát, az élet jelenségeit meztelen valóságban, nversen, csupán a fökérdést tartva szem előtt, rögzíti meg a vász­non. Csak természetes, hogv ha ilyen eszmék hajtják, az eszközben, formában is alkalmazkodik. Kife­jezni tisztult problémákat csak tisztult módsze­rekkel lehet. Aminthogy azonban az igazi célt meglátta Gellért, megtalálta az igazi utat is. Nem pepecsel, nem finomkodik, egyetlen folt, egyetlen szin elegendő egy-egy érzelem, hangulat, indulat kifejezéséhez és Ugyanúgy egy-egy vonal vagy sik a jellemző mozdulat vagy állapot rögzítésére. Ter­mészetellenesnek látszó nagyítástól, a távlatok egyéni eltorzításától sem riad vissza, ha úgy kíván­ja a gondolat. így a többek között: “A bányász.” Két uralkodó szin. A tárna feke­tesége s a bányaszcsuklya kékje. Egyetlen (de tö­kéletesen) húzott vonallal kifejezi a görnyedést. A sapadt arcban keményen meredő szemek a ba­nyamunka összes rémségeit. “Férfi ének.” Szürke kémények, munkás dere­kig. Mozdulatában a tiszta levegőre tor. Barna arca csupa izom. Tekintetében rég tervezett örömök vagya. Valahol a háttérben, bizonytalanul,, mint­egy a férfi gondolataként lebegve**^ térben, egy feherruhas asszony és egy zöld falomb. “A lázadó”. Egyszínű háttér. Elöl a primitív arcú, de izmaiban szinte legyőzhetetlen erőt tün­tető munkás, vörös a színe, tekintetében a prófé­ta, a messiás lángja lobog... A kiállítás teljes benyomása meleg, jóleső ér­zéssel tölti el az embert. Nemcsak, mert szépet termelt Gellért s nemcsak, mert látni, hogy a leg­szebb művészi és emberi indulatok viszik előre utján. Hanem mert érezni, hogy hatalmas erők vannak még a művészben, melyeknek termékeny­ségét, alkotásait vágyja, várja minden, az uj eszme győzelmeit szomjúhozó kulturlélek.” Az első kiállításról idézett sorokat Csont Péter irta... főzés szüntetheti meg a barátságot. Nehéz fenn­tartani szoros barátságot valakivel, akinek anyagi vagy társadalmi helyzete lényegesen jobbra vagy rosszabbra fordult. Uj barátokat lehet szerezni olyan csoportok­ban, ahol a közös erdekek összehozzak az embere­ket és rokonszenves egyéneket lehet találni. Küldjük ajándékunkat továbbra is IKKA- val Az IKRA amerikai főképviselete ezúton értesíti ügyfeleit, hogy junius T-í hatállyal a dollar árfo­lyamát Magyarorszagor 31.25 forintra emelték, fel. Aki otthoni hozzátartozóinak és barátainak aján­dékot kíván husvétra küldeni, adja fel rendelését még lehetőleg március végen, hogy az IKKÁ-nak elegendő ideje legyen azt még az ünnepek előtt ki­szolgáltatni. SOBEL OVERSEAR CORP. 210 E 86 St. New York,NY 10028. Újítsa meg előfizetését!

Next

/
Thumbnails
Contents