Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-21 / 21. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 21.1981. 9. Fodor Erna: ózd SZIKRA LAPNYOMDÁBAN BUDAPESTEN Két amerikai látogatóm volt, akik közül az egyik a nyomdaiparban dolgozik New Yorkban. Arra kért hogy vigyem el valamelyik budapesti nyomdába, a- hol a napilapokat készitik, mert nagyon érdekelné, hogy milyen körülmények közt dolgoznak a magyar nyomdászok. így került sor arra, hogy a régi Angyalföldön, a Visegrádi utca végén épült hatalmas méretű uj Szikra nyomdába vittem el látogatóimat. Ezalatt én is olyan újszerű nyomdát láttam, amelynek létezéséről eddig fogalmam sem volt. Láttam már sok betűszedögépet, a cinkográfikusok, a gépmesterek munkáját, stb. Itt azonban semmi sem hasonlított a megszokott látványhoz. Itt elektronikával, mindenütt jelenlévő és láttató ipari televízióval, a folyamatokat jelző “csalhatatlan” berendezésekkel, az emberi munkát könnyitő szállítószalagokkal, az okos es számláló automatikával, s mindezzel együtt a technológia diktálta parancsoló és számon- kérö fegyelemmel találkoztunk. Sándor József vezérigazgató-helyettes büszkén mondta el az üzem történetét. A Duna-meder adta altalajon cölöpöket verni, önteni 13 méteres mélységbe, hogy ‘lábra álljon’a 180 méter hosszú, 87 méter szeles, 20 meter magas üzemcsarnok, amelyben a 3 ezer tonna súlyú, 24 werken a futó gepóriás évente “zajtalanul” állíthat elő 40 ezer tonna újságot, könyvet. Olyan zajvédő berendezéseket terveztek és építettek be, amelyek Angyalföld szivében zakatolva es mégis hangtalanul állítják elő a napi- és hetilapok millióit. 1974-ben született a kormány határozata a Szikra Lapnyomda uj üzemének létesítéséről. 1977-ben elkezdődött a kivitelezés, 1980 junius elsején indult az üzemi próba, par hétre rá már ofszeteljárással itt nyomták a Népsport olimpiai számait. Nagy Éva technikusnő szerint augusztusban a gépekről a Népszava vidéki kiadásainak példányai kerültek le, október 1-én a Rádió és Televízió újság milliói, majd a Népszabadság is az uj gépekről került le. Az uj üzem 2.7 milliárd forintba került. Határidőre készült el a tervezett költségekkel. Uj fejezet kezdődött a Szikra történeteben és nem túlzás azt állítani, hogy a magyar napilapgyar- tasban is. A regieknél sokkal szebb, olvashatóbb, korszerűbb újságok készülnek es már az ólomszedést is felváltja a fényszedés. Már ma is alig négy órás munkával 2 millió 200 ezer napilap nyomását oldottak meg az uj nyomdában. Az üzem távolabbi terveiben szerepel, hogy közvetlen elektronikus hírközlő kapcsolatot építenek ki az érdekelt lapszerkesztőségek, a Magyar Távirati Iroda (MTI) között. A tervek szerint 1983-ra a nyomda a magyar nyomdaipar teljes termelésének egynegyedet állítja elő. kewyorki magyarhentes TIBOR* MEAT SPECIALTIES (formerly MERfL PORK STORE) 1508 Second Ave., New York, NY. 10021 <•7**79. utcák MMtt. — TeUfoir Rh 4-8292 FRISS HUS, HURKA tS FELVÁGOTTAK Nyolc völgy városa Amikor már egész Európa túljutott a népvándorlás megpróbáltatásain (s a magyarok nyilaitól is megmenekült), utolsóként maradt a XI. század második féléig még egy kis nép, amely váratlan támadásaival veszélyeztette a letelepült népeket. Végül is a kunok és a besenyők verték szét a nyugodni nem akaró uz sereget, amelynek maradványai a Bükk völgyébe menekültek. Róluk kapta nevét — -d kicsinyítő képzővel — Ouzd község. Kétszeresen indokolt volt a kicsinyítés; az uzok vajmi kevesen lehettek, hamarabb eltűntek a magyarság tengerében, mint egykori ellenségeink, az ugyancsak ide menekült kunok és besenyők. Másrészt: Ózd csöppnyi hegyifalu volt még évszázadokig, noha megemlítésre méltónak találták 1272-ben egy adományozási oklevélben. Innen számítják történetét, s — mi sem természetesebb — kilenc évvel ezelőtt meg is ünnepelték a 700 esztendőt. Szerencsés 9-es Szerepelnek történelmében a magyarokkal iött kabarok, szlávok, nemetek, meg olaszok és svédek is. Ez utóbbiak a Sturmanok voltak, akik az 1600-as evekben meg nagyröcei jobbágyokként kerültek ide, 1720 körül pedig már Sturman Mátyás vasat gyártott Ozdon. Talán maga sem tudta, hogy egy kétezer éves ipari hagyományt elevenített fel. Az ásatások ugyanis bizonyították, hogy Ozdon és környékén — természetesen a kornak megfelelő primitiv módszerekkel — már az időszámításunkat megelőző évszázadokban is működtek vasgyártó kemencék. Legalább ennyit előre kell bocsátani ahhoz, hogy az ember megértse a mai Ózdot, amelyről közhelyek és frázisok nélkül is el kell mondani, hogy a vasgyár- tas tette várossá, s az jellemzi ma is. Akar vonattal, akár országúton érkezik valaki Ozdra, az első ami feltűnik: kilenc, egyenként 75 méter magas gyárkémény, körülötte pedig hűtőtornyok, gáztartály — vagyis mindaz, ami jellemző egy kohőmüre. Nem túlzás: ez a város valóságos központja. Annál is inkább, mert 14.000 embert foglalkoztat, s aligha van Ozdon olyan csalad, amelynek legalább egy tagja ne ott dolgoznék. Ezenkívül viszont hiaba keresnénk valódi városKelendő a "magyar rém" (folytatás a 8. oldalról) zárkózik a szobájába. Amikor pedig este lefekszik, a kockával való játéktól már annyira kimerült, hogy meg sem tud ölelni.” Ha a bűvös kockát Néró idejében találták volna fel, a császár kétségtelenül ezt tekerte volna Róma lángjainál. Ellentétben a tudósokkal, akik algoritmusoknak nevezett különleges eljárások kidolgozására összpontosítják erőfeszítéseiket, hogy ezek segítségével csökkentsék a szükséges lépések számát, az éles eszu ifjú kockásokat szemmellathatóan iobban érdekli, hogy miképpen lehet sebességi rekordokat felállítani. így például Nicolas Hammond 16 éves angol középiskolás diáknak sikerűit 28 másodperc alatt helyretekerni a kockát. A BANFI-hajszesz iránt az idén — az eddig megkötött szerződések alapján — még nagyobb a külföldi cégek érdeklődése,mint tavaly volt. Az európaikon kívül dél-amerikai és közel-keleti cégekkel is folv- tatnak tárgyalásokat a Medimpex képviselői. központot. A helyi vezetők szerint az ui városközpont most épül — régi pedig egyszerűen nincs. Annál kevésbé lehet, mert a tulajdonképpeni Ózd alig néhány ezer főt számláló község volt a Bükk völgyében. Ahogyan nőtt a vasgyár — hivatalos néven ma Ózdi Kohászati Üzemek — termelése és jelentősége, úgy növekedett a település is. Úgy látszik, a 9-cel végződő szamok Szerencset hoznak Ózdnak. Legalábbis ezt mutatja, hogy a további nagyobbodás ismét 9-es esztendőben, 1979- ben következett be. Ekkor csatoltak ide Hódoscse- pányt, továbbá Szentsimont, Urajt, Susát és a furcsa nevű Centert. Az egyesitett város lakossága 1980 végén megközelítette az ötvenezer főt. A világ vége ? Kétféle emberrel lehet találkozniÓzdon. Az egyik- — a tősgyökeres ózdi, akinek szülei, nagyszülei is a városban vagy valamelyik idecsatolt községben születtek — mindenképpen ott akar maradni, még olvan áron is, hogy kevesebbet keres, vagy rosszabb körülmények között el, mint másutt lehetne. A másik — és sajnos, ide tartozik a városnak és a gyárnak számos magas beosztású vezetője is — csak átmenetnek tekinti Ózdot. Vannak, akik ide helyezésűkkor nem is hozták magukkal a családjukat, fenntartották lakásukat a fővárosban vagy másutt. A helybeliek ragaszkodása nem szorul külön indokolásra, eleg annyi: erős a lokálpatriotizmus. Ok még azt is mosolygó Öniróniával mondják, hogy “Ózd a világ vege.” A vonat — Budapestről, Miskolcon át — csak idáig jön, illetve a néhány kilométernyire lévő Bánrévéig. Évszázadok óta ad munkát a nagy gyár, a mai Ózdi Kohászati Üzemek. Viszont - ezzel monopolhelyzetet teremtett, 14.000 dolgozójának nagy többsége szakmájánál fogva akkor is kénytelen ott maradni, ha szive szerint inkább elmenne. Pozitívum, hogy 3700 fölött jár a magan-személygépkocsik száma — és negatívum, hogv az emelkedós-lejtös "nvolc völgv városában” havazás után néha napokig sem lehet közlekedni. Varkonvi Endre MAGYAR HETET rendeztek Szicíliában. A május 10- ig tartott rendezvénysorozat három nagyvárost érintett: Palermót, Messinát és Catániát. A szicíliai mozikban magyar filmeket vetítettek. ELŐSZÖR olvasható nyomtatásban magyar nyelven Szigetvár tőrök alóli felszabadulásának egykorú hiteles leírása, amelyet a németországi Ausburgban 1700-ban kiadott történeti mű tartalmaz., A könyv egyik példányát megszerezte a Szigetvári Varbaráti Kor es elnöke, Molnár Imre helytörténész magyarra fordította a szigeti vár visszafoglalásáról szóló részt. Április 25-én a Hilton Szállodában megnyitották a Budapest Játékkaszinót. Alapitói a Danubius Szálloda és Gyógyfürdő Vállalat, illetve az Österreichische Spielenbanken AG. A magyar fel részesedése 51, az osztrák társcégé 49 százalék. A magyar devizaszabályokkal összhangban, a játékkaszinót csak a nem szocialista országokból, illetve Jugoszláviából érkezett állampolgárok látogathatják. Fizetési eszközként csak konvertibilis valutát fogadnak el. A hivatalos pénznem a DM.
