Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-25 / 26. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 25. 1981. 3. “MIÉRT OSTOROZZAK REAßAMT: 7” acMét ÜÜ JUNIUS 26. A nagy vasutassztrájk kezdete Eugene Debs vezetésével 1894. Az Egyesült Államok és 25 más ország aláírja az Egyesült Nemzetek alapokmányát. 1945. 27. Az IWW megalakítása Haywood és Debs ve­zetésével 1905. 30. Móricz Zsigmond születésnapja 1879. JULIUS 1. A nagy Homestead-i acélsztrajk 1892. 2. Az első amerikai néppárt, Populist Partv, ala­kuló kongresszusa Omaha, Neb.-ban, 1892. A junius 2-i New Jersev-i előválasztások az adó­fizetőknek több, mint hat millió dollárjába kerül­tek. A kiadások között szerepel a televíziós be­mondások költségén kivül héliumgáz a 21 jelölt áltál osztogatott hirdetési léggömbökben. • n. János Pál pápa egészségi állapota ismét rosszabbra fordult és vissza kellett mennie a kór­házba orvosi vizsgálatra. • Egy califomiai laboratóriumban felfedezték a száj- és körömfájás szérumát. Afrikában és Dél- Amerikaban e betegseg a barmok százezreit pusz­títja es megnehezíti a lakosság élelmiszerellátását. • A Reagan kormány 3 millió 200.000 dollár ér­tékű katonai teherautót adott el Guatemala jobb­oldali kormányának. Reagan szorosabbra akarja fűzni kapcsolatainkat az ottani juntával is. • Nagyszerű győzelemnek nevezte Haig külügy­miniszter Marcos Fülóp-szigeti diktátor újraválasz­tását. Megígérte neki, hogy az USA továbbra is tá­mogatni fogja. • NEW YORK, N.Y. Első ízben az Egyesült Álla­mokban sikerült vegetvetni egy meg nem született ikermagzat eletenek. A magzatnak súlyos szervi fogyatékossága volt és nem élt volna normális éle­tet, mig ikertestvére teljesen normálisnak született. A ritka operációt a new yorki Mount Sinai Hos­pital nőgyógyászai, Dr. Kerenvi Tamás magyar származású nőgyógyász vezetésével haitották vég- re. 0 WASHINGTON, D.C. Eugene Rostov, a Szenátus Külügyi Bizottsága előtt tett tanuvallomasaban ezt mondotta :"Minimum kilenc hónapi előkészü­letre van szükség, mielőtt tárgyalásokba bocsát­kozhatnánk a Szovjetunióval a fegyverkezesi ver­seny korlátozásáról.” Percy szenátor, a Bizottság elnöke elegedetlenseget fejezte ki Rostov magatar- tasaval szemben. Egy uj előfizetőnk leveléből idézzük az alábbi sorokat: “Sok vonalon nem értek egyet lapjuk irányával. Nem értem például, miért ostorozzák állandóan és feltűnően Reagan elnök ügykezelését, ahelyett hogy támogatnák öt? O az egyetlen az évtizedek során, aki erős kézzel és vasakarattal akarja ki­húzni az államot az ingoványból, amit elődei te­remtettek. Természetesen az operáció sokak része­re fájdalmas és jajgatnak a dollárbilliok elvesztése és levágása miatt, de végső fokon az állam egészsé­gé helyre áll. “Jelen soraimmal nem óhajtok vitába szállni Önökkel, és igy kérem .kíméljenek meg Vitai’ válaszuktól. Kecskeméty Győző Kecskeméty barátunk tehát vitaba száll lapunk irányával, de megtiltja nekünk, hogy válaszoljunk: “KÍMÉLJENEK MEG VITAI VÁLASZUKTÓL.” Rendben van, megkíméljük a mi válaszunktól. Nem válaszolunk, de reméljük, megengedi, hogy mások válaszoljanak! Először is megszólaltatjuk, röviden, a Társada­lombiztosítási Hivatal volt fonókét, Wilbur J. Co- hent, aki ekként nyilatkozott május 13-an: “Reagan javaslata a társadalmibiztositás csök­kentésére tragédia és szerencsetlenseg milliónyi idős, vagy munkaképtelen amerikai számara, akik rendszeresen befizettek erre a programra. Megszeg­né ez a kongresszus és hét előző elnök szavat. Reagan javaslata 82 billió dollártól fosztana meg az elkövetkező öt év alatt az arra jogosultakat.” Reméljük, hogy ezek után lesz türelme Kecs­keméty barátunknak elolvasni Arthur Schlesinger véleményét is Reagan politikájáról. Schlesinger a New York Egyetem társadalmi tudomány tanszé­kének professzora, kétszer nyert Pulitzer dijat történelmi és életrajzi müveiért es tagja a Wall Street Journal szerkesztő bizottságának. Miként Kecskeméty ur bizonyára tudja, a Wall Street Journal nem kimondottan baloldali újság. íme Schlesinger professzor véleménye arról, hogy mi­ként “huzza ki Reagan az államot azingoványbol”: “Semmi kéts'eg aziránt, hogy Reagan intézkedései növelik maid a szegények szenvedését. Nagyon ke­serű szájízt kapunk, amikor a gazdagok igy, a szegé­nyek rovására akarják a helyzetet tisztítani.” "A népjóléti rendszer ilyen letiprása csupán a sze­gényekre káros; a gazdagok privát iskolába küldik gyermekeiket, de a szegények az általános iskolára szorulnak, az üzemi egészség- és munkavédelmi tör- venyek a szegényeket védik, nem a gazdagokat, a szegényeknek van szükségük könyvtarakra, múzeu­mokra, a gazdagok nagy birtokkal rendelkeznek, de a szegényeknek játszóterekre, uszodákra, parkokra van szükségük, a gazdagok egészsegere privat orvo­sok ügyelnek, a szegényeknek a városi kórházakban kell magukat gyógvittatni, a polgárok milliói csak álmodhatnak egy országos egészségbiztosítási rend­szerről és közben fedezhetik a hatalmas orvosi költ­ségeket.” “E lépés nem egveb, mint a gazdagok osztalvha- boruja a szegények ellen.” “A kapitalizmus fennmaradt mindeddig, mert 1.) humanizálta a rendszert és lépéseket tett a rend­szer kilengéseinek envhitésere (népjóléti segelv, munkanélküli biztosítás, nyugdíj, stb.),2.) mert a liberálisok harca kivívta a szegények gyötrelmeinek A REAGANI GÖZHENGER------------- -------- ' " Wh*h« ®' Rogyadozik a Roosevslt-féle New Deal épülete enyhítését.” “Társadalmi felelősség nélkül lehetetlen fenntarta­ni egy szabad politikai rendszert,” “Ez nem liberális szentimentalizmus, hanem okos konzervativizmus.” “Reagan elnök veszélyes utón halad. Az életben lévő népjóléti rendszer, amelyet az elnök oly meg­vetésben részesít, eltolja a leszámolás napját. De csak idő kérdése, amikor az átlag amerikai felteszi majd a kérdést: milyen társadalom az, amelyben a nagy- vállalatok vezetői több, mint egy millió dollár fize­tést kapnak, azon felül meg háromszor annyi ked­vezményt, részvények vásárlásával es egyeb kiadá­sok fedezésével, amelyben a monopóliumok igazga­tósági tagjai átlagban 445.158 dollárt kapnak, har­mincszor annyit, mint egy munkás, ugyanakkor, amikor a kormány intézkedései még fokozni akarják a gazdagok jövedelmet és elveszik a szegényektől a nélkülözhetetlen közszolgálatokat. A 19. század egyik konzervatív irója, Orestes A. Brownson az “Amerikai Köztársaság” c. könyvében írja: “A gazdagok, az üzletemberek, a gyárosok és kereskedők azok minden országban, akik a legrosz- szabb befolyást gyakorolják a kormányokra. Teszik ezt azon gyönyörű irányelv alapján,hogy a kormány gondoskodjon a gazdagokról és a gazdagok majd gondoskodnak a szegényekről, holott ezt az irány­elvet kellene követniük: a kormány gondoskodjon a szegényekről, a gazdagok gondoskodjanak önma­gukról.” Arthur M. Schlesinger, a N.Y. Egyetem tanara, a Wall Street Journal jun. 2-i számában. i Ha Mr. Kecskeméty válaszolni óhajt a tudós pro­fesszornak, vagy nekünk, ne kíméljen bennünket. Válaszoljon csak bátran és nyugodtan. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbitáSaröl idejében ' gondoskodni Egy évre $ 18.— Félévre $ 10.— Kanadába és Európába 1 évre $ 20.— Megújításra: $ ................................................. Naptárra: $ ....................................................... Név: ................................................................. Cim:..................................................................... f­Város:................................Állam:...................... Zip Code:.......................... AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16 Street, New York, N.Y.10003

Next

/
Thumbnails
Contents