Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-11 / 24. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 11. 1981. 6. DONOVAN VACSORÁJA A keleti államok, New York, New Jersey, Con­necticut, Pennsylvania magyarsága, amikor eléri a nyugdíj korhatárt, nagy számban költözik Floridába, hogy ott, az örök nyár hazájában, balzsamos, trópu­si szellőktől cirógatva, napfényben, barátok társasa­gában, elvezze jól megérdemelt nyugalmát. Legtöbbjük Miamiban telepszik le, de szép szam­bán költöznek más városokba is. Az utóbbi időben nehány ismerősöm a Miamitól északra fekvő West Palm Beachet választotta lakhelyéül. E város közelében egy Century Village nevű tele­pülés létesült. Az -ottani helyzetről szólt a N.Y. Ti­mes egyik riportja a lap máius 25-i számában. Érde­mesnek találom annak egy részét olvasóink tudomá­sára hozni. Century Villageben jelenleg 15.000-en élnek, leg­többjük egyedüli jövedelme a tarsadalmibiztositás. Ezek köze tartozik Gregory Kaplan, történetünk hőse. Mr. Kaplan orosz bevándoroltak gyermekeként jött Amerikába. Egész felnőtt életében dolgozott. Szeretett volna a nyugdíj korhatárig dolgozni, de bénitó betegsége megakadályozta ebben. “Amikor tehettem, túlóráztam — mondta a riporternek — és kértem a főnökömet, fizesse a társadalmibiztosi- tast, mert azt akartam, hogy minél nagyobb legyen az összeg, amikor nyugdíjba megyek. Amellett min­den centet a fogamhoz vertem, de a megtakarított pénzem javarésze elment kórházra.” Bénitó izombetegsége miatt csak tolókocsival tud közlekedni. 510 dollárt kap havonta társadalmi- biztositasban. Lakbérre 375 dollárt költ, de ebben nincs benne a villany. A múlt hónapban 17 dollár volt a telefonszámlája és ez aggasztja. Kap a ható­ságtól minden nap ingyen ebédet, amit félretesz vacsorára. Napközben alig eszik valamit. Időnként elmegy a tolókocsival a település kávéházába és ott megiszik egy kávét, piritossal. Ezt “étkezesnek” és egyben napi szórakozásnak tekinti. Gyakran van szükségé orvosi kezelésre, aminek számláját természetesen a Medicaid fizeti, de ezen­felül gyakran kell fizetnie 20^10 dollárt. Akinek 100 dollar jut egy hónapra élelemre, ruhara es egye­bekre, annak 20 dollár jelentékeny összeg. Éppen ezert türelmetlenül várja julius l ét, hogy ó is megkapja a megélhetési költség emelkedésével jaro 56 dollar társadalmibiztositási emelést. Na­gyon aggasztja tehat Reagan elnök azon terve, hogy az emelest julius 1-ról, okt. 1-re tolják ki. Még ennél is jobban fel Reagan azon javaslataitól, amelyek a Medicaid es Medicare programokat szűkítenék le lényegesen. Ez megfoszthatná öt a napi egy tál étel­től (meals on wheels) és annak a reményétől, hogy motoros tolókocsit kaphasson. Amikor nemrég élelmiszerbélyegért folyamodott, megtagadták azt tőle azzal, hogy “túl nagy a havi jövedelme” (510 dollar). De még ezt a programot is meg akarja semmisíteni a kormány. “Akár hiszi uram, akár nem — mondta Mr. Kap­lan a riporternek — EN ERRE AZ EMBERRE (Reagan) SZAVAZTAM.” “Mi, idősebb emberek, nehéz időknek nézünk elebe. Az emberek eleg barátságosak addig, amig van penzed. De gyorsan megváltoznak, amikor ész­reveszik, hogy nincs eleg pénzed. Pedig én nem fo­gok kérni senkitől. A számláimat meg fogom fizet­ni, meg akkor is, ha nem jut élelemre.” “Es uram, nem szégyellem bevallani, amikor na­gyon sok fizetnivalóm volt, altkor Donovánnal osz­tozkodtam az ö vacsoráján.” Ha nem is szegyellte Kaplan ur e ténvt bevallani — írja a riporter — a szemében mégis könnyek csil­logtak. Donovan Mr. Kaplan kis kutyája. p Mi az űr ingajárat célja? A Columbia space shuttle sikeres repülése es yisz- szatérése nemcsak dicsőségét jelent az Egyesült Álla­moknak, hanem amellett, hogy űrrepülésben növe­li a U.S. tekintélyét, és minden eddigi példa nélkü­li előrehaladás a technológiában, ugyanakkor vészt- ióslóan, az űrbéli háborús felkészültségben is a for­radalmi uiitás kezdetet jelzi. Meg három további pró­barepülést terveznek, az elsőt októberben es rend­szeres repülése, ha minden iol megy, 1982-ben kez­dődik. Teherhordásának igénybevételere mar sokan tartanak számot és az első 48 repülést már lefoglal­ták, legkorábban csak 1985-re lehet rajta rezerválást kapni. Csak sok év múlva lesz utazásra készen egy ingajarati flotta. A Pentagon vezetőségi emberei szerint egy ilyen flottara lesz szükség az évtized végen, hogy az or­szágot az űrbéli háború ellen “megvédjek.” Jelentős körülmény, hogy a tervbevett ingajárati teherrako- mány egyharmadát beismerten a honvédelmi minisz­térium műbolygoi képezik, melyeket majd erről bo­csátanak ki. A többi repülést a National Aeronau­tics and Space Administration, vagy nemzetközi tudományos csoportok védnökségé alatt tervezik. Ipari eljárásokat és rendkívüli tisztaságú szérumokat próbálnak majd ki az űrben. Szakértők szerint az ingajárat egyik legelső ered­ménye az előrehaladott hirkózlekedes lesz. Nem lesz szükség többé a Földön tovabbitó állomásokra. Te­lefonösszeköttetést például közvetlenül lehet majd irányítani, közbeeső kapcsolás nélkül. Ezzel a sze­mélyes közlekedésnek uj útja nyilik meg. Olyan drótnélküli telefonok vannak fejlesztés alatt, ami­ket bárhová lehet hordani és állítólag uj autóknak is egyik választható felszerelése lesz. Karkötő, zseb- vagv kézitáskában hordozható telefonokra van ki­látás. A telefonszamokat azután maid nem hely, ha­nem személy szerint adják ki. A televíziót az űrből közvetlenül fogják a nézőhöz sugározni és ezzel le­hetséges lesz, hogy tv-készülékkel bárhol az USA- ban bármelyik leadási hálózatot meglehessen kapni. Az ingajáraton olyan ipari eljárásokat is ki lehet majd dolgozni, levegőtlen és vonzásmentes tereben, ami a Földön lehetetlen. Bizonyos olvasztott féme­ket, melyek nem keverednek jól, az űrben össze le­het majd olvasztani. így eddig ismeretlen ötvözeteket tudnak majd előállítani, melyek szűkében lévő ás­ványokat pótolhatnak. Habár eddig még “sci-fi” re­génynek hangzik, a valóság az, hogy technológusok a holdon vagy az aszteroidák övében lévő bányászás lehetőségét tanulmányozzák, ahonnan a Földön alig található ásványokat hoznának. Az ür ipari felhasználásának fontos egészségügyi eredményei is lennének. Rendkívüli tisztaságú szé­rumokkal és hormonokkal sok betegséget lehetne gyógyítani és kísérletek folynak ezen a téren. Ha az eljárás sikeresnek bizonyul, egy kis, emberi sze­mélyzet nélküli gyárat helyezhetne ürpályára es működtetne automatikusan a shuttle, ami később visszatérne, magahoz venné az elkészített gyárt­mányt, uira töltene villanyberendezését, hogy to­vábbi gyártmányokat készíthessen. Az ilyen lehető­ségek miatt más országok is ürkisérleti befektetése­ket tesznek, u.m. Japán és Franciaország és Nyugat Németország vezetésével az Európai Ür Ügynökség. Az ur iparosítása térén a Szovjetunió is fontos eredményeket ért el. A Salyut-6 űrállomáson lévő kazanban kiserletileg olyan olvasztásokat végeztek, melyek szoviet szakértők véleménye szerint több, mint 80 millió dollár értékűek. Ezzel az ipari ver­sennyel szemben is igyekszik a NASA eredménye­ket elérni. A következő lépés egy földkörüli pálván keringő űrbéli működési központ lesz, amin hóna­pokig is az űrben maradhatnak a dolgozók. Ezt hir- közlekedési mübolvgók építésére és kibocsátására lehetne használni és ipari eljárásokon kívül megta­lált hibás műbolygók javítására is alkalmas lenne. A Pentagonnak fontos tervei vannak az ingajárat­tal. Mar előre kiszemelték az ürszerelvényt kémke­dési járatok és üzenetek kibocsátására. A Légierők dollármilliárdokat költ űrbéli háborús előkészületek­re, ebben a jövőbeli ingajáratoknak nagy szerepük lenne. Fokozott kutatásokat végeznek lézerfegyve­rek kidolgozásán. A Légierők eddig már 1.3 milliárd dollárt költött e célra és még további 250 millió dollárt utalt ki a szeptemberben végződő költség­vetési évre. Azt mondják, a lézerek, elhárító, vé­delmi célt szolgálnának, de elképzelhetetlen támadó, pusztító lehetőségeik vannak. Mint Kelly H. Burke generális mondotta: “ A laboratóriumi eredményeket nehez működő fegyverekké formálni. Ha ezt elér­jük, olyan fegyverünk lesz, ami teljesen megváltoz­tatja a hadviselést. Jelentőségben egyenlő lesz a pus­kapor es az atomfegyverek felfedezesevel.” Azzal indokolják a lézerek kifejlesztését, hogy ezek, mint Harrison H. Schmitt rep. szenátor, volt asztroanauta mondotta, a távlati rakétalövedékeket és nukleáris gyujtófeieket elavulttá tennék. Hadi tervezők érvei szerint a Légierőknek idővel saját inga-flottája lesz. A Colorado-i Peterson Airforce Base-en mar most építenek egy katonai ürparancs- noksági központot és a Yandenberg bázison hadi ingajáratállomás építését kezdték meg. A keringő úrbeli állomásnak a Pentagon lenne a legfőbb igénylője. Ez szolgálna kémkedési kiinditó központul, hadi parancsnokságul és hadi műbőlygok javítási műhelyéül. Schmitt szenátor sürgeti mindezeknek a kifejlesz­tését, mert ha ezt nem tesszük, “másodrendű nem­zette süllyedünk.” Mindezeken a légi jármüveket és állomásokat gyártó vállalatok sok milliárd dollárt keresnek. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni Egy évre $ 18.— Félévre $ 10.— Kanadába és Európába 1 évre $ 20.— Megújításra: $ .......................................................... naptárra: $..................................................................... Név:...................................................................................... Cim:.......................................................................... , ' Varos:.,................................Állam:........................; Zip Code:...,........................ AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents