Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-21 / 21. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 21. 1981. 10. Móricz Zsigmond dl Áaldaa embeA XXJ. Az örökléstanról FOLYTATÁS Azokat a betegségeket, amelyeket az utó­dok örökölnek a szüleiktől, illetve az előd­jeiktől, liereditárius betegségeknek nevezzük. Közéjük soroljuk az egyes érzékszervi megbe­tegedéseket, mint például a veleszületett vak­ságot, süketséget, egyes fejlődési rendellenes­ségeket, bőrbajokat, bizonyos látási zavarokat. Leggyakrabban az öröklött hajlamok fordul­nak elő. Recesszíven, tehát rejtetten öröklőd­nek. Mások viszont dominánsan, azaz különös módon, mint például a hemofília, a vérzé­kenység, amely csak férfiágon mutatkozik, de csak női ágon örökölhető. Manapság több mint ezerötszáz öröklődő betegséget tartanak számon. Egyes iparilag fejlett országokban a kórházi ágyak egynegye­dét az öröklődő betegségekben szenvedők fog­lalják el. Az újszülöttek négy-öt százaléka va­lamilyen genetikus rendellenességgel jön a világra. A veleszületett betegségek közé igen súlyos bajok is tartoznak: cukorbetegség, fej­lődési és mozgásszervi rendellenességek, me­denceficam stb. A korszerű kezelési módok eredményeként a betegek életben maradnak és öröklődési tulajdonságaikat átviszik utódjaik­ra, ezért ez a jelenség genetikai problémát je­lent. Mindenkinek joga van a házasságkötésre és arra, hogy utódjainak boldog életet bizto­sítson. Amennyiben a szülőknek valamilyen aggályuk van születendő gyermekükkel kap­csolatban, forduljanak bizalommal az orvos­hoz. A genetikus feladata harcolni minden öröklési rendellenesség, különösen pedig az ellen a felfogás ellen, hogy az öröklött betegségeknek nem tudjuk elejét venni. Ma már több országban léteznek tanácsadó rendelőintézetek. A tapasztalatok pedig arra ösztönöznek, hogy minél több ilyen intéz­mény nyíljon. Néhol már olyan bizottságok is működnek, amelyeknek a munkájában — a genetikus mellett — belgyógyász, szülész és bőrorvos is részt vesz. Más szakorvosok is ki­kérik a genetikus véleményét a diagnózis fel­állításához és a kezelési mód meghatározásá­hoz. A kromoszómák biokémiai vizsgálatával és más módszerek segítségével meg lehet hatá­rozni, hogy a házasulandók utódjai egészsége­sek lesznek-e vagy pedig öröklési rendellenes­séggel jönnek a világra. Amennyiben a szülők a terhesség idején kémek tanácsot, akkor sincs késő, mert még ilyenkor is meg lehet állapítani a magzat genetikai épségét vagy ká­rosodását, s végszükség esetén művi elvetélést lehet végrehajtani. Ezek szerint a genetikai tanácsadás a betegségek megelőzését szolgálja, s előbb-utóbb elfoglalja igazi helyét az egész­ségügyben. (folytatjuk) Osztán még nevetett is, hogy azt mondja, ha elme­gyek a falujukba, megveret a bátyjaival. Mán én akkor igen jól tudtam úszni. Ügy úsztam, mint a kutya, paskoltam a vizet. Hogy a jányt eleresztettem, a kiment, a másik par­ton felőtözött, én meg egy jót úsztam, lefeküdtem a parton a jó fűbe, és elaludtam. De nem nagyon tudtam aludni, mert azon gondol­koztam, hogy milyen jó, hogy megtudtam, milyen a jánynak az íze. No, attul kezdve nem vót nekem nyugodalmam, attul kezdve én mindig csak azon törtem a fejem, hogy egy szeretőt kell keresni. Otthon nem mertem, mert féltem, hogy baj lesz. A jány pletykanyelvű mind, még eldicsekszik vele, osz­tán akkor valaméknek az apja vagy bátyja, attyafia agyonver, hanem addig spekuláltam, hogy eccer hal­lom Kőmíves József bátyámtól, hogy Forgolányba nagy házat építenek. O akarta felvállalni, de nem kapta meg, pedig azt mondja, hogy ott sok munkásra van szükség. Nagyon pezsgett a vérem, én elmegyek Forgolány­ba, hátha ott felvesznek munkára, osztán valahogy ,ta- nálok egy szép kis kedvest. Egy vasárnap este mondom édesanyámnak: — Megyek reggel Forgolányba. — Minek? — Munkára. Építenek ott egy nagy házat, mondta Kőmíves Józsi bátyám, menjek oda munkára. • Édesanyám nem akart ereszteni, mert itthon is vót munka elég. — Én nem dógozok hatvan krajcárért, ott többet kapok. Olyan ákációzus vótam, muszáj vót elereszteni. El­mentem. Megyek Forgolányon végig, meglelem az új házat, amit építettek. — Kell-e munkás? — Kell. — Altkor beállók. — Jó van. Nem is kérdeztem, mit fizetnek. Ott vótam egész héten. Jó vót. Hordtam a követ alapnak meg a vályogot a falhoz. Este beszélgetni kezdtem. Mondták, van ott egy kovács, nagyon jó mester vót, nagyon jó baltát tudott csinálni. Elmentem a kovácshoz csinálna-e ne­kem egy jó baltát. Csinál, csak vigyek kaszát. Abból lehet a legjobb baltát csinálni. Az élit a baltának. Hát ahogy beszélgetünk, kijön a házból egy kisjány. Olyan nekem való forma vót, fekete szemű kisjány, Etelkának szólították. No, mondok, jó van mán, van itt jány. Hozzáfogtam hát szíveskedni, segítettem a mester­nek, etettem a malacát, vizet húztam a tehenének. A meg megszeretett mingyán, hogy olyan jó segítséget kapott, mondta, hogy menjek el máskor is. Én egész éccaka nem tudtam aludni, mert csak az Etelkán járt az eszem. Ha az engem eccer megcsókol­na. Mint a bökényi lány. E vót a legnagyobb kíván­ságom. Másnap este, ahogy fájront lett, mert a kőmívesek nem dógoznak olyan soká, mint a parasztok, csak hét óráig, akkor még világos van, megyek a kovácsnál, kezdek megint vizet húzni. Kijön a kisjány, nevet rajtam. — Mit nevetsz — mondom neki. De a csak nevetett. — Ne nevess, mert megfiresztelek a vályúba. — Nincs húsvét. — Ha nincs, lesz. így elkezdtünk beszélgetni, jó nyelves kisjány vót, de a szeme olyan vót, mint a parázs az apja keze alatt a kohóba. Mert fújtattam is osztán sokat a mesternek. Mán másik este meg is fogtam. Nem vette észre senki, megszorongattam. Tudtam én, hogy kell a jány- nyal bánni. Vót mán nekem jánnyal dógom. Sokat ta­nultam én, különösen Piri Mártátul meg a tanyán Gógán Juliskáiul még többet. Tudtam, hogy jányok- nál legfőbb, hogy az ember merjen. A kovács meg‘szívesen látta, hogy ottfelejtettem a szemem a jányán. Szeretett az a kovács éngem. Mond­ta is eccer, hogy felvesz inasnak. — A, mondom, nem leszek falusi kovács inasa, mert én ha má inasnak megyek, csak Pestre akarok menni, ott van a bátyám, Gedeon, a mán három éves inas, mán fel is szabadul. Ez is tetszett a kovácsnak. — Igazad van — mondta —, nem érdemes ezeknek a büdös parasztoknak dógozni, mert ezek megmérik a vasat, elhúzzák a kovács bérét, meg nem szeretnek a kovácsnak Fizetni. Hát elég szegényesen éltek, ahogy láttam. No, kitelik a hét, kérem a fizetésemet, hát ötven krajcárjával fizetnek ki. Hfi, megijedtem, hogy nem alkudtam ki előre. Ilyen az ember, az esze jányon jár, akkor mán csizmaszárba szalad az ész. — Nem jövök többet magukhoz dógozni — mond­tam —, ha ilyen kicsit fizetnek. — Há mennyit akarsz? — Nálunk hatvan krajcárt fizetnek, én itt idegenbe hetvenen alul nem dógozok. — No jó, hát a jövő héten ípegadják a hatvan kraj­cárt. — Az is kevés — mondom —, mert messziről kell ne­kem jönni gyalog. Csak jöjjek el, majd meglátják. Szeretett a mester is, mert én nem loptam a napot, hanem dógoztam, mintha magamnak csinálnám. Nem kellett nekem sose kiáltani, hogy: — Maltert. Mire kellett a kőmívesnek, mán én ott is vótam vele. Még a kollégámat is szorítottam, hogy ne kiabál­jon a mester. Oda is vett az engem maga mellé. Nem ad többet. Harmadik héten majd. Jó van. Akkor nem jövök. El is mentem a kovácshoz búcsúzni, hogy nem jö­vök többet. De a kovács azt tanáta mondani, mire én búcsúzkodtam vóna, hogy a jövő héten hozzam el a kaszát, olyan baltát csinál, amilyet még nem is láttam. — Nem tudom — mondtam —, édesanyám elereszt-e. De mikor hazamentem, mondom édesanyámnak, hogy kibabráltak velem, ö meg azt mondja, mért va­gyok olyan buta. Kell nekem Forgolányba menni, mi­kor otthon is van munka. Megettem a keresetemet. Ez igaz vót, de azért, mintha tüske ment vóna a lá- bomba, nem bírtam megnyugodni. Mindig csak az vót az eszembe, hogy Etelka, ha még egy hétig körülötte legyeskedek, biztosan megadja a szerelmit. Meg a kis­baba is nagyon fúrta az ódalamat. Elő is kerestem a pallásrul édesapámnak a régi csorba kaszáit, kiválasz­tottam egyet, hogy azt reggel viszem. ífo1vtatiuk) Alacsony árak Előnyösebb mint a charter Szakszerű ügyintézés HUNGÁRIA EXPRESS Egy héttől egy évi tartózkodási időre minden kötöttség nélkül!!! KLM - Malév kombináció $549.00 New Yorkból: minden kedden! Budapestről: minden szerdán! A hagyományos Hungária - KLM csoportok továbbra is hetenként háromszor In­dulnak mindkét irányba. ± _ _ _ $ 524.­azonnali rezervációk — credit kártyát elfogadunk HUNGÁRIA TRAVEL BUREAU 1603 Second Avenue New York, NY. 10028 Tel.: 212/ 249-9342 vagy 249-9363

Next

/
Thumbnails
Contents